Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-02-18 / 1. szám
lép a szemfájdalom A meleg érzése igen csekély, soha nem méretett, a fájdalom alatt már kezd a beteg izzadni, de mindig kis mértékben. Miután a lázező némiképen megzavarodott, a beteg egytárs megnyugtatására orvosi tanácskozásban találkoztunk, melyben a szemet vizsgálva, abban kifejtett szarulobot találtunk. A szaru közepén félholdforma vagy majdnem patkó alakú felületes beszűrődmény van jelen, színe szürkés, szélei élesek, emelkedése csekély, mekkorasága fél lencse, a csik szélessége körülbelőle"'. A sugárzás erősen belövelt, semmi könyezés, igen csekély érzékenység. A műtétseb különben igen szabatosan behegedt, a szivárvány rendes állapotban, mögötte tokmaradványok, mint vonalmetszés után oly gyakran fennállanak, de melyeknek a jelenlevő szarusobbal nincs semmi összeköttetésük. Miután az igen tisztelt kezelő ügytársam állítá, hogy az első roham után megtalált kis beszürődmény másnap már alig volt látható, jogosan feltehetjük, miszerint a most fennálló nagyobb beszürődmény új, éspedig a két utóbbi lázrohamnak műve. Folytatott kínai vétele meggátolta a negyedik roham megjelenését, és így a szarulob legrövidebb időben tökéletesen meggyógyult. 15 nap múlva alig lehetett már egy kis lehorzsolást észrevenni ott, hol tetemes beszűrődményt láttunk volt. III Gazi János, 84 éves birtokos Hont vármegyéből i. é. augustus havában harmadnapos váltólázban szenvedett, melyet orvos által nem gyógyitotta. Egészben véve 7 rohama volt, már az elsők alatt a bal szem megvörösödött, de fel sem vette, mig az utolsó — hetedik — roham alatt valódi gyuladás keletkezet ugyan bal szemén, mely ellen minden féle kuruzsolást követett el. Nov. 10-én hozzám fordult. A szaru közép , valamint belső táján borsó mekkoraságú csillagforma egyenetlen sűrűségű homály van jelen, melyben kisebb számú, a belső-felső limbustól induló véredények találhatók fel. IV Kintner Károly, 38 éves festő Pest megyéből i. é. augustus havában harmadnapos váltólázban szenvedett. Négy rohama volt, mely alatt a szem ép maradt, de azóta többször gyulád meg a bal szem. Nov. 18-án hozzám jött. Találtam keratitis superficialialis circumscripta p. s. A szaru külsőfelső részében kisebb felületes beszűrődmény, azon kívül több kisebb folt, mint hasonló beszürődmények maradványai vannak jelen. Csekély izgatottsági tünetek. Említendő, hogy a beteg már az előtt is szenvedett szemloltokban. Visszapillantás a pesti szegény gyermekkórházban 1869. jan. hó 1-től 1871. decz. hó 31-ig kezelt szembetegségekre. Vidor tr-tól. I. A felnszimzett jótékony intézetben annak csaknem fennállása óta a szembeteg gyermekekre mindig kiváló gond és figyelem fordíttatott, úgy az intézet vezérorvosa Bókas János tr. mint az ezen betegek kezelésével 1 évtizeden át megbízott szakorvos Hirsehier Ign. tr. részéről. Ezrekre megy azok száma, kik ezen intézetben nyerték vissza veszendőbe ment,vagy fenyegetett szemük világát; és nem mondok sokat, ha állítom, hogy a közbizalom, melylyel nemcsak városunkban, hanem országszerte viseltetnek iránta, a szó szoros értelmében ki jön érdemelve. Én mindössze csak 3 év óta vagyok a szemészi osztály vezetésével megbízva, mely elődöm szakavatotsága és buzgalma által oly hírnévnek örvendett már kineveztetésem idején, hogy nekem alig marad más feladatom, mint megtartani a jó hírnevet. Mielőtt tárgyamra tüzetesen áttérnék, nem lesz feleslegs röviden előadni az intézetünkben uralkodó rendet, mely a szembetegek kezelése körül meg van állapítva. Mint minden ilynemű intézetben, mely eddig kizárólag önerejéből tartá fenn magát, úgy itt is van fizetési és ingyenes osztály. A fizető betegek száma azonban oly csekély, hogy számba sem vehető. A szembeteg gyermekek járólag, és az intézetben fekvőleg kezeltetnek. A fekvők számára 6 ágygyal ellátott szoba áll rendelkezésre, ide azonban az 5-ik életéven túl levő fiúk nem fektethetnek, ilyenek rendesen más betegek közé helyeztetnek, kivéve ha műtészük, ez, esetben a szükséges elsötétítés és szakértő ápolásmiatt a szembetegek szobájába fektetjük, ahol közönségesen leánykák és kisebb fiúk tartózkodnak. Innen van, hogy mint már többször történt, 14 szembeteg is kezeltetett fekvőleg egyazon időben. A kórházba való felvétel a beteg korától függ. A 14-ik életéven túl levő egyének csak igen kivételesen részesülnek ezen jótéteményben. A járólag kezelt betegeknek naponkint reggel 9—10-ig történik a rendelés a rendelő szemész által egy másodorvos segély mellett, ki is a jegyzőkönyv pontos vezetésével van megbízva. A jegyzőkönyvbe a beteg neve, kora, be- vagy be nem oltása, lakása és betegsége, ez körülményesen a szembajt megelőző és egyéb jelenlevő betegségek tekintetbe vételével, iatnak le. A kezelés, a szemen észlelt változások minden látogatás alkalmával a jegyzőkönyvbe jegyeztetnek. A gyermekkórházi egylet évi nagygyűlésére mindenkor bemutattatik a lefolyt évről szóló évkönyv, melyben a szembetegekről is van táblázatos kimutatás. Miután az 1859. és 1870-ik évről ezen táblázat már közé van téve, és miután ezen munkámban nem czélom a szembetegek statistikáját tüzetesen tárgyalni, hanem az intézetbeli eljárást átalában a kóralakokon, az ezek ellen alkalmazott gyógymódot és e körüli tapasztalataimat rövidre foglalva a nyilvánosságnak átadni, e helyt a 3 évben kezelt összes betegek közül fogom azon egyes kórcsoportokat és kóreseteket kiszemelni, melyek úgy gyógykezelési mint kórok- és kórismetani szempontból érdekeseknek látszanak lenni. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezen kiszemelés 2639 beteg sorából történik, kik közül 283 kezeltetett kórházilag. Ezen összegből 1869-re esik 670 járólagosan és 91 kórházilag, 1870-re 878 járói, és 94 kórh, és 1871-re 808 járói, és 98 kórházilag kezelt beteg. Tekintve a kórház kicsőségét, különösen pedig a gyermekbetegek között gyakran fellépő, az elkülönítést követelő járványokat ezenkívül a szembetegek részére kitűzött ágyak jelentéktelen számát, végre pedig azt, hogy a fekvő betegek nagy része vidéki gyermek szokott lenni, és a betegségek nem kis arányszáma idült lefolyása, váltig kiderül, egyrészt az, hogy a szemészi osztály egészen igénybe van véve csaknem mindig, másrészt, hogy a rendelkezésére álló hely a fenntemlített számok nyomán ítélve kellőképen használtatik fel, végül pedig az ily korosztály fennállásának múlhatlan szükségességét világosan bizonyítja. A vizsgálati mód. Rendelési szobámban az egyik ablak közelében olykor van két szék elhelyezve, hogy a világosság mind a gyermeket tartó egyénre mind reám, ki ezzel szemközt ülök, oldalt essék. Lábaim alá zsámoly van téve, hogy a térdeim közé helyezett betegnek feje elég magasan feküdjék. A szabatos vizsgálat ugyanis a gyermekekénél jobbára tapasztalt sivalkodás, rugdalózás miatt csak ritkán történhetik máskint mint úgy, hogy térdeim közé szorítom a gyermek fejét, és így teszem magamat annak urává. Vannak szemészek, kik az ily eljárást ellenzik, ártalmasnak tartván a sírást, magam sem szeretem, ámde ezen esetleges kárt százszorta pótolja a betegség felismerése által rendszerint bekövetkező haszon. Miután a gyermek, kinek kezei is biztosan tartatnak, ily módon lett lefektetve, megtekintem a szemhéjakat, ezeknek változásait, ezután két kezem ujjaival iparkodom a héjrészt megnyitni és a héjak köthártyáját, meg magát a szemet megvizsgálni. Azon esetekben, hol a gyermek ellentállása vagy fényiszony és héjgörcs okozza a pillák szétfeszítésének nehézségét, kampót vezetek jobb kezem ujjaival a felső héj alá és ezt felfelé húzom, bal hüvelykemmel pedig az alsó héjat húzom lefelé, és így iparkodom az egész szemtekét vagy egyes részleteit megszemlélhetőkké tenni. Ezen eljárásnak természetesen nagy óvatossággal kell végbemennie, nehogy mélyebb szarufekélyek vagy szivárványiszemok jelenlétében nyomás által fakasszuk meg ezen, ellentállási erejükre nézve úgyis már nagyon fogyatkozott hártyákét, mi a szem további fennmaradását nagy mértékben veszélyeztetheti. Ahol a megnyitott héjrészt kóros váladékok töltik ki, úgy hogy a szemteke el van általuk fedve ott e váladékok langyos víz MMHH — S —