Szekszárdi Vasárnap, 2021 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2021-03-28 / 11. szám
, SZEKSZÁRDI VASÁRNAPKÖZÉLET 2021. március 28. Mi mindig is kapcsolatokat építettünk... Beszélgetés Dr. Józan-Jilling Mihállyal A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Balassa János Kórház belgyógyász-kardiológusa, a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A hivatalos indoklás szerint indoklás szerint a magyar-német testvértelepülési kapcsolatok bővítésében, valamint a Magyarországon élő német nemzetiség hagyományainak ápolásában és érdekeinek védelmében vállalt szerepek elismeréseként vehette át a kitüntetést. Szekszárdi Vasárnap - Meglepte a kitüntetés? - Az ember, így 70 körül már sok mindent megtapasztalt az életben, így, amikor először jött az értesítés azt gondoltam várjuk meg a végét. Aztán, ahogy közeledett március 15. és kiderültek a részletek akkor már elhittem. De erről nem szeretnék sokat beszélni... - A munkássága jelentős részben a gyógyítás mellett a magyarországi németség ügyeivel telt. Hogy látja, jobb-e ma németnek lenni Magyarországon, mint a rendszerváltást megelőző időkben? - Korábbról kezdeném, mert mindennek van előzménye.. Én 52-ben születtem és Györkönyben nevelkedtem. Úgy nőtem fel, hogy sok generáció volt a közelemben és sok mindenről hallottam már gyerekkoromban is, amit nem biztos hogy a szüleim szerettek volna elmesélni. De esténként az idősek összeültek és halottam amikor azt mesélték, milyen volt a krumplihéjnak örülni az orosz fogságban. Megéltem, hogy le kellett tagadni apám hollétét, a téeszesítés idején, hogy ne tudják az agitátorok rávenni arra, amit nem akart és láttam, ahogy anyám kiáll világnézete mellett, mikor arra agitálták ne írasson be engem hittanra. E mellett pedig tanultam a könyvekből azt, ami a hivatalos verzió volt. Nézőpont kérdése a dolog. De én azt gondolom, a mi generáción azt megtanulta, hogy az igazságnak többféle olvasata van, és hogy nem feltétlenül kell elhinni mindent, amit el akarnak veled hitetni. Én a nagymamámat, akit Németországba telepítettek ki 1959-ben láttam először. Abban a közegben ahol éltem, fontos volt a kapcsolattartás a kintiek és itteniek, az Anyaország és a Haza között, ahogy ezt a terminológiát használjuk Németország és Magyarország között. És nagyon sokan tettek azért, hogy ezek a kapcsolatok élőek legyenek.Ez az előzménye annak, hogy később kiváló testvérvárosi kapcsolatok jöhettek létre számos helyen az országban. Én azt gondolom, hogy ma már bátran megélik a németségüket, és használják ennek előnyeit is. - Például gazdasági szinten? - Azt nem mondom, hogy ennek a kapcsolati tőkének köszönhető az, hogy már a nagy német autógyárak és multinacionális cégek is Magyarországot választották. De azt igenis állítom, hogy a kapcsolatépítésnek szerepe volt ezeknek a döntéseknek a meghozatalában. - Megítélése szerint túlélte a traumát a németség, amelyet a kitelepítés és a bűnbakká nyilvánítás okozott? - Megint vissza kell térnem arra, amit az előbb mondtam, mindennek van előzménye. Az üldöztetésnek, a kitelepítésnek is. És ez a háború borzalmas, amit a németek okoztak. Egész Európában egy németellenes hangulat volt. Ebbe a történelmi közegbe kell beleágyazni mindazt amit a népcsoportnak meg kellett élni. És ha ezeket az ember megérti, és jobban látja a folyamatokat nehezebben tud valakire haragudni és nem viszik el az indulatai. De ilyen mélységig és összefüggéseiben kevesen látták mindazt, ami történt a háborút követően. És mi még Magyarországon élő németek aránylag jól jártunk, hiszen Tito árokba lövette azt, aki nem akart hazamenni, Csehszlovákiában halálmenetek voltak és sorolhatnám... Szóval ezért alakult ki az, hogy bűnösnek éreztük magunkat. De azt gondolom a ma embere számára ez már igazán történelem, amiből tanulni kell hogy még egyszer ne történjenek hasonló esetek. - Ezzel szemben azért a németek, a német kultúra és ennek minden aspektusa mintaként szolgált mindig is Magyarországon. - Igen, de ez is történelmi hagyaték. A német magyar kapcsolatok nem a XX. században kezdődtek és nagyon sok pozitív példája van ennek az együttélésnek. Ami ebben hungaricum, amiről már szó esett, hogy mindig is meg akarták tartani a kapcsolatot az itt élők az ott élőkkel. A címerünkben foglalt teljes nap és a félhold is ezt szimbolizálja. A Nap a Magyarországi teljes népcsoportot jelenti, a félhold az itt maradt németséget szimbolizálja. És e tekintetben különbözünk azoktól a németektől, akik a környező országokban élnek, hogy mi lemondunk mindenféle megtorlásról, törlesztésről és minden erőnkkel az egyesített Európáért dolgozunk. És ez egy nagyon erős iránymutatás. Ebből a nézőpontból nézve pedig, tökéletesen érthetőek azok a társadalmi és gazdasági folyamatok, melyek a rendszerváltás óta jellemzik a magyarországi németséget.