Székesfehérvár és Vidéke, 1895. július-december (23. évfolyam, 79-156. szám)

1895-11-05 / 133. szám

katonai hatóságoktól kellett szenvednie, megszaba­duljon. 1850. évben a papi pályára lépett és a theológiai tárgyakból Pápán magánvizsgát tett. 1851 márcz. 6-án szenteltetett pappá. Lelkészi működését mint helyettes lelkész kezdte meg a balaton-udvari s folytatta mint rendes lelkész az arácsi, litéri, vörös­­berényi és vilonyai egyházakban. Tehetségét, kor­mányra termettségét egyházmegyéje korán felismerte s előbb az aljegyzői majd a tanácsbirói, 1868-ban pedig az esperesi tiszttel ruházta fel. Ezekben az években szerepelt a megyei életben is hol mint az akkori balközép vezére éltető és összetartó lelke kiváló helyet töltött be. 1878. évben egyházkerületének kiváló bizalmá­ból főjegyzővé választatott s alig egy év múlva Vilo­­nyán szülőföldjén érte az a megtiszteltetés, hogy a dunántúli egyházkerület püspökévé választatott. Püspökké lett megválasztása után az ó­szőnyi nagy jövedelmű egyház lelkészévé választotta, hol 1875-től 1878-ig volt pap, amikor a rév-komáromi fényes egyház hívta meg a nyugalomba vonult Nagy Mihály püspök utódául. Lelkészkedése ideje alatt a jótékonyságnak és emberszeretetnek volt buzgó apostola és egyházának s vallásának hűt őre Komáromban az ő lelkes fel­hívására alakult meg a prot. jótékony nőegylet, mely több mint 100 iskolás gyermeket ruház fel s lát el tankönyvekkel és ma már mintegy 20000 forint felett rendelkezik. A pápai jogakadémiára 100 frtos, a felsőbb leányiskolára 500 frtos alapítványt, tett, a komáromi egyháznál pedig 2000 frtos alapítványa tanúskodik nagylelkűségéről. Egyházi működésén kívül mint honpolgár is kiváló helyet töltött be a közéletben. 1875. évben az enyingi vál. kerület országo. képviselőjévé válasz­totta. A veszprémi honvéd egyletnek előbb főjegyzője majd elnöke lett, a komáromi honvéd-egyletnek is hosszú időn át elnöke volt, s erről csak sokoldalú elfoglaltsága miatt mondott le. Szereplése az irodalomban is kiváló helyet fog­lal el, mely tudománya nemcsak a hazában, de an­nak határain túl is ismertté tették őt. Önállólag megjelent művei közül felemlítjük a következőket. Költemények 1. kötet. Szózat a veszprémi e. m. gyülekezetéhez elemi iskolánk fentartása érdekében. Rulikovsky Kázmér emlékezete. Gyászbeszéd és ima Pap Ferencz s. gondnok felett. Emlékbeszéd a Her­­kály pusztai honvéd-szobornál 1878. nov. 1-én és 1880-ban. Érdemkoszoru Nagy Mihály szuperinten­dens gyász-emlékünnepére. Lelkészi székfoglaló Komá­romban. Lelkészszentelési beszéd és ima. Jókai Mór születési házának emlékkővel jelölésekor tartott beszéd­eat. Politikai szereplése szintén nagy nevet biztosí­tott számára, mint a főrendiház tagja az igaz sza­­badelvűségnek, a liberalizmusnak volt híve­s szónok­lata által mint törvényhozó is magasan kiemelkedett. Az egyházpolitikai viták alkalmával tartott beszédei örökké emlékezetessé teszik nevét a művelt világban. Szabadszelleme túlszárnyalta a kor felvilágosodott eszméit is, ha hazafi, kiváló emberbarát és vallásá­nak buzgó apostola volt s általános szeretet és tisz­telet környezte. Családi viszonya boldog és békés volt; 1853-ban kelt egybe Czike Karolinával, Czike Károly és Páz­­mándy Juliánna leányával; e házasságából 6 gyer­meke lett, de ezek közül csak egy gyermeke él, Pap Elemér komáromi kir. aljárásbiró. Családi életét így sok csapás érte, erős lelke azért nem tört meg, s csak most nem bírta terhét a gyenge szervezet. — Orvosai ezelőtt három nappal lemondtak róla s legnagyobb fájdalmunkra igazuk volt, de azért ő nem halt meg, mert szelleme velünk lesz. A boldogult kiváló egyházi férfiúnak temetése ma délután közéletünk kitűnőségei­nek részvétele mellett rendkivül impozáns módon ment végbe. Áldassék örökké emléke s a béke szel­leme áldólag virasszon a kitűnő férfiú hamvai felett! JáBOSI és VIDÉKI BIBÉK. 1895. November 5 . József főherczeg unokája. Regens­­burgból jelentik, hogy Margit főherczeg­­asszony, T­h­u­r­n-T­axis herczeg neje teg­nap reggel egészséges fiú­gyermeknek adott életet. Hir szerint Albert szász király lesz az újszülött keresztapja. — Uj földmivelésü­gyi minister. Feste­­t­­­t­s gróf földmivelésügyi minister leköszö­nése folytán a király Darányi Ignácz országgyűlési képviselőt nevezte ki föld­­mivelésügyi ministerré. — Jótékonyság. Hellensteiner Imréné őnagysága Dr. Zimiansky ravatalára szánt koszorú megváltás czimén volt kegyes a józ. nőegyletnek 5 frtot adományozni, mely jó­tékonyságáért fogadja az egylet nevében hálás köszönetemet. Reó Istvánné pénztárnok. — Kiadó bolthelyiség. Szent István-utcza 2. szám alatti (Jelenleg Krausz-féle zálog­üzlet) bolthelyiség, nagy raktárral és 2 utczai szobával biró lakásssal együtt 1896. évi január 1-étől kezdve bérbeadandó. — Uj óvoda megyénkben. A D. K. köz­művelődési egylet ugyancsak jól teljesíti hivatását — mint értesülünk az egyesü­let igazgatósága elhatározta, hogy Szaáron (Fejér megyében) óvodát fog létesíteni. Az egyesület emez elhatározása nemcsak a köz­ség lakosságára lesz rendkívül előnyös, ha­nem a magyar nyelv terjedése érdekében igen fontos, a­mennyiben a felállítandó óvoda valóságos missiót fog teljesíteni nemzeti nyelvünk terjedése érdekében. _ | tdosh HEINRICH LAJOS Őszinte nagy részvét kísérte utolsó útjára id. Heinrich Lajost. E részvétben nyilatkozott meg legjobban a súlyos csapás, mely köz­életünket halálával érte. A temetés délután 3 órára volt kitűzve, de már jóval korábban nagy közönség gyűlt egybe, a kedvezőtlen idő­járás daczára. A gyászoló rokonságon kívül közéletünk számos kitűnősége állta körül a díszes koszorúkkal elhalmozott ravatalt, hogy az elhunytnak a végső tiszteletet megadja. Ott voltak: Fiáth Miklós báró főispán, Say Viktor altábornagy, Tóth Aladár orsz. kép­képviselő, Piifach József nagyprépost, Huszár Ágoston alispán a vármegyei tisztikar élén, Havranek József polgármester a városi tiszti­kar élén, Daróczy István kir. törvényszéki elnök, a helybeli orvosi kar teljes számban, a bírói, az ügyvédi kar számos tagja, a székesfehérvári járás — melyben a boldogult járási orvos volt — több községének kül­döttsége és még számosan. Az egyházi szer­tartást Gremsperger István apátplébános végezte fényes segédlettel. A gyászmenetet a helybeli önkéntes tűzoltók díszszázada nyi­totta meg, melyet az iparos ifjúság és az Emájusi egylet tagjai követte gyászlobogók alatt. A díszes koporsót megyei és városi hajdúk és földmivesek fölváltva vitték, kö­vetve a család és a gyászban résztvevő kö­zönség által. A béke szelleme lengjen siri álma felett! — Büntető eljárás megindítása egy ke­reskedő ellen. Wirth Gusztáv sárbogárdi kereskedő fizetésképtelen lett Hogy pénzre tegyen szert, elhallgatva vagyoni állapotát, több kereskedőtől értékes árukat rendelt meg s azokat részben eladta, részben pedig rokonai által lefoglaltatta. A rászedett kereskedő czégek feljelentést tettek Wirth ellen a bíróságnál, mely Wirth ellen elrendelte a büntető eljárás megindítását. — Kérelem. A beállott hideg évszak alkalmából, mint minden évben, úgy most is, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a nagyérdemű s jobbmódú szülőkhöz s nemes­­szívü tanügybarátokhoz, kegyeskedjenek a gyermekeik által elviselt ruhaneműeket, vagy pénzbeli adományokat, azon szegény tanulóink részére hozzám juttatni, a­kik jótékony egye­sületeink által felruházhatók nem voltak, de nagyon rászorultak, hogy szánandó sorsukban őket segélyezzük, egészségüket meg­védjük. Különböző jótékony egyleteink körülbelül 200 gyermeket látnak el ruhaneműekkel, de mi csekély ez ahhoz, mikor szegény tanuló­ink száma az 1000-et meghaladja. Míg az elviselt ruhákért az ó­szeresek alig adnak valamit, szegénysorsú didergő gyermekeink­nek azok kincset érnek, mert lehetővé teszi nekik az is­kola­látogatást, mely erkölcseik­nek és ismereteiknek leggazdagabb forrása. Uj ruhákkal nem láthatók el összes szegé­nyeink; de ha erdő szózatom az Istentől jobban megáldottaknál szives meghallgatásra találna, úgy sok-sok szegény gyermeket le­hetne a kínos nyomortól megmenteni. — A beérkező adományokat nyilvánosan nyugtázom. Kelt Székes-Fehérvárott, 1895. okt. 30-án. Hazafias üdvözlettel Góbér János György, isk. igazgató. — Előseges színházi jelentés! Tisztelettel van szerencsénk értesíteni Székesfejér­vár sz. kir. város és vidéke m. t. színházlátogató közönségét, miszerint dráma, vígjáték és operette társulatunkkal előadásai­nak sorozatát szombaton november 16-án megkezd­jük. — A lehető legjobb művészi erők szerződtetése, az előadandó darabok megfelelő kiállítása és gondos, művészi színvonalon álló előadása által reméljük Székesfejérvár műértő közönségének jóindulatú párt­fogását kiérdemelni. Műsorunk a fővárosi színházak összes újdonságait foglalja magában, míg ruhatárunk fény és gazdagság tekintetében a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. Társulatunk névsora: Előadó személyzet. Nők: Csongory Mariska, operett és népsz. primadonna. Réthy Lina operette és népszínmű énekesnő. Holéczy Ilona, drámai és társalgási k­ősnő. Cs. Pozsonyi Julia, dr­ám. és társalgási anya Krintay Teréz, vígjátéki és operette komika. Mát­hé Mariska, drámai és társalgási szende Petrik Ágnes, o­erette colorateur-énekesnő. L. Mihályffy Juliska, v.­­j. szende és naiva Serlegi Ida, oper. és népsz. soubrette-énekes­,nő Szendrei E, Barna Gizella, Ké­kessy I, Losonczi Etel, Esztergomi A., B. Mészáros M., Fekete Ilona, Zádor Rózsa, kardalosnők és segéd­­színésznők Férfiak: Dobó S­ándor, jellem-komikus, operette-buffo. Dayka Balázs, operette és népszínmű­­bariton Lomniczi Béla, hős- és társalgási szerelmes. Nagy Gyula, operette-tenor és siheder-komikus. Mezei Andor, operette- és népszínmű-bariton. Hegyessy Gyula, burleszk-kom. tenor-buffo. Bélay Gyula, drámai api, jellem-színész Németh János, kedélyes apa társalgási. Palágyi Lajos, lyrai szerelmes, bonvivant. Frank Ödön, jellem- és cselszövő. Boross Pál, Rózsa­hegyi Gy., Fekete Adolf, Szarvasi Jenő, Hortobágyi Gy, Kőszeghi K., Gondos Lajos, Sz. Tóth Lajos, kardalosok és segéd­színészek. Műszaki vezetés: Dobó Sándor, igazgató, főrendező. Lomniczi Béla, Bélay Gyula, titkár, rendezők. Fekete József, karnagy. Dobóné Matild, pénztáros. Tichacek József, zenekar­igazgató. Fekete Adolf, ügyelő, könyvtáros. Szalkay Béla, súgó. Rózsa József, kellékes, színlaphordó. Vitkovszky Imre, főruhatáros. Jámbor Zsigmond, díszmester és zsinórmester. Nagy Ferencz, szerep­osztó. Zenekar: Tichacek József, Oppl Ottó, I. hege­dűsök. Khomm Antal, I. hegedűs. Griebl Ferencz, mély hegedűs. Karasek Nándor, gordonkás (cello). Andorfi Ferencz, nagybőgős. Klupp Oszkár, klarinétos. Krause Károly, fuvolás. Kern Lipót, Schwarz Vilmos, kürtösök. Winter Lőrincz, Horváth Lajos, trombitások. Benna Ferencz, gyászkürtös (pozarn). Weber György, dobos. Gyermek­szerepekre: Fekete Rózsika, Fekete Jenő, Boross Margitka. Drámák: a) Újak: Sodom­a pusztulása, Sudermanntól; Takácsok, Hauptmann szenzácziós színműve; Gyermekrabló nő, franczia dráma; Bernardo Montiba, Echegeray-tól; A becs­telenek ; Zách család, Abonyitól. (Legújabb). Charitás, Dr. Váradi Antal pályadíjat nyert történeti drámája: Küzdelem a létért, Feuillet színműve, Bűnös, Vass­­tól. b) Régiek: Vasgyáros, Hunyadi László, Szent­ István Király, Hunn utódok, Egy szegény ifjú tör­ténete, Bánk bán, Frou­frou, Lemondás, Az otthon, Dolovai nábob leánya, Romeo és Julia, Hamlet, Lear király, Denise stb. — Vígjátékok: a) Újak: Komé­diások, Pillangócsata, Kisvárosi nagyságok, A minta­­férj, Egy bolond gondolat, 231 ik czikk, Baba, Taba­rin felesége, b) Régiek: A megboldogult, Váljunk el, Az idegesek, Alfons úr, A falusiak, Három testőr, Szókimndó asszonyság (Molme Sans-géne), Charlie nénje, Mukányi, A nagymama, Bolondok háza, Dok­tor Klaus, Könyvtárnok.­­ Népszínművek és énekes bohózatok: Télen, Csillaghullás, Hortobágyi virtus, Méltóságos csizmadia, Oh drága Margaréta, Kis hör­csög, Mi történt az éjjel ? Új honpolgár, Színházi képtelenség, Csikós, Náni, Falu rossza, Vereshaju, Tót leány stb. — Látvány­osságok : (Fényen kiállítás­sal): Az ember tragédiája, Tündér Ilona, Tékozló, Szép Meluzina, Varázsfátyol. — Operettek: Újak: Ötödik pont (Megyeritől), Komédiások a táborban, Királynő csipkekendője (Strauss), Fanchon asszony leánya, Klári, Tata és Toto, Brigitta, (legújabb) Jabuka, a leányvásár, (legújabb) A cziterás Kontitól, Boszorkány vár Millöckertől, Virágcsata Verőtől, Ki­rálynő dragonyosa, Wenzeltől (legújabb). Régiek: Szép Helena, Gerosteini nagyherczegnő, Orpheus a pokolban, Bőregér, Angol, Koldus diák, Furcsa háború, Czigánybáró, Nebántsvirág, Don Caesar, Suhancz, Királyfogás, Pajkos diákok, Szép Galathea, Pepita, Madarász, Szegény Jonathán, Eleven ördög, Boccacio, Kertészleány, Kornevilli harangok, Rip van Winkle, Üdvöske, Szultán, Kis molnárnő, Libapász­tor, Kis alamuszi, Bányamester stb. Ezenkívül a fő­városi színházakban a tél folyamán szinrekerülő újdonságok mielőbbi bemutatására különös gondot fogunk fordítani. Bérlet hirdetmény. Bérelni lehet: 100 előadásra (évadbérlet) vagy­ 20 előadásra (havi bérlet). Bérletárak 100 előadásra: Földszinti vagy I. emeleti páholy 300 frt I. rendű zártszék 72 frt. II. rendű zártszék 56 frt III. rendű zártszék 42 frt. II. emeleti zártszék 35 frt. — Havi bérlet 20 elő­adásra: Földszinti vagy I. emeleti páholy 70 frt. I. rendű zártszék 16 frt. II. rendű zártszék 12 frt. III. rendű zártszék 9 frt. II. emeleti zártszék 7 frt Szelvények nem adatnak ki! Szinlapbérlet az egész évadra: 1 frt. A bérlet eszközlésével Bélay Gyula titkárunk van megbízva, ki ez ügyben személyesen teszi tiszteletét. N. é. Közönség! Áldozatot nem kimélve szerveztük társulatunkat a vidéki színészet kiválóbb elemeiből, bizván a m. t. székesfejérvári közönség színpár­tolásában. Minden erőnkből oda fogunk törekedni, hogy összevágó előadásaink és vál­tozó műsor, valamint megfelelő kiállítással a t. közön­ségnek élvezetes estéket szerezve, támogatásukat kiérdemeljük. Magunkat és társulatunk tagjait a t. közönség jóindulatába ajánlva, maradtunk kiváló tisztelettel Dobó Sándor és Dayka Balázs, a sztejér­­vár-szombathelyi színházak igazgatói. — Polgári házasságuk. Városunk házasság­kötésre is feljogosított helyettes anyakönyvvezetője dr. Kerekes Lajos előtt vasárnap óta három házasság köttetett és pedig: Vasárnap délután 2 órakor S­z­i­n­g­e­r Miksa lépett házasságra Ofner Róza kisasszonnyal. Hétfőn délelőtt K­u­n­z­e­r Frigyes nyugalmazott alezredes lépett házassági frigyre R­ő­t­i­n­g Eliz kisasszonynyal. Ma délelőtt pedig H­i­r­s­c­h­­ Bertalan budapesti lakos W­e­i­s­z Mária kisasszonynyal kötött házassági frigyet. A márkapárok a polgári hatóság előtt kötött frigy után az egyház áldásában részesültek. ___i­f Dr. Ziemianszky János. Városunk egy közismeretes alakja hunyt el Dr. Ziemianszky Jánosban, ki szám­talan előkelő családnak volt háziorvosa és finom, megnyerő modoránál fogva általános tiszteletben részesült. A elhunyt jeles orvos egyéniségéről egész legendákat szőttek váro­sunkban, állítólag lengyel szabadsághős lett volna, majd ismét grófi száműzött stb. stb. Annyi tény, hogy egész életén át bizonyos előkelőség és finomság vette körül őt, mit megtartott az utolsó pillanatig. Az elhunyt, orvos állítólag 70 éves elmúlt és temetése ma ment végbe impozáns részvét mellett A gyászszertartást Suborits J. ez. kanonok végezte fényes segédlettel. Haláláról a szfehérvári orvosi kar a következő gyászjelentést adta ki: „A székesfehérvári orvosi kar mély megilletődéssel jelenti, hogy szeretett kortársa Dr Ziemianszky János orvos, f. hó 4-én reggeli 7*8 órakor, életének 65-ik évé­ben, végelgyengülés következtében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult hült tetemei f. hó 5-én d. u. 4 órakor fognak a Széchényi­ utcza 157. sz. házból a róm. kath. egyház szertartása szerint a sóstói temető­ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 6-án dél­előtt 8 órakor fog a Szeminárium (papnö­velde) egyházban a Mindenhatónak bemutat­­tatni. Kelt Székesfehérvár, 1895. november 4- én. Az örök világosság fényeskedjék neki!* — Tanitó-gyűlés. Az adonyi járás tanitó-tes­­tü­lete folyó évi október hó 31-én tartotta Rácz- Kereszturon őszi gyűlését. Sajnos, hogy a rossz, esős idő a kortársak nagyobb részét, kivált a távol­lakókat otthon maradni kényszeritette, de a­kik, számszerint 16-an, megjelentek, teljes lélekkel járul­tak a gyűlés színvonalának emeléséhez. — Elnök, Kócsi-Mayer Gyula 10 órakor megnyitotta a gyű­lést s elnöki megnyitójában fejtegette a tanítót mint hivatalnokot, mert a tanító hivatalt és pedig fontos hivatalt, a népnevelés hivatalát tölti be. Vázolja kötelességeinket, de vázolja egyszersmind az egyes tanítók hibáit és kötelesség mulasztásait s kéri a kartársakat, hogy teljes szellemi erőikkel dolgozzanak a népnevelés felvirágoztatásán. A gyű­lés általános éljenzéssel fogadta és helyeselte meg­nyitó beszédjét. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és jóváhagyása után Fazekas Mihály érdi tanító tartott értekezést a­­Nemzeti nevelésről,a­melyért a gyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Utánna Bauer Endre ráczalmási tanító lépett a fel­olvasó asztalhoz és az életbevágó, gyakorlati felol­vasását „Hogyan szoktatja a tanító a gyermekeket a tisztasághoz, felolvasta s az abban foglalt ada­tokat a köz gyűlése helybenhagyta, helyeselte s érte a felolvasónak köszönetet szavazott. Kócsi-Mayer Gyula elnök tartott ezután „Az énektanítás külön­féle nemeiről“ gyakorlati előadást, melyben főleg az első osztály tananyagát ismertette a Kóta sze­rinti tanítás módjára nézve; továbbá pedig a Gre­goriánus és a mostani hangjegyek tanítási módját fejtegette. Felolvasását az egész gyűlés éljenzéssel fogadta. A tagsági dijak beszedése és a jegyzőkönyv hitelesítők választása után Fazekas Mihály érdi tanító indítványt nyújtott be az elnökséghez, illetve a gyűléshez a milleniumra nézve, mit a gyűlés el­fogadott s azt tudomágvétel és hozzájárulás végett a fejérmegyei körök elnökségeinek megküldi. Supka István ráczalmási igazgató-tanító által a gyűléshez intézett két interpellációja után, melyek az iskolák­nak a milleniumon való részvételére és a tanítók 5­ éves korpótlékára vonatkoztak, a jövő gyűlés he­lyéül Érd község tűzetett ki. A gyűlést délután 1 órakor az elnök bezárta. Kelt Rácz-Almáson, 1895. november hó 2-án. Supka István, a kör jegyzője. — Hangverseny és tánczmulatság. A helybeli fiatalság egy része folyó évi november hó 9-én a „Fekete Sas” szálloda nagytermé­ben tánczmulatsággal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez, melyre a meghívások személyesen történtek. A hangverseny kez­dete esti fél 9 órakor, műsora a következő: 1) Nyitány: Decsi Jancsi zenekara által elő­adva. 2) Traum der Sämerin. 2 hegedű zon­gora kísérettel. Előadják: Jámbor Zsigm­., Hirschler J. urak és Rosenfeld Nelli k. a. 3) Halál. Tóth Kálmántól, szavalja Blum Frida k. a. 4) Legenda. Schlösser L.-től. Hegedűre zongora kísérettel. Előadják: Jám­bor Zsig­­ur és Rosenfeld Nelli k a. 5) Tudom, hogy vissza hívsz majd. Henriquez J.-től. Ének, hegedű és zongora kísérettel. Előadják Blumenfeld Ignácz úr, Rosenfeld Nelli k. a. és Hirschler Jenő ur. 6) Polka Mazurka. Hirschler J.-től. Előadja Decsi János zene­kara. 7) Vén színész. Gyulai Páltól. Szavalja Rosenfeld Nelli k. a. 8) Andante con Vari­­azioni. Schuberttől. Vonós négyes. Előadják Grünberger Irén k. a., Schmelzer Jákó, Jám­bor Zsigmond és Hirschler Jenő urak. 9) Magyar népdalok. Előadja hegedűn Hirschler úr.

Next