Szent Margit leánygimnázium, Székesfehérvár, 1935

Az új középiskolai törvény és az egységes középiskola. Nagynevű miniszterünk, dr. Hóman Bálint a szakemberek, a szülők és a nagyközönség óhaját váltotta valóra, midőn az 1934. évi XI. t. cikkel megalkotta az egységes magyar középiskolát. A kiegyezés óta ez a harmadik középiskolai törvény. Az első volt a Trefort Ágost vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter által készített javaslat, amely mint 1883. XXX. t. c. nyert szentesítést, a második a gr. Klebelsberg Kunó v. k. miniszter által be­terjesztett fiú és leányközépiskolai javaslatok, amelyek közül a fiúkra vonatkozó mint 1924: XI. t. c., a leányokra vonatkozó mint 1926: XXIV. t. c. jelent meg. Az 1883-iki törvény két ágazata volt (gimnázium és reál); az 1924-iki, illetőleg 1926-iki háromágazatú (gimázium, reálgimnázium és reál; illetőleg leánylíceum, leánygimnázium és leánykollégium.) A humanisz­tikus és természettudományos középiskolai irányt egyeztette a reálgimnázium, de az egyeztetés tulajdonképen már előbb, 1917-ben megvalósult a Jankovich Béla vkminiszter által megalkotott leánygimnáziumban. Az egyeztető irányzat mutatkozott életképesnek; a reálgimnáziumokat mindenütt felkarolták, a többi iskolatípust nem fogadták rokonszenvvel, mert nem volt szükség annyiféle középiskolára. A művelődési és gyakorlati szempont inkább az egységesítést kívánta. Ez a két szempont érvényesül az új törvényben, amely megalkotta az egységes középiskolát, a latinos és egyszersmind modern gimnáziumot. A törvény 1. §-a a nemeslelkű Pauler Ákos fogalmazása és így hangzik: „A középiskola feladata, hogy vallásos alapon erkölcsös polgárt neveljen ; a tanulót a nemzeti művelődés szellemében általános műveltséghez juttassa; egyetemi és más főiskolai tanulmányokra előkészítse.“ Az 1883- iki törvény intellektuális irányú volt, merőben ismeretközlést kívánt, tehát az ember nagyobb felével, szívével és jellemével nem törődött; az 1924—26- iki két törvény a valláserkölcsös nevelést már homloktérbe állította, de a testnevelést külön területként kezelte. Az új törvény a testnevelést is a léleknevelés, a jellemnevelés szolgálatába állítja, tehát az egész ember egy­séges és harmonikus nevelését sürgeti. A középiskola fő feladata a nevelés, az akarat és szív kiművelése és ennek a feladatnak minél tökéletesebb megoldására állítja be a törvény az osztályfőnöki órát, amelynek célja „a tanítási órákon folyó iskolai nevelés rendszeres kiegészítése és betetőzése, a tanulók erkölcsi érzékének és erkölcsi tudatának fejlesztése jellemképzés és állampolgári nevelés által. “ A törvény alapján készített új tantervnek az I. osztályba való bevezetését elrendelő 3000/1935. vkm. evi. sz. rendelet szerint ennek a nevelő munkának teljes összhangban kell lennie a vallás­tanítás keretében folyó erkölcsnevelő munkával még­pedig úgy, hogy „a különböző vallásfelekezetekhez tartozó tanulók lelki összhangja és jogos érzékenysége semmiféle kárt vagy sérelmet ne szenvedjen“.

Next