Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1872-10-27 / 5. szám

5. SZám. Vasárnap, October 27-kén. 1872. SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 32-dik számához. Szerkeszti Hirechler Ignácz tudor. Tartalom: Kórodai esetek. Közli Schulek Vilmos tanár. (Folytatás). — Visszapillantás a pesti szegény gyermekkórházban 1869. jan. hó 1-től 1870. dec. hó 31-ig kezelt szembetegségekre. Vidtor tr.-tól (Folytatás). — A szemészek ez idei gyűlése Londonban. — A tova­­harapódzó szam­fekély gyógykezeléséhez. Graefe Alfréd t­r-tól. — A szem kóros el­változásai fonalóczbetegségnél. Kittel tr.-tól. Kórodai esetek. közli Schulek Vilmos tr. ny. r. szemésztanár Kolozsvárit. (Folytatás).1­­16. Szemhéj bőr — perzselés, átható szaru-és tülkhártyaseb, és következményes sérülési há­­lyog. — K. J., 18 éves lakatosnak 1871-diki márcz. 24-kén , munka közben mintegy 13 □'-nyi izzó aczéldarab pattant bal szemére, 1—2 másodperczig odatapadva maradt és azután lerán­­tatott. Beteg égetési fájdalmakat érzett,állítólag az­nap még látott a sérült szemen, és csak másnap kezdi látását fokozatosan vesz­teni. Jeges borogatások használtattak. A látás apadása hozta a beteget 2 nappal a sérülés után a kórodára, ilyen lelettel: jobb­­ szem sérületlen; bal szemen a héjak bőrén az irháig ható égetett seb, mely a szemrés csukásánál az alsó szemhéjról megszakadás nélkül megy át a felső szemhéjra, mintegy 20 kros pénzdarab nagyságú, és a szemhéjak belső felén székel, a felső szemhéj szél­hez közel a köthártya is némileg megégett ; a belső szaruszélen, kissé a haránt átmérő alatt 2''-nyi hosszú, egyenetlen szakított szélekkel bíró, sugárirányban fekvő, félig a szaru- és félig a tülk­­hártyában ülő átható seb; a tülkbe nyíló sebrész kevülete felüle­tesen megperzselt és szenyes fehér színű, míg a szaruba nyúló seb-­­ rész körülete némileg beszüremkedett; a szarubeli sebzugtól a­­ szaru felső részei felé húzódó legyezőszerű lánczolatok ismerhetők­­ fel; a szivárvány a sebhez rongált, nem áll elő, de a seb mélyé-­­ ben látható ; a láza szűkült, haránt irányban tojásdadszerűen ki­húzott, a lencse zavaros viszfényt ad; beteg ujjakat nehezen ismer fel, fájdalmai tűrhetők. E leletben a betegre nézve legkárosabbnak a sérülési hályo­got kellett tekintenünk, mint a­mely látását állandóan fogja za­varni. Mert bár csekélyebb fokú lencsesérüléseknél (itt csak a tok széle szakíttathatott be némileg) és ezek következtében beálló el­mosódott lencsezavaroknál a homály némi feltisztulása nem épen ritkaság, mégis ezen feltisztulás nagyobb mérvben nem szokott bekövetkezni, és így esetünkben sem lehetett a feltisztulás oly fo­kára számítanunk, hogy beteg ezen szemének nevezhető hasznát vehette volna a kétszemi látásnál. Ha pedig majd később a len­csét hályogműtétei által távolították volna is el, ezen szem látása erős domborüveggel magában ugyan közel vagy egészen a rendes lázélességgel lett volna várható, de az ekkor a két szem között beállott nagyfokú fénytörési különbség mindenesetre a kétszemi látást és az ebből származó előnyök élvezését kizárta volna. A kétszemi látás tehát betegre nézve mindenképen elveszettnek volt tekintendő. A­mi a sérülés egyéb részleteit illeti, ezek gyógyulá­­­­sára és kimeneteleire nézve jó reményt táplálhattunk, miután a­­ visszahatás a két sérülés utáni napon nem volt nagyfokú, beteg s magát már a kórodára való felvétel előtt czélszerűen viselte (a­mennyiben nyugalom mellett jeges borogatásokat használt) és a szemhéjak részéről nem kellett összenövéstől tartanunk, mert se­bes, égetett, felületek nem érintkeztek. Beteg sötét helyen ágyba fektettetett, atropincseppeket, és a sebes helyek olajos vászon darabbal történt elfedése mellett, hideg borogatásokat kapott. A lefolyás négy hét alatt meglepő változá­soktól ment maradt; a perzselt bőrrészek sarjadzásokkal­­lepettek el, melyek időnkint pokolkővel edzettek és végre lapos hegszövetet képeztek feltűnő zsugor nélkül; a sebszélek tisztultak, hegszövet által egymáshoz forrtak, a szaru feltisztult és ránczai eltűntek ; a láza tágult, de eltorzult maradt, mert a szivárvány belső része a szarusebbe rögzült; a lencse belső fele inkább homályosodott el szürkésen, míg külső fele némileg tisztált, úgy hogy beteg ujjakat 12'-nyi távolban ismert fel; lábos tünetek nem voltak többé jelen, így beteg ápr. 23-kán azon meghagyással bocsáttatott el, hogy magát még 4 hétig kímélje, azalatt naponta egyszer egy csepp má­­konyfestenyt bocsásson szemhéjai közé a hegedés előmozdítására, azontúl pedig vegye ismét fel rendes munkásságát. 17. Szaruheg szivárványodanövéssel a bal szemen, láta zár és utóhályog a bal szemen, ré­gibb sérülések folytán. — P. G., 13 éves tanuló állandó­­sult kóros változásokkal vétetik fel a kórodára, a czélből, hogy rossz látása művileg javíttassák. A jobb szem lelete ezekben áll: semmi izgatási tünetek, a szemhéjak rendesek, a tehén a szaru alsó felében van 2*/2''széles, a középig felhágó, elmosódott szé­lekkel biró szürkés-fehér heg, mely kissé elődomborodik és a szaru homálynélküli részeit is némileg magával tetőzetszerűen mellfelé húzza; a szivárvány alsó fele mellfelé húzódott és a hegbe nőtt; a szaru, szivárvány és láta felső része rendes, a lencse tiszta, a szem­háttér rendes, a látás újjak 15'-nyi távolbani olvasásában áll, te­hát S - 2y 10. A kórelőzményekre nézve tudomásunkra jött, hogy a núnak 5 éves korában darab fa pattant jobb szemére, mely sérü­lést és erős fájdalmakat okozott, de ezek szüntével a szem nyuga­lomba tért és azóta a mostani alábbfokozott látás egyformán meg­maradt, fájdalmak sem állottak többé be. A fennebb említett leletből látni lehet, hogy a sérülés utáni heg magában nem értel­mezi eléggé a látás tetemes lefokozottságát, mert a láta szabad és a közegek felső része egészen tiszta, a szemfenékben sem talál­tatott változás, így csak a szaru tiszta részeinek is a kidomboruló heg által történt tetőzetszerű előhúzását okozhatjuk a látás tete­mes megrosszabbításával. Indokoltnak látszott ebből kifolyólag szivárványcsonkítást végezni, mint a­mely tapasztalás szerint a szaru mindennemű domborulati rendelleneségeinél, legyen a szi­várvány a szaruhoz nőve mint esetünkben, vagy nem, a rendes görbület visszatértét előmozdítja, így jól végezett széles szivár­ványmetszés által közvetlenül a látás javulását várhattuk. De elő­építő szempontból is ezen műtétet kellett végezni, mert különben a mellső odanövés miatt akármikor állhatott volna be másodlagos glaucomfolyamat, mely ellen, mint általán ismeretes, csak szívór-5 *) Nyomdahiba javítás. A „szemészet* i. é. június 16-ki számában Schulek t­r. czikkében a következő értelemzavaró hibákat kér­jük kijavítani : az 1-ső hasábon (33. oldal) 5. sorban „körszobában“ után „kezeltettek* beszúrendő ; az 1. hasábon 17. sorban „Előnyösök“ helyett „Előnyük* ; a 28. sorban „szétlövés* helyett „szétlövés* ; a végső sorban „látánál* helyett „látaszél* ; a 2-dik hasábon (31. lap) alól 12-dik sorban „szél“ helyett „szél* ; az 5-dik hasábon (37. lap) 41 és 42 sorban „seb­nél* helyett „sebszél“ ; a 46 és 47. sorban „fél zsírosodásban* helyett „felszívódásban*. A „szemészet* aug. 11-diki számában az 56-dik oldalon alól 10-dik sorban „beteg még kevéssé* helyett „szemhéji köthártya*.

Next