Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1856

Az éjszaki háború­s következményei éjszak és éjszakkeleti Európa átalakítására a XVIII. század elején. (1700—1721.) E­urópa a XVIII. század elején nagy harczszinpadként tűnik föl; két nagy jelentékenységü s követ­kezményeiben dús háború moraja viharozza azt át, s majd minden állomás örvényébe sodorja; dél és délnyugati részén a Habsburg s Bourbon házak érdekében vívott harczok merülnek föl a fenyegetett súlyegyen fentartásáért; éjszaka éjszakkelet és nyugaton a balti tenger beírásáért küzdenek. Ott a hős Eugen, Marlborough, Villars s Vendome bámulatos vitézséggel harczi babért gyűjtve Europa tiszteletét szerzik meg maguknak; emebben négy ifjú koronás fö­lép a harcztérre s ügyeik tett és dicsőségteljes kivívásáért táborba szállanak. Mindkét háború Europa viszonyai átalakítására lényeges befolyást gyakorol, amaz Francziaország túlnyomó erejét, emez Svédország hatalmát töri meg; de Francziaország nemsokára ismét felemelkedik, Svédhon csillaga ellenben örökre leáldozik; mindkettő mellett azonban új viszonyok keletkeznek, amott a spanyol birodalom feldaraboltatása s egy Bourbon uralkodó ház állása, emitt Oroszország polgárisodása által. Hogy Eugen miként aratta Carpi, Chiari s Luzzaránál vitt dicső győzelmeit s Marlboroughval egyesülten miként vont homályt Höchstädt s Oudenardnál XIV. Lajos dicsőségére,­—mellőzve, a jelen értekezés a szinte mind hősi vonások, mind megrázkódtató hadi fordulatokban gazdag éjszaki háború­s következményeinek vázlatára szorítkozik. Svédhon a harmincz éves háború óta, két kitűnő fejedelme Gusztáv Adolf és X. Károl kor­­mányzata folytán Európa első rangos hatalmasságai közt foglalt helyet, s minden szomszédai ellenében fenyegető állást vett; a különben terméketlen és gyér népességű anyaország harczias népének fő jövedelmi forrásait az általa meghódított gazdagabb parti tartományok tevék. Bréma és Verden, Vismar és Vyburg, Stralsund és Stettin, Riga és Reval városok svéd hatalomnak hódolanak; a Vezer és Odera, Dana és Neva folyamok kifolyásai svéd őrködés alatt állának s a vámbér dúsan jövedelmezett; Ingermannland, Liefland és Esztland valónak a szegény anyaország gabnatárai. Az orosz birodalom határát még ekkor csupán az azovi és az év legnagyobb részén át hajózhatlan jegestenger érinté. A hely hol jelenleg Sz.-Pétervára pompáz, mocsáros s a svédhatalomnak alávetett földterület volt, s rajta néhány halászkunyhón és árkolatokon kívül mi sem létezett"). A svéd uralom azonban ily nagy kiterjedés mellett sem volt kellőleg biztosítva. Az olivai békét (1660) a lengyelekkel, a kopenhágait és kardiszit majd ugyanekkor a dánokkal és oroszokkal csupán kedvező körülmények, s az említett hatalmak belmozgalmak miatti ernyedtsége okozó. Foly­ .) V. ö. J. Annegarns Weltgeschichte für die kathol. Jugend. 7 Handelten , 2. Ausgabe, Münster 1830. 129. I. és Carl Fr. Beckers Geschichte der neueren Zeit. 7. Ausgabe, 4. Theil, Berlin 1844, 108. I. 1*

Next