Székesfehérvár és Vidéke, 1897. július-december (25. évfolyam, 74-151. szám)

1897-07-01 / 74. szám

3 Következett a főtárgy: * Az 1896. évi zárszámadás. Mohai Lajos főszámvevő a kiosztott jelen­tést felolvasottnak tekinteni kéri s azt elfogadásra ajánlja; óhajtaná, hogy csak azon pontok tárgyal­tassanak, melyekhez valakinek hozzászólása van. A 18000 frt deficzit eloszlatására a minisz­teri jóváhagyás után azonnal intézkedni kell s kér erre megbizást.­­ A betegalapok is folyton hiánynyal zárulnak, ezen állapotok megszünteté­sére, illetőleg tanulmányozására ajánlja, hogy egy kisebb bizottság küldessék ki. A tárgy fontossá­gánál fogva fölhívja a közgyűlés figyelmét. D­­­e h­a 11 a György szomorúnak látja köz­állapotainkat, melyeket nem szabad egy évről, a múlt évről tekinteni, de azt össze kell hason­lítani a tíz év előttiekkel, akkor látjuk csak, hogy mennyire szegényedtünk. Az elmúlt 25 év alatt 9 milliót költött a város él büdzserjeiben, hogy mire, nem tudjuk, a pótadó 10 év előtt 47000 frt volt, ma 93000 frt, de ennek sincs semmi látszatja, sőt azelőtt Székesfehérvár a gazdagabb városok közé tartozott, ma pedig határozottan szegényedik. (Úgy van!) Beismeri, hogy a számfelülvizsgáló bizottság nem felelt meg kötelességének, de ennek oka az, hogy nem lett összehíva. Egyébként a múlt évek zárszámadásait tekintve, az idei zárszámadást dicséri a könnyű áttekintés és szoliditás szem­pontjából; a régiek a főkönyvekkel sohasem egyez­tek, míg ma ezt nem lehet mondani. Kifogásolja még formailag, hogy ezen zárszámadásokat a tör­vény szerint májusban kellett volna tárgyalni. (Helyeslés.) Hibáztatja, hogy az előirányzat szerinti építéseket nem teljesítették. (Helyeslés.) Havranek József polgármester kéri a közgyűlést, hogy ne csak a kiadások összegét, hanem azok természetét is hasonlítsák össze a jeleníti és az előbbi évekre vonatkozólag. Hogy az előirányzott építkezések közül oly sok nem lett véghez vive, annak okát részben a mérnöki hivatal nagy elfoglaltságának is tulajdonítja. Ami a Simor-utczai kanális beboltozását illeti, annak­­ sincs ellene, csakhogy könnyen megeshetik, hogy az építkezéshez szükséges pénz nem lesz előteremthető a pénztári hiány miatt. Winkler Vilmos főmérnök megengedi ugyan, hogy a csatorna beboltoztatása fizikailag nem lehetetlen, de a csatornát elfogni nem lehet, amúgy pedig annak beépítése sokkal többe kerülne, mint a nélkül. A Felmajer-féle gyárnak joga van a csatorna vizének használatára és így több rend­beli nehézségekbe ütköznék, miáltal gazdasági szempontból is hátrányos volna az azonnali építés Dr. S­z­a­b­a­d­y József épen ellenkezőleg, hivatkozva a köztisztaságra és­ közegészségügyre, óhajtaná a csatorna beboltoztatását. Menjen csak valaki arra, majd érezni fogja ama kigőzölgéseket, melyeket a csatorna áraszt ki magából; tele van az patkánynyal és más férgekkel. Azért is az épí­tés elrendelését sokkal inkább kéri, mint pl. a Mann-féle disznóhizlalda eltávolítását, melynek ugyan jogi képviselője, de a­hol patkányok nincse­nek, hiába mondja Pénzes Imre­­azt, ő 10 irtot is ad egy patkányért, melyet a hsaidéban talál­nak és igy közegészségügyből kifo­­g is előbbre­­valónak tartja a csatorna beépi Pénzes Imre, mint az­­z szakértő ember, mijegyzi, hogy a se 50Vp-al olcsóbb lenne, ha a v­­égeznék. Ami pedig dr. Szabó e hiz­lalda tulajdonosa j­avait illeti, akra v­egyes embert. f­eltés e’a költségekre födezet ugyan van, de pénz nem lesz majd a kifizetésre. Ugyanis a fedezetet a pótadó hátralék képezi, ez pedig, lehet mondani, hogy állandó, amennyiben körülbelül minden évben ugyanaz, és teljesen sohasem folyik be. Havranek hozzájárul az építéshez, de csak úgy, ha a város biztosítva van, és ha a ház­tulajdonosok aláírták ama nyilatkozatot, mely szerint kötelezik magukat méterenként 10 frt hozzájárulási összeg megfizetésére. Dr. G­a­á­r­a Gyula nem tudja elgondolni, hogy miért okozzanak nagyobb költséget a város­nak, mikor kisebbel is véghezvihetik ugyanazt. Ezért inkább óhajtja, hogy az építkezést el­­halaszszák. F­­ 111­e­r Béla t. főügyész osztja dr. Laára nézetét, mert az ügy különben sincs előkészítve, a­mennyiben hiányzik a háziurak által kiállítandó kötelező nyilatkozat. Kalocsay Alán abban a tekintetben igenis osztja m­­­e l a 11 a nézetét, hogy a­mit a zöld asztalnál elhatároznak, azt hajtsák is végre. Ajánlja, hogy újból fogják el a vizet és egyezkedjenek a molnárokkal a nekik okozott kár fölött. Miért halasztanák el újból az építkezést. (Általános ellenmondás.) Laufenauer Ferencz szükségesnek tartja ugyan az építkezést, de ha pénz nincs, bármeny­nyire óhajtják is, még­sem lehet azt véghez vinni, és így nincs más hátra, mint elhalasztani. A szavazás eredménye az lett, hogy az idei építést szavazattöbbséggel elhalasztotta a köz­gyűlés. Havranek ezután azt proponálja, hogy mivel az előirányzott építkezések közül sokba még bele sem fogtak, ő majd összehív egy szűkebb bizottságot, a­mely kijelölné, hogy ninc épitke­tt*• OM-1 sto­rv - -*rfrí,7 T~' tendőben. Ezután a zárszámadás ezimenként tárgyal­tatott. A III. ez.-nél D­­­e b a 11 a megjegyzi, hogy a II. jövedék ellenőrizve nem lett. A polgár­­­­mester megbizatik az ellenőrzéssel. Az V. czímnél Die Kall­a György keserű panaszt emel a gazdasági tanácsos semmittevése ellen; még az anyagok átvételét is az alkamazás­­ teljesíti, holott ez csakis a tanácsos dolga volna. " Óhajtja a helyzet megváltoztatását. " Tóth Arthur megjegyzi, hogy ez már évek-­­kel ezelőtt fölhozatott, de eddig intézkedés nem törté­nttt , nehezményezték a dolgok ren­den nyer­te de azért minden abban maradt. But­aaik József szerint elég, ha azt , hangsúlyozzák,­ogy ennek így és így kellene lenni, a­z dolga, csak bízzák rá, ígéri,­­ hogy nem fogna benne csalatkozni. Dr. Hi­l­d­y József felhozza, hogy jog­iak is történnek, péld. Havranek­isz­alványoz­ódijakat, mit a tanácsnak kel­­­­ene és fuvarosokat fizettet, kiknek fuvarjait soha c se­n­e,­íit a mérnöknek vagy a tanácsosnak­­ kellene tenni. Havranek József polgármester ezt a ■ helytelenséget elismeri, de a dolgon csak úgy­­ lehet . .. ,hogyha a hivatalnokok pontosan teljesítik k ■ -­ igeiket, s különösen az anyagok átvételénél n­em jelen lennének. Különösen a­­ gazdasági tané­ra és a városi mérnökre hárul­t,­ hogy ellerőd-­zék a végzett munkákat, utakat, -k­it datiát. Un­os munkakörére nézve különben merj észtön- venni, s a munkabeosztás tár-8 gy­ában szigorú­ll­enőrzést fog gyakorolni, mert­­ az az állapot helytelen, hogy a képviselők bele­avatkozzanak a munkások cselekményeibe s azok­­ dirigáljanak ott a hol a gazdasági tanácsosnak kellene intézkedni. (A gazdasági tanácsos az égési vita alatt, mintha ő róla szó se volna, mélyen hallgat.) A VII. csimnél a közoktatási bevéte­leknél Dieb a­dta az igazol­atlanul mulasztott iskolaógak miatt kiszabott bírságolást kifogásolja. A VIII. czimnél Cie ball­a a hiányos utczák s utak építésére nagyobb kölcsönt óhaj­tana fölvenni, s abból az állandó panaszos utakat s utczákat kiépíteni. Havranek József ellenzi az adósság­csi­­nálást, melynek csak ott van értelme, a­hol a törlesztési jövedelem föltétlen biztossággal elvár­ható. (Helyeslés.) Az útadó-hátralékok körül folyt vita után a zárszámadások tárgyalása befejeztetett. Dr. Kerekes Lajos I. aljegyző felolvassa aztán a számfelülvizsgáló bizottság jelentését, melyet annak elnöke D­­­e­b­a 1t­a György, és tag­jai Schlammadinger Antal és Laufe­nauer Ferencz adtak be. A jelentés szól 1887-ik évtől 1890-ig. A tapasztaltak elég szo­morú állapotokra engednek következtetni. Az évi zárszámadások több évben nem egyeztek meg a főkönyvek végösszegeivel. Sok kifizetésnél nem volt található az utal­vány, másutt hiányzott a nyugta, szóval a ren­detlenségek elég sorozata látható. Általánosságban pedig a kiadások terén könnyelműség, a bevételek­nél pedig rendszertelenség észlelhető. Tóth Arthur szintén bizonyítja, hogy mikor ő is benne volt a felülvizsgáló bizottságban, akkor is találtak rendetlenséget egész halmazzal, és nagyban megnehezítette működésüket a tiszt­viselőknek irányukban tanúsított viselete. Azonban nem lehet minden ember tettéért a polgármestert felelőssé tenni. Előrelátható, hogy a felülvizsgáló g- 1SQ(Wilfi-iki években is fog rendet­lenségeket és szabályellenes dolgokat még találni, azonban hiszi, hogy 1897-ik évtől fogva minden máskép lesz és ezért legjobb fátyolt vetni a múltra. Dr. Laára Gyula a fölülvizsgáló bizottság­nak, de leginkább annak buzgó elnökének Die­­ta a 11 a Györgynek jóakaratú, tevékeny működésé­­ért jegyzőkönyvi köszönetet indítványoz. (He-A főispán, mint elnök szintén hozzájárul a jegyzőkönyvi köszönetnyilvánításhoz. Hiszi, hogy ezután meg fognak szűnni ama rendetlenségek, melyek a közönség közé olyannyira nagyítva jutottak, hogy egész rémhirt keltettek. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tóth Aladár és dr. Saára Gyula bízattak meg. Az ülés 141 órakor ért véget. SZEKESFEHÉRVÁR és VIDÉKE. Hírek. — Báró Fiáth Pál főispánnak múlt kedden névnapja alkalmából a vármegye és a város tisztikara aláírásaival ellátott íveken fejezte ki jókivánatait. — Műkedvelői előadás. A „Déli Vasúti Da­loskör« könyvtára javára és a jubiláns K­ő­m­­­v­e­s Imre színészi és írói érdemeinek jutalmára vasár­nap „A faun rosszáét adták műkedvelői előadás gyanánt. A színházat beiz nagyon kevés számú közönség töltötte meg, pedig az előadás többet érdemelt volna. K­ő­m­­­v­e­s Imre Gonosz Pista szerepében komikus mókáival ugyancsak meg­nevettette a közönséget, mely sok tapssal tüntette ki a jubiláns színészt. A műkedvelők közül jók voltak: Hambalgó Mariska (Finom Rózsi), kinek énekszámait tapsolták meg: Stiller Irén (Bátki Tercsi), Feigl Juliska (Feledi Boriska), Pálinkás Imre (Göndör Sándor) és V­e­r­b­a­y Albert (Feledi Gáspár).

Next