Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-07-10 / 27. szám
, SZEKSZÁRDI VASARilAP2016. július 10. Szekszárd városa a végsőkig óvta zsidóságát Hetvenkét éve, 1944 júliusának második vasárnapján indították el a városi és környékbeli zsidó származású honfitársainkkal teli vonatokat a bonyhádi, paksi, pécsi gettók közbeiktatásával az auschwitzi és a mauthauseni haláltáborokba. A deportálásoknak sokáig ellenállt a korabeli városvezető, Vitéz Vendel István, ám gátat szabni ő sem tudott a borzalmas eseményeknek. A Holokauszt idei évfordulója alkalmából Friedmann Tamás, a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket július 3-án, az egykori zsinagóga, ma Művészetek Háza épületében. Az ünnepi beszédet tartó Ács Rezső elmondta: a városban emlékeznek és mindent megtesznek, hogy ne merülhessen feledésbe a gyalázatos tettek sorozata. „1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság brutális elkülönítése attól a nemzettől, amelybe született, amelynek nyelvét beszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, és amelynek szabadságáért, függetlenségéért az elmúlt századokban vérével is áldozott” - emlékeztetett a polgármester. A tervszerű népirtásnak 600 ezer zsidó, roma és politikai üldözött esett áldozatul, és további százezrekre várt volna kínhalál, ha a háború menete a nácik akarata szerint alakul... Ács Rezső kiemelte: városunkban kitűnő zsidó orvosok, jogászok dolgoztak. Jól működött a hitközség is, ennél fogva a zsidótörvények életbelépése itt nem hozott a zsidóság számára olyan hátrányokat, mint a budapestieknek. „Tisztelettel kell adózni Vitéz Vendel István egykori szekszárdi polgármester személye előtt, aki inkább lemondott pozíciójáról, mintsem végrehajtotta volna a hatalom embertelen intézkedését és gettót létesített volna” - mondta a városvezető. Lényeges, hogy minden fiatal tisztában legyen az emberiség egyik legnagyobb szégyenfoltjával, hogy soha többé ne történhessen ehhez fogható gyalázat - vélekedett a polgármester. Markovics Zsolt szegedi főrabbi úgy fogalmazott: soha nem tudjuk megválaszolni a megválaszolhatatlant, de emlékezni, emlékeztetni kell, és olyan gyermekeket kell felnevelni, akik szívében nem gyűlölet, hanem jóság és szeretet van. Az évforduló emlékműsorát a Tücsök Zenés Színpad adta, akik egy zsidó származású magyar lány történetén keresztül „festették fel” a megsemmisítő táborban történt borzalmak idővonalát. A rendezvény zárásaként a Művészetek Háza előtti Holokauszt mementónál helyezték el a jelenlévők az emlékezés virágait, köveit. Gy. L. NÉVNAPTÁR Július 10. (vasárnap) - Amália, Alma Amália: germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem. Alma: 1.) germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 2. ) latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő; 3. ) angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán. Július 11. (hétfő) - Nóra, Lili Nóra: arab eredetű; jelentése: fény. Lili: héber eredetű; jelentése: Isten megesküdött. Július 12. (kedd) - Izabella, Dalma Izabella: héber-spanyol eredetű; jelentése: egyedül élő, tiszta, szűz. Dalma: magyar eredetű; jelentése: testes. Július 13. (szerda) -Jenő Jenő: magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve. Július 14. (csütörtök) - Örs, Stella Örs: török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős. Stella: latin eredetű; jelentése: csillag. Július 15. (péntek) - Henrik, Roland, Vlagyimir Henrik: germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. Roland: német eredetű; jelentése: vakmerő hős. Vlagyimir: szláv eredetű; jelentése: a világ ura. Július 16. (szombat) - Walter Walter: német eredetű; jelentése: uralkodó sereg. djiimimiimimiiiiimimimiiiiiiimimimiimiimiiimiimiiiiiiimiiimiiiiiiiiimimiimiiimiiimiiiiimmmmimimiiiimmimiiiimu. I SZEKSZÁRD VÁRHATÓ IDŐJÁRÁSA I Július 70. (vasárnap) (hétfő)