Székesfejérvár, 1872 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1872-01-14 / 2. szám
Magára a kiállításra nézve határoztatok, hogy kiállítatni — két három napi tartamra — szarvasmarha, juh és sertvés fog, azonban más gazdasági tárgyak: bor, gyümölcs, vélemény, magvak, ásvány, cserépneműek stb. is kiállíthatók mintegy előmutatványául az őszi időben tartandó általánosabb kiállításnak. Szarvasmarhákra nézve a készletben lévő 200 frt fog részletekben jutalmul kiosztatni, hágó bikákra, tehenekre, úgy növendék bikák és üszőkre. Juhokra nézve nem annyira a gyapjú finomságára mint a mennyiségére és hústermelésre lesz a fősúly fektetendő. Itt dijázás nincsen, csak dicsérő oklevelek adatnak. A Juryt az állattenyésztési szakosztály alkotja saját tagjaiból s feladata a minőségi gyapjú irányt jellegezni, s mennyiség és húsra nézve megtenni az előző munkálatokat, melyek a dijázáshoz szükségesek. Sertvésekre nézve nem tiszta magyar faj is kiállítható, de a honi fajok előnyben részesítettnek. A dijazásra szükséges röszveg beszerzéséről az állattenyésztési szakosztály gondoskodand, mely egyszersmind megbizatik, hogy f. évi január 15-én d. e. 10 órakor a megyeház kis teremében összeülvén, elnökét megválasztván, a fentebbi megállapodások alapján a programmot összeállítván, s a kiállítási napokat (ha lehet ápril 21., 22., 23., melynek második napján a kiállítási helyen alelnök választó közgyűlés is tartható) megállapítván, programm szétterjesztéséről, s a kiállítás tényleges keresztülviteléről gondoskodjék. A földmivelés ipar és kereskedelmi minisztériumnak hivatalos adatok alapján összeállított 1871 iki „Tiszti névtára“ az egylet részére 1 frt. 60 kr. megvétetni, s a tagok figyelmébe ajánltatni határoztatott. Végül a legközelebbi igazgató választmányi ülés határnapja mártius hó 11 re d. e. 10 órára kitüzetett. Fekete János, titkár. Városi. Február 9-én tartott városi közgyűlés ortságos Zuber József városi főispán ur elnöklete alatt */210 órakor vette kezdetét, tárgyaltatott a három albizottságra osztott kiküldött 40 tagú bizottság szervezési munkálata. A tárgyalás kezdetén Schvarcz Gyula országos képviselő helyesen indokolt beszéddel azon indítványt téve, hogy a szervezési bizottság munkálatai a tárgyalás előtt kinyomattassék, s a közgyűlés minden tagjának megküldetve, hogy a tárgyaláshoz alaposan hozzászólhasson, mely indítványt Kaiser képviselő úr szinte melegen pártol, hogy alkalom adassék minden képviselőnek annak figyelmes átolvasására Szépesi képviselő úr ellene szól, s csak gátat lát a szervezkedés mielőbbi megkezdésére, s a utrgyahio azonnasi megkezdését indítványozza. Gebhard képviselő úr, személyes kifejezéssel fordul K. kéviselő ellen s egyszerűen pártolja Szépesz indítványát, Szabadi kívánja, hogy családjának kinyomatai megörökitessenek; (nevetés) de azért ellene szavaz? Zalai k. szinte óhajtotta volna a kinyomatást, de mivel a város a szervezési munkálattal úgyis hátramaradt, tehát azonnali tárgyalását óhajtja, valamint Braun, K. Horváth, Kövesy és Szilts képv. urak is, a pontonkénti tárgyalás azonnali megkezdését óhajtják. Schvarcz országos képvoár mint indítványozó, újólag szót emel, föntartja indítványát, s ajánlja a közgyűlésnek elfogadás végett. Szépéit mint elleninditványozó szinte föntartja indítványát, mely két indítvány szavazásra bocsájtatván Schvarcz Gyula országos képv. az indítványa 25 szavazattal 40 ellenében elejtetett. A tárgyalás kezdetét vévén, a választók száma olvastatott föl, mely szerint a kitörlendők levonása után 1862 választó marad. A kerületek megállapítása s a választandó képviselők száma határoztatott meg, mely szerint I. a belvárosi kerület, választóinak száma 369 — választ 9-et. II. tóvárosi kerület, választóinak száma 237 — választ 6-ot. III. kerület, viziváros, választóinak száma 310 — választ 7-et. IV. palotavárosi kerület, választóinak száma 409 — választ 10-et. V. felsővárosi első kerület, választóinak száma 231 — választ 6-ot. VI. felsővárosi második kerület, választóinak száma 306 — választ 7-et. Olvastatott a legtöbb adófizetők névsora, mely ellen Kövesy képviselő úr szólal föl, amennyiben nem az 1870 iki, hanem a 71-iki adót óhajtja alapul vétetni, Schvarcz orsz. képv. ur a törvény betűszerinti értelmét véve Kövesy nézetét osztja, valamint Kaiser képviselő úr is. Say R. a 40-es bizottmány eljárását azzal indokolja, hogy ez a múlt év közepén kapván az utasítást, tehát csak a 70-iki alapot vehette föl; de ha a közgyűlés újabban határoz, a 71 iki adómennyiség is vétethetik alapul. K. Horváth a munkálat azonnali tárgyalás alá vételét óhajtja, de beszédje elején mindjárt Schvarcz Gyula szavait magyarázná félre, mit Schvarcz képv. általános helyeslés közt utasít vissza. Az indítvány, mely szerint a legtöbb adófizetők összeállitásának alapjául az 1871-iki adómennyiség vétessék — szótöbbséggel elfogadtatik. S e szerint utólag fog jóváhagyás végett a ministeriumhoz terjesztetni A közegészségügyi főorvos, a rendőrségi osztályból kivétetik, s mint közegészségügyi osztály önállóan fog működni, valamint a levéltárnok cziméhez a városi közkönyvtárnoki czim is csatoltatik. 10—11. tartott folytatólagos városi közgyűlés, a szervező bizottság munkálatainak tárgyalásával haladt, de nehéz és lassú léptekkel. A jövőre közgyűlés rendesen minden hóban egyszer tartotik, rendkívüli pedig a főispán vagy 10 bizottmányi tag óhaja szerint, mely gyűlést a polgármester 24 órával előbb tartozik közhírré tenni. A polgármester és tanács pénzutalványozásának határvonala is megállapittatott, mely szerint a polgármester 10 frt , a tanács 100 frt. erejéig utalványozhat, de amelyet tartozik jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszteni. Az egészségügyi bizottmány, melynek fölállítását Kaiser képviselő úr indítványozta elejtetett, valamint az is, hogy a városi ügyész magánügyben ne ügyködhessék. (Folytatása következik). Ismertetés. A bor czélszerű neveléséről. — Petheő Imrétől. — (Vége.) Tavasszal ajánlok uj fejtést a nálunk szokott módon t. i. ferlátozva nem pedig borszivattyuval, hogy ismét minél nagyobb érintkezésbe jöjjön borunk a levegővel, így augustus-septemberig az utóerjedés és és illatképződés befejeztetvén, hogy a már szükségtelen fejérnye tartalomtól, valamint a lefejtések alkalmával, a léggel a borba vegyült különféle penész csizmagvaktól stb., amelyek különösen tisztátlan kezelés mellett, kivül belül piszkos hordók és nedves nemeléggé szellőzött pinezékben számtalan betegségeket szoktak előidézni —*. megszabaduljon, ajánlanám Terrel ur tanácsa követését, t.i. a bornak ehhez czélszerü készletekkel 40—48 B. fokig leendő felmelegítését, úgynevezett pasteurizálását. Ily kezelés mellett szerencsés években, mikor a nap hathatós sugarainak befolyása alatt a szöllőnek czukortartalma kellőleg kifejlődhetik , nemcsak pinezékben lesz tiszta és tükörfényű jó borunk, de hordóban 100 mértföldre szállítva sem fog megtörni. Nem lesz szükségünk a nálunk oly előszeretettel keresett, s igen sokszor drága pénzen vett haszontalan úgynevezett bor receptekre, melyek mindég csak falliatív szereket foglalnak magukban, s ha a bort rövid időre tükörfényessé teszik is, de az azt elköltő egészségére nagyobbrészt, ártalmas hatással vannak. Bírok én is számtalan ily haszontalan receptekkel, s egypár év előtt még nagyra becsültem azokat; igen szívesen szolgálok velük bárkinek, de csak akkor, ha nem alkalmazásuk komolyan megígérteti. Ez alkalommal legyen szabad felemlítenem, hogy csekély velenczei szibertemben folyó évi október 16-án tartott szüretnél" nyert mustom felét régi szokás szerint láttam el, másik felét pedig rendszeresen gallizáltam. Mustom 8 ezredrész sav és 17 fok czukortartalmat mutatván, savtartalmát 7 akó musthoz, 1 akó viz hozzáöntésével 6 ezredrészre szállítottam le, a czukortartalmat pedig fehér czukor hozzátétele által 20 fokra emeltem, s leszek bátor annak idején e műtéteim eredményét ugyan e lapok utján köztudomásra juttatni. Én a mustok gallizálásánál a savtartalomnak viz hozzáadás általi leszállítását, csakis a közönségesebb korcsmai használatra szánt boroknál tartom jónak, a nemesebb és zamatosabb bort termő vidékeken ártalmasnak hiszem, mert a vizzel nemcsak a sav, de egyszersmind a savas anyagok, az illatrészek s egyszóval a bor teste kevesbíttetik, mi a cukortartam szaporításával egyáltalán nem pótolható. A tartalomdús finomabb boroknál czélszerűbbnek látom a savtartalom feleslegének neutralizálás által leendő leszállítását. Mely műtétre különféle szereket szoktak használni u. m.: márványport, krétát, tisztított hamuzsirt stb.; de én magam tapasztalása után indulva legczélszerűbbnek találom a tisztított hamuzsirt, és pedig azért mert legolcsóbb s kevés kell belőle s a borsavval érintkezésbe jővén, ezzel borkővé változik át, s mint ilyen tisztára lecsapódik, a borban semmi itt sem hagyván hátra. Ha igénytelen és szerény nézeteimet senkire felerőszakolni nem akaró soraim valakiben azt az ellenvetést idéznék elő, „hogy könnyű ugyan tanácsokat osztogatni, de nehezebb azokat elfogadni, s még nehezebb azok jó sikerét elhinni,“ legyen szabad e netalánt ellenvetésekre, még mielőtt azok napfényt látnának, a következőben már előzőleg felelnem. Igaz-e hogy fehér boraink általán, de különösen a vaáli fehér borok, minden kitűnőségük mellett tarthatlanok? erre tulajdon terménye iránt a legelfogultabb is, csak igennel válaszolhat. És mi következik ezen kikerülhetlen igenből! Azon sarkalatos igazság, hogy eddigi borkezelésünk igen hiányos, és hogy azon, ha haladni akarunk, okvetlen változtatnunk, javítanunk kell. Én ezt belátva, bevallom, nagy nehezen, de hála Isten mégis legyőztem a velünk és ennek folytán velem is úgy született előítéletes közönyösséget, és elkezdtem tanulni, s kísérleteket tenni; e kísérletek az elmondott meggyőződést és nézeteket szülték bennem, melyeket én két okból voltam bátor közölni. Vagy jók azok, és akkor ha szerencsés vagyok utánzókat találni, hasznot teszek velük, vagy még nem egészen jók, s ez esetben a nyilvánosság elé lépve, talán találok valakit, ki jobbra tanít. Visszajővén ismét a vaáli idei szüretet tárgyaló második érdekes leírásra tévedések elkerülése végett, még felemlítem a következőket: Nigos Kenessey Kálmán osztálytanácsos úr egyenes felszólitása folytán, bírálat végett a mondott vaáli szüretre 4 félekép kezelt, azonban eredetileg egy hordóból került 1869-ik évi isztiméri bort vittem 4 üvegben, és pedig nem saját, hanem mástól vásárolt borból. Az első üveg pasteurizált, — a második nem pasteurizált, hanem három hó alatt kétszer fejtett, s csersav, és vizahólyaggal derített, — a harmadik mazsola szőllővel -1- 22 R. fok hőmérsék mellett utóerjedésbe hozott, és a negyedik szerénként 4 lat úgynevezett fehérsárga czukor (weisser Candis) hozzátétel után pasteurizált volt. Ez utóbbival kísérletet akartam tenni, vájjon a pasteurizálással megtudom-e akadályozni, a különben czukorhozzátétel által okvetlen bekövetkező erjedést, és mert erjedt, láttam ezérszerűnek Terrel urnak bemutatni. Hogy mi eredménynyel biráltatott a pasteurizált és nem pasteurizált, tudják a tisztelt olvasók, az előbb felhozott czikkből. A mazsola szőllővel szándékosan utóerjedésbe hozott három, megeczetesedettnek találtatott, és pedig teljes joggal. Vagy nagy volt a hőmérsék, mely alatt erjedt, vagy a kelletinél tovább hagytam a fokozott meleg befolyása alatt. Ugyanezt a bort 20 nap előtt pasteurizáltam, s annak idején közölni fogom, lett-e segítve baján, vagy nem ! A negyedik üveg szintén nem részesült tetszésben, mert a hozzátett czukornak az erjedés által szeszszé történt átváltozása 13% fok szesztartalmúvá, s igy , túlerőssé az akkor mig benne kötve volt, szénsavas lég pedig igen csípőssé tette a bort. És ezen borra mondá Terrel úr, hogy az utóerjedésnek a csekélyen csak 60° Celsiusig alkalmazott melegítés az oka, s a rendkívül sok czukorhozzátétel végett 80° Celsiusig kellett volna a melegítést emelni. Megkísérlettem ezt is, újólag feláldoztam egy akó isztiméri bort, felédesítettem szerénként 3 lat czukorral, s 80° Celsiusig emeltem a melegítés. Ez történt 5 hét előtt, ma még semmi nyoma az utóerredésnek, ellenkezőleg pasteurizálás után igen megtörvén, már derítés nélkül megtisztult, de úgynevezett tükre még nincs. Amit eddig írtam, azt amennyire csekély erőmből kitellett, a legjobb szándékkal, borászatunk, s ez által a közjólét emelésére írtam, és ezt a jövőben is mindig fogom tenni, valahányszor rá alkalmam nyillik, és elfoglaltságom engedi, s e téren valami újat, érdekeset tapasztalandók. A következővel azonban bátor vagyok magam érdeke mellett szólni. Már négy éve, hogy pezsgő borok készítésével foglalkozom, s az ez alkalommal-,tett tapasztalataim azon meggyőződést keltették fel bennem, hogy magyarországi boraink, ha nem is tökéletesen, de igen megközelítőleg ép oly képesítettek pezsgő borok készítésére, mint a Champagnei és rajnavidéki borok. Mindekkoráig nagyobbrészt csak házi szükségletem fedezésére, s jó barátim számára készítettem pezsgő bort. Mint egy év előtt azonban mondott tapasztalataim és némely elismert szakértők ösztönzése által ingereltetve — miután felvilágosult korszakunk az előítéletektől megtisztulván, az ipar és haladás terén tett tapasztalatoknak gyakorlatilag czélba vett alkalmazását, és az anyagi jólétnek ez általi emelését többé szégyennek nem bélyegzi, hanem polgári érdemnek tekinti, hogy bebizonyíthassam, miszerint czélszerűen megválasztott s kezelt boraink pezsgő borokká elkészíttetve, megközelítőleg oly jók, mint a franczia pezsgő borok, elhatároztam magam franczia modorban magyar pezsgő gyárt alakítani, s vagyok bátor úgy pezsgő gyáramat, valamint gyártmányomat az ugyan e lapokban megjelenő árszabály szerint a t. közönség pártfogásába ajánlani, azon hozzátétellel, hogy e boraim természetes erjedési után, minden az egészségnek hátrányos hozzátétel nélkül készülvén, azoknak bármily túlzott élvezete sem fog kellemetlen utóérzéseket, vagy főfájást hátrahagyni. — Szent Miklós, deczember 12-én 1871. — Petheő Imre: Gazdálkodási viszonyaink és a százteli rendszer. Sármelléki ur e lapok hasábjain majorsági kezelés és modern bérrendszer czim alatt közölt czikkében oly dolgot pendített meg, mely korunkban s viszonyaink közt kényes voltánál fogva oly térre juttat, melyen okoskodásunkkal czélt nem érve, a helyes útról eltérünk. A fejérmegyei gazd.egylet decbr. 14-iki közgyűlésén mit. gróf Zichy Nándor ur elnöki remek beszédében találóan ecsetelé a nagy birtokok illetőleg uradalmak jövő átalakulását, a birtokok jövedelmezőségének mikénti emelését, hangsúlyozá az érdekek tisztázását, mi az erkölcsi helyzetet minden esetre azon pontra emelendi, hol hozzá a jövőben utógondolat férni nem fog, s az önálló lelki állapotnak reputátiója sérthető nem lesz. E szempontból kiindulva: Az ügy sokkal fontosabb, hogy sem Sármelléki úrnak czikkét hallgatással mellőzni lehetne, engedje meg azért, hogy igénytelenségem is a tárgyhoz hozzászólva , netán némelyekben eltérő véleményt kockáztassak. Nem rég múlt ideje, midőn birtokos főuraink