Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1884

I. A svédországi lappok között *). A múlt év nyarán a magyar tud.­akadémia támogatásával a svéd­országi lappokhoz utaztam, hogy nyelvüket és szokásaikat tanulmányozzam. Utazásom lefolyása a következő volt : Június 17-én indu­ltam el Buda-Pestről és Varsón, Szt-Péterváron át­haladva, első­sorban Finnországnak vettem utamat. Június 22-dikén értem Helsingforsba és két napig Jalava (Almberg) Antal vendégszeretetében része­sültem. A finn főváros ekkor már üres volt. Az egyetem és a többi iskolák be voltak zárva, a finn irodalom fő képviselőinek legnagyobb része pedig vidékre menekült. Helsingforsból tehát Finnország belsejébe, Tammerforsnak folytattam utamat, hogy onnan a tengerparti Abóba, Abóból pedig a hajóval Stockholmba utazzam. Tammerforsban épen odaérkeztem napján nyílt meg egy akkor tájban rendezett országos gazdasági tárlat. Értesültem róla, hogy ma­gister Jaakkola Károly, Björneborgból,­­ a­kit a finn­ugor társaság ösztöndíjjal ugyancsak a lappokhoz küldött, szintén ott lesz a tárlaton. Felőle való tuda­kozódásomnak megvolt az a haszna, hogy találkozhattam vele. Már a vonatnál voltam, midőn fölkeresett­, de még elég időnk volt, hogy megállapítsuk, mikor és hol jövünk össze Stockholmban, hogy onnan aztán együtt folytassuk utunkat a lappokhoz. Június 27-dikén délután értem a svéd fővárosba. Hat napig időztem ott, hogy fülemet egy kissé hozzá szoktassam a különös hangsúlyozású svéd nyelvhez. Július 2-dikán szálltunk az idő közben megérkezett Jaakkolával együtt egy Hernölandba induló hajóra. Huszonegy órai tengeri út után megérkeztünk e jelentékeny éjszaki városba. Csak 5200 lakosa van ugyan, de élénk keres­kedelmi és iparűrző hely; itt székel Angermanland tartománynak a kormány­zója és több ezer mérföldnyi területnek lelki feje, éjszaki Svédországnak püspöke. E püspök gondja alá tartoznak az összes svédországi lappoktól lakott területek is. Hernölandba különösen azért mentünk, hogy magunkat a püs­pöknél bemutassuk és tőle esetleg ajánló levelet szerezzünk a Lappmarkokba. Volt egy másik, nem kevésbbé fontos czélunk is. A svédországi lapp nyelven írott könyveket akartuk itt megszerezni. Miután czélunkat elértük, Hernölandból még az­nap, július harmadikán délután indultunk fölfelé az Angerman-elfen egy Szollefteóba­ tartó hajóval. *) Fölolvastatott a magyar tudományos akadémia 1884 deczember 1-jén tartott ülésén. Megjelent a Budapesti Szemle 1885. évi márcziusi füzetében. Itt kivonatosan közöljük.

Next