Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-15 / 42. szám

Sssekezásd V 1 A é­le­e._______________________________________ azokat a dicső napok tüzében és az események árjában gyűjtötte. Ez a regény nem múló becsű olvasmány, — maradandó emléke lesz ez minden magyar embernek, ki mindazt, a mi Kossuth Lajosra vonatkozik, úgyis szent evangélium gya­nánt fogadja. Az egyes füzetek ára csak 10 kraj­­czár és minden könyvkereskedőnél valamint könyvügynöknél kaphatók. Figyelmeztetjük olva­sóinkat arra is, hogy csak a jelen Szathmáry Jenő által irt regényt vegyék és olvassák, mert a »Kossuth Lajos kéme« czimü, Székely Aladár által kiadott regény, a nagy száműzött kéme által vezetett napló alapján készült, — ilyen napló pedig csak egy volt az egész világon. — Esküvő. Ruzsinszky József kölesdi tanító hétfőn tartotta esküvőjét a somogymegyei Cse­pelen Mészáros Irén kisasszon­nyal. — Katonalovak szemléje. A 10 cs. és kir. huszárezred pótlovainak megvizsgálása múlt va­sárnap ment végbe, az ezred székhelyén. A Tolna­megyébe kiadott lovakat ugyanez nap vizsgál­ták meg. — Állatorvosi tiszti vizsga. Koszorú Lajos, városunk fia, ki jelenleg kis-körösi városi állat­orvos, az állatorvosi törvényhatósági tiszti vizsgát kitűnő sikerrel tette le a napokban Budapesten. — Kinevezés: Dr. Orkényi Ede pécsi kir. ítélőtáblát segédfogalmazó a zombori kir. ügyész­séghez alügyészszé neveztetett ki. — Plébánosi kinevezés. Szüts Antal villányi plébános kineveztetett a kisasszonyfai plébániá­hoz plébánossá. — Egy konduktor balesete. Uszbek János vasúti kalauz a regölyi megálló-állomásnál saját vigyázatlanságából leeset a robogó vonatról, s csak a hőgyész­szakályi állomásnál vették észre eltűnését, miért is egy draisine-nel érte mentek s csakugyan megtalálták egy árokban. A szeren­csétlen egy kis orr- és felzuzódás árán megszaba­dult a nagyobb veszedelemtől. Az éjjeli vonat felszállitotta Budapestre. — Eljegyzés: Dr. Pick Mór bonyhádi ügy­véd jegyet váltott Müller Flóra kisasszon­nyal Bonyhádon. — Tűzoltó ünnepély. A tolnai önkéntes tűz­oltó-egylet fenállásának 5-ik évét töltötte be vasárnap, mely alkalommal díszgyakorlatot tar­tottak s az ünnepélyes aktus alatt az ötéves működő tagok mellére feltüzték a szolgálati érmet. A szekszárdi bajtársak közül többen vettek részt a szép ünnepségen. Este nagy mulatságot rendeztek. — Főorvosi kinevezés. Somogy megye főis­pánja dr. Szaplonczay Manó marczalii járásorvost nevezte ki a megye főorvosává. — A kaposvári női kereskedelmi tanfolyam e hó 5-én nyílt meg. A hallgatók száma 12. — Az uj-dombovári állomás. Már régen be­szélgetnek az uj-dombovári vasúti állomás be­szüntetéséről, s ezt beolvasztanák az ó-dombovári vasúti állomáshoz. — Bérmálás. A pécsi püspök e hó 25-én fogja a bérmálás szentségét kiosztani a pécsi hívek között az uj székesegyházban. — Áthelyezés: Markovics Pál villányi káp­lán áthelyeztetett a monostori plébániához hason minőségben. — Utcza kövezés. Csak a tavas­szal ren­delte el Paks községe, hogy főutczája egész hos­­­szaságban a háztulajdonosok házuk előtt a járdát köveztessék ki, s ma már a mintegy 4 kilométer hosszúságú gyalogjárda kikövezése befejezve van. Tekintve hogy ez legnagyobb részben a háztulaj­donosokat terhelte, mig a mellék­utczák bejára­tának kövezése a község pénztárából került ki, méltán illeti az elismerés az elöljáróság mellett a háztulajdonosokat is. Legközelebb a népesebb mellékutczákra — mint halljuk — kerül a sor. — Esküvő. Bálint Lajos paksi derék iparos f. hó 17-én esküszik örök hűséget özv. Ács Ist­vánná kedves leányának Mariskának. — Értesítés: Dr. Toldy László a »Törvény­hatósági Naptár« szerkesztője lapunk utján kéri fel mindazon hatóságokat, továbbá a pénz­­intézeteket, részvénytársaságokat stb. melyek a »Törvényhatósági Naptár« 1892-iki folyamára vonatkozó kérdőíveket kaptak, de eddig be nem küldötték, hogy azokat az ő nevére (Budapest, IV. ker. Lipót-utcza) mielőbb bekül­deni szíveskedjenek. — Kinevezés: Rodziemicz József nagyszebeni posta- és távirda felügyelő Pécsre neveztetett ki az ottani posta- és távirda igazgatósághoz felügyelővé. — Halálozás: Hoffer Kallenberg Katalin as­­­szony, Hoffer Károly pécsi karnagy édesanyja, hosszú szenvedés után élte 83-ik évében Bony­hádon elhunyt. — A honvédség köréből. Kocsis Sándor és Mészáros Lajos pécsi honvédszázadosok e hó 1-től nyugállományba helyeztettek. — Zászlószentelés. A németbólyi kath. le­gényegylet zászlaját múlt vasárnap szentelte föl Troli Ferencz pápai praelatus nagy és fényes ünnepségek között. A paksi kath. legényegylet is képviselve volt ez ünnepségén. Képviselője volt Czapáry János káplán. — Kamarai illeték. A szekszárdi kir. adó­hivatal 69 frt 93 krt, — a dunaföldvári kir. adó­hivatal 243 frt 24 krt, — a hőgyészi kir. adó­hivatal pedig 40 frt 36 kr. kamarai illetéket szállí­tott be a pécsi kereskedelmi- és iparkamarához. — Veszedelmes tűz. Folyó hó 9-én Mádi Kovács János gyapai földbirtokos Pakson levő, főutczai házának egyik, a nagyvendéglő felöli udvari szárnya esti 9 óra tájban leégett. A tűz az istáló felől keletkezett, és a száraz fazsindely tetőzeten gyorsan haladt. Bár szélcsend volt, mégis az egész nagy épület, a kath. parochia igen nagy veszélyben forgott, de a paksi önkén­tes tűzoltóságnak nagy veszély és erőfeszítés mellett sikerült elvágni a tetőzetnek az utczai épület közelében eső részét, és a tűz tovább terjedésének gátat vetni. A paksi tűzoltókat erélyes működésükért dicséret illeti. — 25 éves papi jubileum. I­n­c­z­é­d­y Dénes zirci szerzetes tanár, a pécsi főgymnasium igaz­gatója f­­l­ó­­rán ülte pappá szenteltetésének 25-ik évfordulóját. E ritka évfordulót a közszeretetben álló tanférfiú a legszerényebb elvonultságban ülte meg Mária Gyüdön. ...... — Tengeri fürdő a Balatonon. Siófokon az ott megalakult fürdő-részvény társaság már meg­kezdette a két nagy szálloda építését. Ezenkívül több vendéglő építését kezdi meg s azon fognak lenni, hogy 1893. tavaszán, midőn a társaság a fürdőbérleti jog birtokába jut, egy, az európai hírneves tengeri fürdőkkel vetélkedő fürdő álljon az ország közönségének rendelkezésére. A siófoki part — mely néhány év előtt sárfészkeiről volt hirhedt­e• elegáns képet fog nyerni. Lesz ott gyógyterem, födett csarnok, a homokos part men­tében kereken tolható fürdő­fülkék, az úszók és úszni tanulók részére padokkal ellátott és pony­vákkal fedett úszó teraszok, akár csak Nordernay, Nizza vagy Ostendében. A parkírozott partokon s a hatalmas paloták előtt pedig villanyos ívlám­­pák világítanak. Semmi kétség, hogy a részvény­­társaság, mely angol vállalkozási kedvvel és ame­rikai gyorsasággal dolgozik, ezt a tervet meg is valósítja. — A kajmádi tehenészetnél uralkodott száj- és körömfájás szünefélben van, miért is a na­pokban újra fogják nagy mértékben a tejet Szek­­szárdra és Tolnára szállítani. Mindenféle ürügy alatt tesznek és rendeznek utazásokat. Sokan azt is állítják, hogy az uta­zások a mai kor gyermekének okvetlenül szük­séges, hogy tudását, műveltségét, értelmét tapasz­talások által öregbítse és szaporítsa. Pedig hány utazóra illik s beválik a germán poéta verse: »Gänschen von Buchenau zug über den Rhein, und kehrte als Gans wieder­heim!« Vagyis zeng­­zetes magyar nyelven: »mint libácska ment el, és mint liba tért vissza!« Utazni önczélből tudo­mányos, kutatási vagy egészségi czélokból, ennek van értelme; de utazni unalomból, vagy mert a divat úgy kívánja, azt hiszem, — és nem vélek csalódni, midőn azt állítom, hogy a t. olvasók is azt hiszik, — hogy a kik így utaznak, sokkal hasznosabb tagjai lennének a társadalomnak és hazának, ha a pénzt, melyet így elpazarolnak, intra muros, itthon jótékony vagy hazafias czé­­lokra fordítanák. * * * Az idén a kéjutazások sub titulo zarándok­­lások lettek viscenirozva. Nem csoda, hogy rend­kívül sokan jelentkeztek, kik ezen alkalmat fel­használták, hogy Rómát láthassák és a pápát, azon csodálatos szent pontn­eret, ki világi hata­lom nélkül nagyobb tetteket vitt véghez, mint bármely elődje Szt. Péter székén. Az érdeklődést a zarándoklás iránt növelte azon körülmény, hogy ennek tervezői avval egyesíteni kívánták Szent Alajosnak, a nagy gyermekbarát és gyermekvédő sírjának látogatását. Igazán szép és nem eléggé dicsérhető volt a belvárosi papság azon eljárása, hogy híveik szegényebb részét felszólították, de azok házába is mentek személyesen felírni a gyermekeik keresztneveit, hogy azokat a védszent sírján annak hathatós oltalmába ajalják. Az uta­zás fényes eredményéről eleget írtak a hírlapok, hogy ö szentsége mily ritka kitüntetéssel fogadta a magyarokat és Szent Alajos sírjánál is mily előzékenyen fogadtattak. Teljesen meg lehettek is elégedve az utazásról azok kiket kegyelet vagy gyermekszeretet vitt oda; de mily érzésekkel lehetett a zarándoklók körében egy hölgy, ki a maga énjén kívül senkit e széles világon nem szeret, ki gyermekeit eltaszitani volt kepes, ki férjét csak pénztárosának tekinti és összes nagy gyöngédségével egy csúf —■ pudli kutyára hal­mozza ?! —. Mit gondolhatott ily léha divatbábu a gyermekvédő Szent Alajos sírján? A tettetés és kétszínűség nem hal ki soha, és ellenség gyanánt tekinti egy hatalmas, befo­lyásos kisebbség azt, ki ezek ellen szóval és példával küzd : ellenségnek, kit mindenképen meg­semmisíteni akarnak". Tapasztalhatta ezt Ibsen Henrik, a nagy norvég költő, ki géniuszának min­den erejével az emberi gyengeségeket kímélet­lenül leálcázva, azok ellen kegyetlenül harczol. Néráját annak idejében Nemzeti színházunkban osztatlan lelkesedéssel fogadták, ámbár abban a nő teljes egyenjogúsítása mellett érvelődik, a­mi a nagy férfi közönségnek nicsen ínyére. Mostani újdonságával »A nép ellensége«, melynek czim­­szerepében Ujházy brillírozott, már nagy oppo­­sitióra akadt a nagy költő közönségünknél épúgy mint a sajtóban. Hiába­ nem szeretjük, ha valaki még egy Ibsen isteni költészetével is oly kímé­letlenül sújtja az ostort a tettetés és álszentes­­kedés ellen. Quo usque tandem? Pesti Miksa. * * * . Fővárosi krónika. Budapest, 1891. október. Az utazás, mely eddig már jó idő óta divat volt városunkban, most valóságos lázzá nőtte ki magát. Imádott fővárosunkban alig van manap már egy polgári ifjú házaspár, mely nem tenne kisebb nagyobb nászutazást, sőt akkor is, ha a házasok tudják, hogy alig rendelkeznek több pénz­zel, mint a­mennyire a költségek rúgnak. De a divat parancsolja ezt, és ennek kell engedelmes­kedniük. Mit is mondana a fiatal menyecske, ha barátnői tőle kérdeznék, hogy hol töltötte a mé­zes heteket ? Mily borzasztó blamage lenne, ha nem tudná a Svájczról vagy legalább — Balaton­­füredről mesélni ? !------------ — Hitközségi ülés. A szekszárdi r. k. hitközségi tanács és iskola­szék folyó hó 11-én délután 4 órakor tartott ülést, melynek lefolyásáról csak röviden kívá­nunk az érdeklődő közönségnek beszámolni. Mindjárt az ülés elején szóvá tették a »Tolna­megyei Közlöny« 40. számának »N­y­i­ri- t­é­r­i« rovatában Hanny Gábor apát-plébánoshoz, mint a hitközségi tanács elnökéhez intézett leve­let, melyben több r. k. hitközségi adófizető kér­dést intéz az iránt: Vajjon igaz-e hogy az ön­gyilkossá lett pénztárnok 3,600 forintot sikkasz­­tott el a hitközségi pénztárból és kinek a mulasztá­sából történhetett ez; továbbá ki felelős ezér

Next