Székesfejérvár, 1876 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1876-11-22 / 94. szám
éhséggel s nyomorral küzdeni elhagyatott embertársainkat. Az államok legszebb feladata az általános jólét előmozdítása, ha ezt nem teheti szorult viszonyainál fogva a mi államunk, tegyék meg egyesek, egyesületek, intézetek s közhatóságok s adjanak s működjenek közre tehetségük szerint a köznyomor enyhítésére. Sz. ismeretterjesztő, színházak. (Vége.) Azután a birodalom többi városaiban is egymásra épültek fényesbnél fényesebb kiállítású színházak. Ez időtől fogva a színpad rendesen márványnyal borittatott be, s márvány oszlopokkal szegezett, sőt a római színházak Nero parancsára aranynyal vonattak be. A római színházak eleinte fedetlenek valának, s rész időben menekülésre a színpad megött egy oszloptornácz építtetett a nézők számára. Quintus Catulus volt az első, ki a játékszint és orchestert rész idő alkalmával posztóval vonatta be, mely szokást Görögországban tanulta. Az erre fordított posztók arányban állottak a színház díszeivel, mivel leginkább bíborral festették Nerore dicsvágyó s pazarló zsarnok, egy oly szőnyeget fordított e czélra, mely aranynyal volt áttörve, s a közepén, csillagok közt a nap szekerét igazgatva, az ő alakja volt ezüsttel kihímezve. E tetőzetek behozatala által ugyan védve voltak a nézők az eső ellen, de a hőség annyival lákhatlanabb lett. A rómaiak találékony esze azonban ennek enyhítésére is talált eszközöket. Pompejus volt az első, ki az utakat s az ülésekhez vezető lépcsőket öntözteté s a jég hűsitésére nagy kádakban vizet tartatott. Később csövek vezettettek a falban, melyekben a legillatosabb vizes bor volt, keverve az illatáról hires ciliciai sáfránynyal. A viz egy nyomógép által a legfelsőbb helyre székeltetett, honnan a csövek végén szita alakú finom lyukakból szermetezett alá, hússel és illattal árasztva el a színházat. A rómaiak és görögök színházaikat, ha csak lehetett, dombos helyre építették, mint egyátalán a többi közül kiváló épületeiket. A színház alakja félkör volt, s az ülések menedékesen haladtak fölfelé. Főrészei valának: 1. A sajátképein theatrum v. a nézők helye. 2. Az orchestrum, a színpad s a nézőhely közt. 3. A scéna vagy a játszók tere. A görögök nagy figyelmet fordítottak a színpad gépezetére is, melyek közül a következő lényegesbeket említjük meg: 1.) A balfelöli bemenetnél egy gépezet a scéna A bég, nejével átadá magát egészen a szerelem mámorának, midőn suttogás és forró csókok közt karolta át nejét, midőn a világot egészen elfeledve ölete keblére tört elő a sötét alak, ki Arzén volt s dühtől tajtékozva kiállta: — Meghalsz hitetlen! Meg kell halnod! Fegyvertelenül, megrettenve bontakozott ki Hafiz Zulejma karjaiból. Bátor szive remegett neje életéért. Megszokta ő már ellenségét látni, de nem neje mellett. Ön magát nem félté. Zulejma, ki azonnal felismeré a támadóban testvérét, s eltalálta szándékát, gyenge sikoltással leroskadt. Arzén vad dühtől tajtékozva döfte késével keresztül a védtelen Hafizt, ki szívén találva hanyatlott alá, utolsót rebegve imádott nejének. A csónakkal még mindég távol voltak. Zulejma ott fekszik Hafiz holtteste mellett. A boszuló Arzén rémülettel ismeri fel benne testvérét Ljubiczát. Néma fájdalommal nézé az eszmélni kezdő testvérét. — Hol vagyok ? — kérdé. — Itt testvérem — szólt Arzén — Itt mellettem, testvéred oldala mellett, ki téged elvisz hazádba. — Nem, nem megyek vissza Hafiz bég férjem, azt kell követnem. — Férjed meghalt Ljubicza. Velem kell jönnöd! Zulejma, kábultságától csak most szabadult meg. Őrülettel látá kedves férjét vérében, s visszaemlékezett a közelmúlt jelenetre, mely ájulttá tévé. Hangosan zokogott. — Ah gyilkos — szólt végre szikrázó könnyes szemeit Arzénre szegezve — megölted férjemet! Az én szivemet is üsd át késeddel, hogy boszud teljesebb legyen. Ölj meg engem is, ki téged kiszabaditlálak börtönödből. Gyilkold meg testvéredet, miután férjét felett, melylyel a tragédiákban szereplő Istenek és hősök szállíttattak le és föl. 2.) Theologeion olympi Istenek és hősök fentartására. A többi gépezetek a szinpad alatt voltak elhelyezve, u. m. a sülyesztők, s a szinpad összeomlására használtattak. A darabokhoz való külün díszletek nem voltak sem a görögök, sem a rómaiaknál, bármely darab előadásakor is változatlan maradt a színpad. A római és athénéi nagyszerű színházakon kívül jeles színházak valának még: Segestusban, Syracusában, Agyrumban, továbbá a görögöknél: Chorintus , Spártában, melynek egykori nagyszerűségét hirdető romjai máig is láthatók, Epidaurusban s Megapolisban, Regina szigetén. Újabban Herculanum és Pompeji kiásatásakor is jöttek nagyszerű színházak nyomára. Ennyit a görögök és rómaiak színházairól. Szóljunk röviden a mai színházakról, melyeket tüzetesebben tárgyalni nincs terünk, de nem is lenne oly érdekes, mint a régieké. Hazánkban csak a legújabb időkben alakultak állandó színházak, melyek állítása előtt színirodalmunk igazán csak árva gyermek volt. Nálunk legnagyobb akadálya a színészetnek a magyar azon rögeszméje volt, mely már hála Isten, kiment a fejéből, hogy hiszen szép az a komédiáskodás, de nem magyarnak való. A korszellem azonban győzött s a magyar Tháliának ma már több temploma van hazánkban. A mai színházakat ismeri az olvasó, értve belső elrendezésüket, melyek díszítésére, mint a régi korban, ma is nagy figyelem fordíttatik, kivéve a mennyei birodalmat, hol a színházak még igen sok kívánni valót hagynak hátra, bár a görögök és rómaiakéval egyidejűleg kezdődtek. De hisz ott az a jelszó: haladjunk hátra. Az angolok, olaszok, németek, francziák szini házai majdnem egyidejűleg fejlődtek, s mindannyi méltó temploma Thaliának. Még az orosz is leteszi Thalia előtt a kancsukát s élhelettel hallgatja szavait, miről a szentpétervári, s több díszes orosz színház tanúskodik. Egyszóval, majdnem minden nemzet belátta azt, hogy a színházak nagy behatással vannak a műveltség ter- l jesztésére, mert hisz gyermekorunkból tudjuk, hogy az édes orvosságot minden tétova nélkül vettük be, mig a keserűtől irtóztunk. S. — 388 — Hatósági élet. Fejér megye bizottságának folyó évi november 20-án tartott közgyűlése. Elnök: Szögyény-Marich László megyei főispán, jegyző: Bóné Géza főjegyző. A bizottsági tagok kevés számmal jelentek meg Az ülést elnöklő főispán úr 10 órakor megnyitván röviden jelzi a mai tanácskozmány tárgyait. Ezután felemlíti, hogy a gyűlés első tárgya a gr. Zichy meggyilkoltad; azon férjet, kit én szivem mélyéből oly forrón szerettem. Arzén lábai a földbe gyökereztek, halaványan állt Zulejma előtt. — Ölj meg, mert különben e véres tőrrel oltom ki éltedet! Arzén megtántorodott. — Nem! testvért nem fogok meggyilkolni. Ölj meg te, Ljubicza, miután boldogtalanná tettelek — szólt. A tőr felvillant és Arzén önszivébe mártva azt halálos sebbel összerogyott. Temetőben vagyunk. Siricsend honol minden felé. A madárkák sem énekelnek e szomorú helyen. Nincs egy lélek sem az enyészet hazájában, ki felkeresné a szeretett sírját, hogy rajta imát rebegjen Alalunak. De ah! valaki jön. Egy nő Zulejma megszaggatott ruhában, arczán az őrültség kinyomatával. Kezében tört tart melyet haladtában a sírkövekre szegez, gúnyos kaczagással kiálltja: — Ölj meg, mert különben öntöröddel oltom ki éltedet! Az egész temetőt összejárta míg végre egy sírnál megállapodik. A nagy turbános sírkőn ezen szavak állanak: „A győzhetlen Hafiz bég.” Ez az őrült czélja. Ezt keresi fel minden nap, hogy átölelve sokáig rebegjen édes szavakat a hideg sírkőnek, s megkérdezze tőle: — Ki gyilkolt meg? Itt zokog. Itt kesereg őrülten.Évekig járt ő rendesen e helyre, mig egy nap aztán megtalálták holttestét a síron, kezében a gyászos tőrt tartotta. W. A. Nándor lemondása folytán a közigazgatási bizottságnál megürült állás betöltése, melyre nézve a szavazat elrendeltetett. Titkos szavazat utján ifjabb báró Földváry Sándor választatott meg. Felolvastatott az igazoló választmány jelentése a legtöbb adófizetők (virilisták) névsorának jövő 1877. évre összeállításáról s egyszersmind a virilisták névsora, mely is a gyűlés által helybenhagyatik. Alispán jelent a bizottság választott tagjainak sorában halálozás vagy leköszönés folytán támadt hézagoknak betöltése iránt. E szerint üresedésben van egy hely Abán Gaál Lajos elhalálozása folytán; egy Polgárdin Balog János halála folytán; egy Felcsuthon Sterczeg Márton halála folytán; 2 Perkátán Vaigl Károly halála s Pulai József elköltözése folytán. Ezen állomások betöltésére választási határnapul deczember 14-ik napja tűzetik ki; választási elnökül kineveztetnek : Abára Szűts Dénes, Polgárdira Neumann Sándor, Felcsuthra Szőke Lajos, Perkátára Paczona Elek. Felolvastatott főispán ur ő excellentiája átirata, melyben a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter leirata folytán kérdést intéz az iránt, hogy nem lenne-e czélszerű a közmunka-ügyek ellátását a közigazgatási bizottságra ruházni. Élénk vita után elhatároztatott, hogy, miután e jog a megyei bizottságot törvények rendeletéből illeti a bizottság ezen jogot a közigaztási bizottságnak átadni nem hajlandó. Hogy állunk az iparral? A midőn 1859 ben a szabad ipar gyeplőit az akkori kormány hazánkban is minden megszorítás nélkül neki eresztette, azóta a rend és összetartás a kézművesekben mindinkább hanyatlott és vele együtt a jólét is. Szép eszme ez: „Szabad ipar,“ csakhogy azt hazánkban fokról-fokra kelletett volna kiterjeszteni, előbb a népet hozzá művelni, úgy meghozta volna maga gyümölcsét. Ami Angol, Francziaországokban és Belgiumban jó, az hazánkban rész és még ártalmas lehet. Ha már a baj megtörtént, szükség tehát oly módozatokról, oly védeszközökről is gondoskodni, mely a kézműveseket egy testté összefonja, és érdekeiket fejleszsze és előmozdítsa, mert amint megtörténhetett, hogy a kézműves érdekei megtámadtalak, úgy megvan azok védelmének lehetősége is; e két lehetőség egymástól elválaszthatlan, együtt jár, a támadási lehetőség csakis felkölti a védelmi lehetőséget. Az iparosoknak érdekeik védelmére elég okuk is van, főleg hazánkban, ahol rájuk nézve még vajmi kevés gond fordíttatik. Minthogy a kézműves, az iparos osztály, a polgári társaságnak mindig egyik alapját és erős oszlopát képezi, azért mindnyájunknak kell azok védelmére és érdekeiknek előmozdítására csatlakoznunk, különösen itt városunkban, ahol most is még kézműveseink oldott kéveként düledeznek szerteszéjjel az uzsorások prédájává. Ha a kézműves érdekeit elősegítjük, vele a jólétet is előmozdítjuk, mert az ipar érdekei mindig a közjóra irányulnak. Van városunkban már több hasznos pénzintézet, de megfelelőleg, különösen az iparos érdekeit egyik sem védi eléggé. Az iparos érdekeit csak is egy jól szervezett iparbank zálogkölcsönnel egybekötve, mint Budapesten, Egerben, Kolosvárott és több más városokban a hol legjobb sikerrel működnek—védheti és ha ez itt létesül, akkor nem lesz kénytelen ezer meg ezer pár csizmáit, vagy más egyéb készítményeit egyik másik potom árért elprédálni. E czél elérésére csatlakozzunk mindnyájan, szóval és tettel azon legyünk, hogy ez üdvös és hasznos eszmét kivívhassuk. A győzelem biztos alapra fektetett sikerre vezet. R. ]>0 1» t. * A székesfejérvári korcsolya-egylet nov. 18-án d. u. 3 órakor a városház nagytermében alakuló közgyűlését tartotta. Elnök az ülést megnyitván felemlíti, hogy a korcsolya egylet alapszabályai a belügyminisztériumtól kormányi jóváhagyással ellátva leküldetvén, az egylet most már ideiglenes jellegéből kibontakozott s végleg megalakuland, mivégre felhívja a közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében a választást eszközölje. Titkos szavazás utján megválasztattak: Elnökké: Bóné Géza, alelnökké: Gebauer Izor, titkárrá: Flatz Gaston, ügyvéddé: Pálffy Károly, pénztárnokká: Szekerák Vincze. Választmányi tagokká: Ambrózy Mihály, Aujetzky Adolf, Fellner Károly, Kovács Lajos, Meskó cs. k. hadn. Pete Dániel, Szüts Miklós, Tóth Artur, Udvardy János, Zichy Jenő gróf. — A megalakult közgyűlés a helyi rendszabályokat megállapította s pénztári számadás megviszgálására küldöttséget rendelt. Minek régesztével az igen látogatott közgyűlés tárgya kimeriítetvén — eloszlott. 11 kek. — Felséges királyasszonyunk nevenapját de hó 19-én illő kegyelettel ültük meg városunkban. Ő Felségéért püspök ur pontrakálása mellett mise tartatott, melyen a megyei, városi s törvényszéki tisztikar, úgy a katonaság ünnepélyes díszben megjelent. Őszintén