Székesfehérvár és Vidéke, 1895. július-december (23. évfolyam, 79-156. szám)

1895-10-10 / 122. szám

XXI114. évfolyam. 122. szám. Csütörtök, 181­5. október 10. Megjelelt hetenkint háromszor: minden kedden,csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó-hivatal : Belváros, Sas-utcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért TiVolsó Nádor-utczai dohány­tőzsdéjében, Kottex Kossuth-utczai kereskedésében, a lap kihor­­dójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KÖZMÍVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI K­ÖZLÖNY. Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv- Telefon 60. szám. kereskedésében. Telefon 60. szám. Vid.é­sen. minden. poetGLu­lTrata.lná.1.. Hirdetésekre nézYe * lap egy oldala (colamna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjen kívül 70 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Előfizetési áraik: : Egész évre .... 8 frt. — kr. Fél évre..................4 frt. — kr. Negyedévre . . . . 2 frt. — kr . „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Hausenstein és Vogler (Jaulus Gyulai hirdetési irodájában: Dorottya-utcza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váczi-utcza 9. sz. — Bécsben: Hausenstein és Vogler (Otto Maas) hirdetési irodájában: I. Wallfischgasse Nr. 10. — Schalek Henrik hir­detési irodájába­»: Wollheile Hr. 11. Hiv4eMM.kjnMay8.saa utalthtsiA l Figyelemre méltó beszéd. Exner Győző a székesfehérvári állami főreáliskola kiváló és jeles képzettségű ta­nára, mint az önképzőkör elnöke, a követ­kező beszédet intézte az ifjúsághoz Királyunk névünnepe alkalmából: Mélyen tisztelt Igazgatóság és Tanári kar, ked­ves ifjak! Intézetünk önképző körének tanárelnöki székét elfoglalva kedves kötelességet teljesítek midőn első­sorban is e kör volt tanárelnökének mondok az ifjúság nevében köszönetet fáradhatlan és eredményes buzgólkodásáért. Bizonynyal élénk emlékezetükben van igen tisztelt elődömnek múlt évi beható fej­tegetése az önképzésre vonatkozólag, mely ennek üdvös voltát szakbaavatottan világította meg, úgy, hogy ezt most ismételnem fölösleges volna. Csupán azt jelenthetem ki, hogy az ifjúsággal együtt a megkezdett és jónak bizonyult irányokban kívánok tovább működni én is, iparkodva oda hatni, hogy az eddig elért eredmény évről évre ne csökkenjen s ezt remélem, ha a kör tagjainak az ügyért való buzgalma nem lankad, amint én is biztosíthatom önöket arról, hogy abból a szeretetemből kifolyólag, melyet az ifjúsághoz érzek s melynél fogva annak főleg erkölcsi és szellemi javát keresem, az elnöki tisztséget kedvvel vállaltam el. Iskolánk, mint állami intézet, évről évre megüli alkotmányosan uralkodó, apostoli királyunk stofe­a névnapját. Önök hallották intézetünk szeretett igaz­gatójának a jelen tanév megkezdésekor mondott szavait, melyekkel az iskola különös törvényeinek fölolvasását pontonként kísérte, utalva helyzetünkre, mint kis államéra a nagy államban. S valóban, önök­nek már most kell megtanulniok a törvényeknek való engedelmeskedést, ha aztán, az életbe kilépve, e honnak derék polgárai kívánnak lenni. Abból az alkalomból, hogy a tanévnek még mindig az elején vagyunk, elhatároztam, hogy kapcsolatosan az igaz­gató úr atyai jóindulatú tanácsaival én is elmondok egyet-mást, nem olyat, amit eddig még nem hallottak volna, hanem ollyat, ami eléggé fontos arra, hogy ismételten meghallgassák. És hiszem, hogy m­íg sza­vaim egyiköket-másikokat meg fogják szilárdítani jó föltevéseikben, addig némelyeket sikerül erre buzdítanom s egyeseket talán ingadozásokból a jobb út felé terelnem. Szólni akarok az önök helyzetéről itt az isko­lában, kötelezettségeikről ezzel és a szülői házzal szemben, fölemlítem egyes megfigyeléseimet és ta­pasztalataimat, hogy javukra fordíthassák az életben. Kinek ma nevét ünnepeljük, Ő fölségéről ve­hetjük a legelső példát, mint a pontosság embe­réről mint a kötelesség kiszabott rendű teljesítőjéről uralkodásának hosszú évsorán keresztül és immár hajlottabb kora dacára. így, hogy csak egyet említsek, királyunk a lehető legpontosabb a megjelenésben: se’ korábban se’ későbben, éppen amint üti. Jelen voltam, mikor a budapesti Tornaegylet disztornázását jött végignézni, melynek kezdete esti hét órára volt kitűzve: az utolsó óraütésre állottak meg a csarnok elé gördülő udvari fogat aranyos kerekei. És min­denütt hasonló pontossággal jelenik meg, pedig nagy úr, míg nálunk némelyik diákocska nem restelli nevét a későn jöttek rovatába jegyeztetni. — Ne kicsinyeljenek semmi, látszólag csekély dologra vo­natkozó figyelmeztetést sem, mert úgy lehet, hogy az fontosabb, mint a minőnek vélnék. Önöknek nem keveset kell tanulniok és elég hozzá csak egy kis hanyagság, csak egy kis rendetlenség, hogy a föl­szaporodott elvégzendők anyagát azután ne győzzék, hogy az ismereteikben maradt hézagokat kitölteni már ne bírják, holott szép szerével mindennek könnyen tehettek volna eleget. Aki egyben pontatlan volt ma, az holnap ugyanabba a hibába eshetik egyébben, holnapután megismételi s egy hét múlva már kezd az a szokása lenni. Igaz, hogy megtérni soha sincs későn, de egyre nehezebb, mert a szokás, mely má­sodik természetté vált, dacol a szándéknak és birkózik az akarattal Aki kötelességét elmulasztja, az vét önmaga, szülője és tanára ellen; s ha a szülői sze­retet hajlandó neki megbocsátani s ha mi, tanárok, száz meg száz növendékkel foglalkozva, szintén feledés­számba menesztjük, amit ellenünk elkövetett, de az amit önmaga ellen hibázott, elengedhetlenül meglakoltatja következményeivel. Ha mindnyájan tudnák mérlegelni azt a remény­kedést és aggodalmat, mellyel édes szüleik önökön csüggenek és haladásokat óhajtják figyelemmel ki­sérni, bizonyára nem akadna olyan növendék, aki helyzetét föl nem fogva, hanyagságával kénytelenül is elidegenit magától, minket csak föltartóztat és zavar, osztálytársainak rosszra mutat példát, nemcsak, hogy maga nem tanul, hanem őket is hátráltatja a tanulásban, szüleinek bánatára vall s az emberi társadalomnak terhére lesz, mig magán nem tapasz­talja a közmondás keserű igazságát: ki mint vet, úgy arat! Több szülővel beszéltem, tudta, hogy rossz a gyermeke, mégis védte. A szülőket a napi élet gondja foglalja el, ha még úgy akarnák is a legtöbbször nem érnek rá, hogy az önök minden tette fölött őrködjenek, valamennyi hajlandóságaikat kiismerjék s a jobbra irányíthassák. Mi oktatjuk önöket itt az iskolában, szabályozzuk maguk viseletét és utánajárunk, hogy miben forgolódnak és mit tesznek ez intézet falain kívül is s noha a legtöbb­ször megtudjuk az olyan cselekedetet is, melyről az illető talán meg sem álmodta, hogy a tanárainak a fülébe jut, azért, kedves ifjak, mindig mi sem állhatunk a hátuk mögött, hogy a kellő percben odasúgjuk: ezt tegyék, azt ne tegyék! Mi következik ebbő­l?-Az hogy tetemes részben mégis a n*k önma­gukra vannak utalva. Hiába fáradoznak édes szüleik és hiába iparkodunk mi, ha magukban nem szólalt meg a lelkiismeret szava, az egyesek könnyelműsége legszebb törekvéseinket hiúsíthatja meg. A jót meg szokniok és a rendet meg kell szeretniük, mert aka­­ratjok különben még gyönge ahhoz, hogy fogadá­saikat, ígéreteiket beváltsák és elhatározásokhoz hűek maradjanak. Amennyin még keresztül kell menniök, arra nem edződhetnek meg eléggé, ha minden alkalmat föl nem használnak. (Folytatás köv.) Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 1-től a érdig. VÁROSI és VIDÉKI HÍREK. 1895. Október 10. — Kanonokok installációja. Az újonnan kinevezett és előléptetett kanonokok ünne­pélyes beigtatása ma délelőtt 8 órakor ment végbe. A kanonokok ez alkalommal letették a hivatalos esküt, azután bevezettettek új stallumaikba, miáltal Huszár Károly székes­egyházi főesperessé, Kuti Márton budai fő­esperessé, Komáromy Károly idősb mester­kanonokká, Mayer Károly ifjabb mester­kanonokká lettek. Az ünnepélyes aktus vége­zetéül Mayer Károly az uj kanonok fényes segédlettel szent misét mondott. — Felhívás. A város tek. tanácsától megbízást nyervén arra, hogy az igazgatá­som alatt álló polgári leányiskola és belvá­rosi elemi iskolák közös használatára — ezen iskolák közelében — kibérelhető helyi­ség iránt, mely téli tornázó helynek alkal­mas lenne, előterjesztést tegyek, tisztelettel felkérem a háztulajdonos urakat, kiknek ilyen czélra átalakítható helyiségeik volná­nak, szíveskedjenek ez érdemben nálam mi­hamarabb jelentkezni. Kelt Székes-Fehérvá­­rott, 1895. okt. 8-án. Göbel János György, igazgató. — Megint nem volt árlejtező. A vörös ökör vendéglő 89 négyszögöl fennmaradó területére a közgyűlési határozat értelmében 4500 frt kikiáltási ár mellett az árverezés ma délelőtt 10 órára lett kitűzve. Árverező azonban ezúttal sem akadt, s így az árverés ismét meddő maradt. Ú­gy látszik mindaddig nem is akad vállalkozó, míg a kikiáltási árt, mint a júliusi közgyűlésen néhányan javasolták is, le nem szállítják, mert sokan magasnak tartják a kikiáltási árt. — Közigazgatási bizottsági ülés vármegyénknél. Fejér vármegye közigazgatási bizottsága kedden dél­előtt tartó Fiáth Miklós báró főispán elnöklete alatt október havi rendes ülését. Az ülés említésre méltó mozzanatai a következők. Darabos Balázs, Eper János és Derecskó István hadköteles egyéneknek a kivételes nősülési engedély megadása véleményez­tetett. A belügyminiszer értesítette a bi­zottságot, hogy a kézi közmunka leszolgáltatására a csendőrségi karhatalom igénybe vehető. Vértesi Venczel jegyzőnek ama kérelmét,­hogy a kis­perkátai jegyző neveztessék anyakön­yv vezetőnek,­­a nagy­­perkátai pedig helyettesnek — kiadatott a főszolga­bírónak, hogy vizsgálja miszerint nem ütközik-e ez nehézségekbe. A körjegyzőségekre nézve az anyakönyvvezető hivatalos órái délelőtt 8—9. d. u. 2—3-ig állapíttattak meg. Hercze­gfalva község anyakönyvvezetője, helyettes kinevezését ké­relmezte. Koller Tivadar b. tag tekintettel arra, hogy az ottani anyakönyvvezető működése nagy területre vonatkozik, indítványozza, miszerint sürgős felterjesztés intéztessék a kérelem teljesítése érde­kében. Elnöklő főispán ama megjegyzést teszi, hogy a kérelem kapcsoltassék össze a megyei községi jegyzők egylete által beadott ama kérelemmel, hogy a megye összes anyakönyvvezetői mellé nevezzenek ki helyetteseket. A két kérvény együttesen pártolólag­­ terjesztetett fel a miniszterhez. Ez ügygyel kap­csolatban Koller Tivadar indítványozza, hogy Elő­­s szállás külön anyakönyvi kerület legyen. Az indít­­­­vány elfogadtatott és felkéretett az indítványozó, hogy mielőbb tegyen javaslatot az anyakönyvvezetőre nézve. A tiszti főorvos szerint a közegészségügy a múlt hóban kielégíthetőnek mondható. Az előző hónapok­ban megyénk területén 40 himlő betegség fordult elő, melyből 9 halállal végződött. Fel fognak kéretni az orvosok, hogy a gyógyszerámmal kezelt difteri­­tisz eseteket jelentsék be. Jelentette továbbá a fő­orvos, hogy Kremniczky nyugalomba vonult járási orvos helyére Schlesinger Éliás neveztetett ki. Zobel pénzügyigazgató jelentette, hogy Andriszek János isztiméri segéd­lelkész adóügyében a pénzügyi bíró­ság a IV. oszt. kereseti adó kivetését helybenhagyta. Füri József, Pajor József, Ruboszky József, Bátor Mihály és Ujváry János serédi lakosokra fegyver eltitkolása illetőleg vadászati kihágás miatt reájuk rótt birság behajthatlanság miatt elzárásra változ­tatott. Quirini Gusztáv főmérnök jelentette, hogy Pettend pusztán legközelebb posta- és távirda-állo­­más fog rendszeresíttetni. K­i­s k­e s­z­i vasút-állomás nevét a miniszer újabb megfontolás után Fejér- Zichy­falvára változtatta. (Először is Zichy­­falva állomás volt.) Ez ügygyel kapcsolatosan ama indítványt teszi, hogy keressék fel a miniszer miszerént a félreértések kikerülése czéljából Szt.­­Ágotha vasút­állomás neve Szilfa-majorra változ­tassák át. (Elfogadtatott.) Kenessey Gyula fel­említve azt, hogy a sárbogárdi vasút­állomáson a kocsik összetolatását az országutat magában foglaló pályatesten szokták eszközölni, miáltal a kocsi köz­lekedés sokszor hosszabb ideig szünetel az ország­úton, indítványozza, hogy írjanak fel a miniszerhez, miszerint rendelje el, hogy a vasúti kocsik össze­­tolatása az indóház másik felén történjék. Festetich Benna kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a felső­­töbörzsöki iskola a lehető legrendetlenebb állapotban van A jó karban való tartás az ottani bérlő Popper Heinrich kötelessége, miért is indítványozza, hogy hivassák föl a bérlő, miszerént f. u. november 10-ig az iskolát hozza rendbe. (Elfogadtatott.) K­ü­n­s­­­e­r sárbogárdi másodtanitót a közigazgatási bizottság állásába visszahelyezte, mivel véglegesítve volt. A csurgói iskolaszék a gróf Károlyi uradalmat 407 frt 17 kr. iskola adóval terhelte meg, mi­ellen az ira­­dalom intézősége felebbezést adott be. A felebbezést ugyan elutasította a bizottság, de a kivetett adó­összeget az iskolaszéktől eltérőleg 307 frt 93 krban állapította meg, illetőleg ez összegre helyesbítette. Az ülés 12 órakor ért véget. — Letartóztatott cselédleány. Említet­tük egyik múlt számunkban, hogy Csoóri Mihály­né helybeli elárusitónőtől Viniczay Róza nevű cselédje 6 drh. aranygyűrűről szóló zálogczédulát és 40 fitot ellopott, s azzal elillant. A fővárosi rendőrség a tolvaj leány hollétét kinyomozta, s a leányt valla­­tóra vették. Kezdetben tagadott mindent, de később oda vallott, hogy unokatestvére Molnár Mari lopta el a zálogjegyet s a pénzt, abból neki 30 frtot adott, hogy adós­ságokat törleszszen. Állítólag ő ki is fizetett 22 frtot, a többit visszaadta, s akkor kapott ő 2 frt 90 frt, a gyűrűket pedig azért adta neki, hogy csapja zálogba, de ő magával hozta. Molnár Marit a fővárosi rendőrség megkeresése folytán kihallgatták, s ekkor kisült, hogy nemcsak a fentebbieket lopta el, hanem Molnár Marit is 5 frt erejéig megkárosította. A fővárosi rendőrség a le­ányt nem ugyanez ügyből, hanem a Mattya­­sovszky Katalin budapesti lakos kárára Voj­­tek Zsuzsanna által elkövetett lopásban való bűnrészességgel vádolva, letartóztatta A helybeli rendőrség az ügyet, miután Vini­czay Róza 50 írton felüli értéket lopott, át­tette a kir. ügyészséghez. — Must és szőlő kicsinybeni eladás. Tisztelettel értesítem a város közönségét, miszerint a legkiválóbb fajú szőllőm után nyert kitűnő minőségű idei termésemet kis mértékben, zárt palaczkokban literjét 36 livórt elárusítom. Belváros, Jakola-utcza 9. sz. alatt. Ugyanitt saját termésű muskotály, Chasselas és Passaluti csemege szőlő kapható kilója 35 krajczárért Paulovits Ferencz. — Nem szükséges a vásárt bevárni, mert női kész jelöltőket „Confektiót“ olyan szép választékban kapni, meglepő jutányos árak mellett Steininger Sándor helybeli Nádor-utcza 19., tejes­ köz sarkán lévő üzle­tében, hogy a legkényesebb ízlésnek is meg­felel. A vidéki közönség el ne mulassza a raktárt megtekinteni. Gyermek kabátok is szép választékban. Legujabbb angol kelmék és színtartó pargetok. — A székesfehérvári kereskedelmi bank pénz­tári forgalma 1895. évi szeptember havában. Bevé­tel: készpénz 9528 frt 83 kr., folyószámla 349359 frt 90 kr., betétek 57980 frt 98 kr., levélbetét 9000 frt, bankváltók 132704 frt 23 kr., előlegek 1686 frt, nyugdíj alap 9 frt 38 kr., értékpapírok 702 frt 95, ezüstpénzek 1 frt 80 kr., aranypénzek 493 frt 04 kr., bankváltókamat 5007 frt 19 kr., előlegkamat 167 frt 54 kr., általános kamat 29 frt 15 kr., juta­lékok 79 frt 19 kr., bélyegilletékek 6 frt 49 kr., külföldi váltók 642 frt 90 kr., főösszeg 567399 frt 02 kr. — Kiadás: folyószámla 180673 frt 58 kr., betétek 117651 frt 89 kr., levélbetét 10740 frt, bankváltók 226997 frt 28 kr., előlegek 2592 frt, szelvények 878 frt 58 kr., értékpapírok 10828 frt 94 kr., ezüstpénzek 54 frt 49 kr., aranypénzek 353 frt 77 kr., általános kamat 19 frt 12 kr., betétka­mat 477 frt 80 kr., levélbetétkamat 48 frt 64 kr., bélyegilleték 3 frt 37 kr., költségek 114 frt 59 kr., fizetések 551 frt 66 kr., külföldi váltók 1798 frt 50 kr, aranyszelvény 19 frt 60 kr., készpénzegyen­leg 13595 frt 21 kr , főösszeg 567399 frt 02 kr. — Értesítés: Az iparos­segédek szak­­rajztanfolyamába beirottakkal tisztelettel tu­datom, hogy előadásaik az ipartestület nagy­termében (Jókai­ utcza 20. sz.) f. okt. 15-én este 7 órakor veszik kezdetöket. Felkérem tehát az eddig beírt s beiratkozó segédeket, hogy a kitűzött határidőre pontosan meg­jelenjenek. A felvételre még mindig lehet jelentkezni, és pedig vagy az ipartestület­­nél, vagy nálam alulírottnál. Végül jelzem, hogy az ipariskolai bizottság megállapodásá­hoz képest, heti 4—4 órával az ácsok, kő­művesek és követők az I., a fa- és fémipar­ral foglalkozók a II. csoportba fognak beosz­tatni. Kelt Székes-Fehérvárott, 1895. okt. 8-án. Göbel János György, igazgató.

Next