Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1928

2­ 1. Reáliskolánk hősi emlékszobrának leleplezése. 1914-1918. A Nagy Sándor­ utca tengelyében levő reáliskolánk előtt ezrekre menő tömeg tolongott szeptember 30-án, a vasárnap délelőtt ünnepi hangulatában. Mintha az Ég is ünnepelni segített volna. Az őszutó meleg, tündöklő sugaras pajzán játékot űztek a fiatal hősök gyönyörű szobrának aranyos színein. Ott álltak a szobor körül az ősi város összes előkelőségei, a gyászoló anyák, apák és testvérek, akiktől a legdrá­gábbat ragadta el a világháború vérzivatara. Ott álltak az intézet növendékei, az összes középiskolák küldöttségei, hogy tanuljanak a múltból, a hazaszeretet véráldozatos példájából és erőt merítsenek a jövendőre. Délelőtt 10 órakor a Volt Főreáliskolások Egyesülete közgyűlést tartott, majd a lepellel eltakart szobor körül gyülekezett. Az elő­kelőségek sorban érkeztek : A honvédelmi miniszter képviseletében schöndorni Schönner Odilo altábornagy, vegyesdandár parancsnok a tisztikar élén ; a közokt­­ügyi miniszter képviseletében Széchenyi Viktor gróf főispán ; a megyéspüspök képviseletében dr. Klaucz György püsp. helynök, nagyprépost a kanonokok kíséretében ; Mátrai Rudolf felsőházi tag, tanker, kir. főigazgató , a vármegye tisztikara dr. Havranek József alispánnal, a város tisztikara dr. Csitáry G. Emil főjegyzővel az élen, a kir. törvényszék dr. Kövess Emil törvényszéki elnök veze­tésével, a rendőrtisztikar élén Jónás Béla főtanácsossal, a pénzügy­igazgatóság dr. Liszkay Géza min. tanácsos pénzügyigazgatóval, kul­turális egyesületek, intézmények, szóval egész Fehérvár. A himnusz akkordjai után Ivánka Lajos műszaki főtan., a Volt Főreáliskolások Egyesületének elnöke lépett az emelvényre és elmondta a szobor megalkotásának történetét. Emléket akartak állítani — úgy­mond — az intézet ifjúságának, hogy miként kell élni, dolgozni és — ha kell — meghalni a hazáért! Köszönetet mondván Bory Jenő

Next