Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1940
Várkert-bazár és kioszk, a Szent Imre-gyógyfürdő, az Erzsébet-sósfürdő, a régi Országháza, a Nemzeti Lovarda, a Vámpalota, az 1885. évi orsz. kiállítás Királypavillonja. Vidékre kerülő volt növendékeink itt is, ott is találkoznak majd nevével. Főuraink ugyanis versengtek azon, hogy kastélyuk tervezője ő legyen. Gondoljanak növendékeink az Alma Materra és az ősi koronázó városra, ha megkapja tekintetüket a budapesti Ybl Miklós-téren, a Várhegy tövében álló nemes jellemet sugárzó szobor, amelynek talapzatán ez a név olvasható : Ybl Miklós. A nemesvonású szobor, amelyet Ybl Miklós halála után öt évvel emeltek pályatársai, a lelki arányosságot tükrözi. A Meyer Ede alkotta hatalmas bronzalak jobbjában mérőkörző, mellette tervrajz. Érezhető a nemesvonású arcon, hogy akinek lelkében megérett és akinek lelki szeme előtt állt már megszületése előtt egy fóti templom, egy Szent István Bazilika, egy Operaház nemes összhangú körvonala, annak egész lényét — mint sírbeszédében mondták — mennyei ihlet töltötte be. Látta terveinek ég felé emelkedését, és tudta, hogy azok kicsiny építőkövekből szorgos munkáskezek együttműködésének eredményeképen tevődnek össze. Természetes hát, hogy lelkét szociális érzés hatotta át, hogy kezet szorított a kérgeskezű becsületes iparosokkal. Az idegenhangzású név viselője igaz magyar ember volt. Müncheni és római utazásai nem szakították el hazájától, mint másokat. Visszatért a mostoha életviszonyok közt tengődő hazába, hogy itt lehelhesse műveibe minden képességét. Az úttörő művészt pályatársai atyai jóságú vezérükként tisztelve szerették és önként követték. Ybl Miklós azonban nemcsak művésznemzedék vezére volt. Az ő biztatására teremtették meg mestereink műiparunkat. A kezdet nehézségein átsegítette őket, és örült a haladásnak. Hauszmann Alajossal ő indította meg első építészeti szaklapunkat ,(Építő Ipar—Építő Művészet). Nevét ott találjuk a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítói sorában. Emléktáblája iskolánk falán a Mester munkaköpenyes alakját ábrázolja. Jusson növendékeinknek eszébe, amikor ezt látják, nagy munkaszeretete és hihetetlen munkabírása. Féltérden áll a Mester ezen az emléktáblán, kezében függően, előtte legragyogóbb alkotásának, az Operának modellje. Emlékeztessen ez a kép szerénységére, ami őt annyira jellemezte. A szerénység lelki mélység. A lelki mélységet pedig csak térdenállva lehet elérni. Ebből a mélységből emelkedtek ég felé az ő remekművei. A jóságos családfő nemes lelkét hetvenhétéves korában adta vissza a világ Építőművészének, a teremtő Istennek. A hálás Budapest díszsírhelyre temette. Nagy örökségét Kauser József és Hauszmann Alajos vette át. Előbbi a Szent István Bazilika, utóbbi a Királyi Várpalota építését fejezte be. A nagy Mester kitüntetéseit, amelyek még földi életében érték, nem soroljuk fel. Legnagyobb kitüntetése, hogy előttünk állhat példásan nemes alakja. Örüljünk, hogy a miénk volt, és hogy iskolánk névadója lett. Csodáljuk művészi és mérnöki lángelméjét, és kövessük a felkészülésben, a mindennapi munkában. Krotky Sándor. 4