Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1941
A vezetőréteg felfrissítése és a középiskola. A század elején a francia közoktatásügyi miniszter Binet-t, a legkiválóbb francia gyermekpszichológust megbízza olyan lélektani vizsgáló módszer kidolgozásával, amellyel a majdnem ingyenes francia középfokú oktatást mentesíteni lehet a tehetségtelenektől, és amellyel felkutatható a vezetőrétegek felfrissítésére sőt kicserélésére alkalmas karakteranyag. Ekkor alkotja meg Simonnal együtt az értelmi fejlettség mérésére szolgáló világhírű teszt (próba)-sorozatát, amely a különösen Németországban és Amerikában lendületesen fejlődő pszichotechnikai és karakterológiai kutatásoknak egyik lényeges alapmódszere lett. Ennek az óriási jelentősségű kezdeményezésnek, amely az eltelt két emberöltő alatt tíz- és tízezer vizsgálaton kikísérletezett módszerét és exakt számokkal kifejezhető következtetéseit emberileg megnyugtató pontosságra dolgozta ki, ma bennünket társadalmi vonatkozásai érdekelnek elsősorban azok a viszonyok, amelyek hazánkban is kívánatossá tették szélesvonalú és középiskolai alkalmazását is. A magyar társadalom életét tudományosan vizsgáló gárdánk Szombatfalvy György vezetésével már régebben felfigyelt a magyar elitképződés beteg tüneteire és különösképen a statisztikai nagyszámok törvényeinek az alkalmazásával diagnózist állapítva meg, a vezetőréteg formálásában döntő fontosságú középiskolák szerepének eltolódásában és a szociális, közösségérzet díjjával lévő osztályok konzervativizmusában, a régi állapotok rögzítésére való törekvésében állapítja meg a baj okait. E két tünetet nyugodtan összefüggően egynek és azonosnak véve, az egy századdal előttünk járó reformnemzedék nagy gondolkodójának, dr. Eötvös Józsefnek aggodalmai idéződnek fel, aki a 19. sz. uralkodó eszméinek hatását vizsgálva az államra és közéletre, a szükséges magyar elitutánpótlás hiányától félti az akkor is újuló Európába beilleszkedő nemzetét. Pedig a nemesség, az ő kora elitrétege akkor sem, mint történelmünk során máskor sem zárkózott el, hanem bővült a honoráciorokból és a polgárokból, emezek meg a parasztságból. Ez a folyamat azonban a mi századfordulónktól kezdve megakad, mert a magyarsággal azonosságot vállalni nem tudó, vagy nem akaró intellektuális réteg ékelődik észrevétlen a két osztály közé. Az egészséges felfrissülésétől elzárt felső és a természetes felfejlődés terétől megfosztott alsó nemzeti réteg a feudális vagy hivatalnoki és jobbágyi reakció önzésének sáncai mögé húzódva ernyedten engedte át a nemzeti élet irányítására döntő kulcspozíciókat. Ennek a konzerválódásnak egyik tünete lett, hogy a gimnázium elvesztette régi regionális hivatását: földrajzi és társa-