Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1877

Bendegúz, mint a czezumauri ütközetben a hunok fővezére a kronistánál nem fordul elő. Arany János csupán költői érzéke által vezéreltetve lépteti fel Bendegúzt. S e költői szabadalom helyességét indokolja a tárgy természete. Ha ugyanis megtekintjük a hun mondakört, azt három főrészre oszthatjuk fel. Az első a hán világuralom megalapítását, a második magát a hán világuralmat, a harmadik annak felbomlását tárgyazza Az elsőnek részei: 1) a h­án és magyar nép eredete, 2) a tárnokvölgyi, 3) a czezumauri ütközet; a másodiknak részei: 4) Attila királylyá választatása, 5) a catalauni ütközet, 6) Buda meggyilkoltatása, 7) Aquileja veszedelme, 8) Attila utolsó menyegzője és halála; a harmadiknak részei, 9) a hun birodalom vége vagyis Krimhikl csatája, 7) Csaba mondája. Látjuk e közlésből, hogy Arany János „Keveháza“ költeményéhez a hón mondakör első részéből meríti a tárgyat s a hún világuralom megalapításának két fő mozzanatát dolgozza fel: helyesen tette tehát, hogy épen az, t. i. Ben­degúz vrja ki a harczot, az szerezze meg fiának a világon a legfőbb hatalmat, ki — mint a rettenet jele — a nép emlékezetében még máig is fennél s az Isten ostora, Attila neve mellől soha el nem marad. — Attila Bendegúz fia. Jemandes gót író Attila atyját Mundruccus néven nevezi. A Bécsi Képes Krónika azon elősorolásban, hol Álmos családfáját fölviszi egész Noé személyéig, Bendegúzt Torda fiának mondja: „Álmos fia vala Elődnek, ez Ügyeknek, ez Ednek, ez Csabának, ez Étkesének, ez Bendegúznak, ez Tordának“ stb. Ezért mondja Arany János: Torda fia, hős Bendegúz. Midőn Ditrik a tárnokvölgyi ütközetben látta, hogy embereiben oly nagy öldöklés esett, az ütközet után másnap Macrinussal Tulna városa felé vonnia, a mely a mai Turn, Alsó-Ausztriában, a Duna partján Bécsen felül négy mérföldre. A hónok eltemetvén halottjaikat, neki bátorodva seregökkel az ellenség után indulának. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czezumaurnál ütközetet állott, de megveretett; Macrinus elesett, Ditrik hom­lokán nyíllal halálosan megsebesíttetett, s csaknem az egész nyugati sereg fogságba jutott vagy megszaladt. De hogy a cselekvény fonalát újólag fölvegyük, Arany János utoljára Bendegúzról emlékezett: 32. Nem messze van már Czezumór, Ott éri ő Makrint utól. Hadával a hón bérezve hág:­­ Onnan zúg le a sokaság. Cesunmaur, Czezönmaur, Czezumaur, Czezumór nem más, mint Zeisel­­mauer Tűin alatt, a rómaiaknál Cetu­­murus. E bún harcz emléke fűződik azon

Next