Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1904

Intézetünk ötven évi jubileuma. A székesfehérvári reáliskola a városi közönség akaratából és áldozatkészségéből 1854. december 12-én nyílt meg a püspöki székesegyházban tartott isteni tisztelettel és Székesfehérvár szab. kir. város székházában lefolyt ünnepéllyel, így tehát az 1904. dec. 12-én töltötte be fenállásának ötvenedik évét. Ha a dátumhoz szorosan ragaszkodni kívántunk volna, az ötven évi fordulót e szerint 1904. december 12-én kellett volna megülnünk. Mivel azonban a tanári kar a fősülyt a régi tanít­ványok részvételére helyezte, s ezek megjelenését a bizonytalan téli időjárás miatt kockáztatni semmikép sem akartuk, ezért a jubileumi ünnepséget 1905. március 19-re helyeztük. Az előkészítést 1904. november hóban kezdettük. Az igazgató a tanári testület nevében a következő felhívást bocsájtotta ki az intézet volt tanítványaihoz: Igen tisztelt Uram ! A székesfehérvári főreáliskola egyike Magyarország legrégibb reálisko­láinak. Az 1854-55. tanévben nyitotta meg a város lelkes közönsége, s így a most folyó iskolai évben jutott el fenállásának ötvenedik évfordulójához. Amint a magánember életében is vannak jelentősebb szakaszok, midőn a választó mesgyéről pihenő lélekkel tekint vissza a megfutott útra , úgy az intézmények életfolyásának is vannak oly korszakai, amelyeknek határkövénél érdemes megállnunk egy pillanatra, részint hogy a múltnak emlékeit magunk elé idézzük, részint hogy a lezajlott események szálaiból a jövőnek okszerű reményeit tovább szőhessük. Főreáliskolánk legrégibb tanítványai immár őszbe borult férfiak, nagy­apák, akik unokáik virágzó életének láttára álmodják vissza az ifjúkor letűnt reményeit és vágyait, — a múlt évszázad hatodik és hetedik tizedének nem­zedéke szolgáltatja a küzdelmekben edzett és a tettre még mindig kész férfiak gárdáját, — az utolsó évtizedekben kibocsájtott rajok pedig reménnyel telten, duzzadó erővel feszítik életök sajkájának evezőit.

Next