Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-02-28 / 1. szám
34 látásnál biztossággal található meg; kétely esetén az összehasonlítás rendes szeművel vagy még jobb, kimutatott tengelymegnyúláson alapuló rövidlátóság ugyanazon fokávali összehasonlítás, ha ilyen rendelkezésre áll, dönthet. Szabitos méréseket lehetővé tenne a fennálló képre nézve a Donders-Epkens-féle mikrométeres állványos szemtükör, a fordított kép nagyságát pedig Schneller módja szerint, esetleg a Liebreich-féle állványos szemtükör felhasználásával kellene meghatározni. Az elősorolt tüneteken kívül még melléktünetek a körzeti látás és az alkalmazkodás részéről állanak elő, melyek egyelőre azonban a kórismerésnél még nem használhatók fel. Az elősorolt tünetek együttvéve biztosítani látszanak a szarugörbülti rövidlátás kórismerését Az egyszerű vizsgálat a már előzetesen talált rövidlátásnak a szaru túlgörbületébőli eredését fogja valószínűvé tenni, ha a szaruviszény kisebb, a teke rendes hosszúságú, az érhártyasorvadás hiányzik és a szemfeneki képek említett sajátságai megvannak. Teljes biztosságot, sőt az eset részleteinek szabatos felderítését adhatja a röviden jelzett mérések után induló számítás. A felhozott tünetek egyenként azonban nem elégségesek a kórisme megtételére, mert más okból mint szarurövidlátásból is állhatnak elő, így magának a rövidlátásnak jelenlétele nem dönt az okra nézve, amennyiben alapulhat szarutulgörbületen kívül nemcsak tengelyhosszúságon, hanem a lencse mellső vagy hátulsó lapjának túlgörbületén, ezen felületeknek egymásházi vagy a szaruházi nagyobb közelségén, úgyszintén a csarnokvíz vagy üvegtest csekélyebb vagy a lencseállomány nagyobb sugártörési kitevőjén, vagy ezen okoknak egymással vagy egymás ellenébeni külömböző szövödésén. A szaru viszfényes képének kicsiny volta ugyan mindenképen nagyobb szarugörbületre mutat, de e mellett ismét a rövidlátás hiányozhat, ha rendes szintekehosszúság mellett a többi fénytörési tényezők gyengébb működése a szaru túlműködését kiegyenlíti, vagy ha a szaru által okozott rövidebb fogyótárolnak megfelelőleg a szemteke a rendesnél rövidebb. A szemteke hosszúságának rendes voltát kimutatni biztosan, élén, tetemes hibaforrások nélkül, még eddig megbízhatóan alig sikerül,) de ezt kielégítő módon megtörténhetőnek tekintve is, mellette rövidlátás állhat fenn vagy nem, a törési közegek milyensége szerint. Az érhártyasorvadás hiánya csak azt mutatja, hogy szem távolpontja nem közeledett az élet eddigi folyamában, hogy tehát tekenyúlás nem fordult elő, hosszaikat és ezen alapon álló rövidlátás azonban lehetne jelen. A szemfenék képének nagysága végre az egyes esetben még eddig oly pontosan nem mérhető meg, hogy a rövidlátás fokának kiszámítására szolgálhatna, s ha talán vizsgálati módjaink tökéletesülésével ez elég részletesen sikerülne is, még magában szarurövidlátás jelzésére biztosan nem vezethetne, mivel egy és ugyanazon szemfeneki képnagyság a szaru görbületén kívül különböző, egyelőre nem biztosan vagy legalább nem egyszerűen meghatározható tényezők hozzájárulása által (értem különösen a szemlencse fénytörési befolyását, úgyszintén a törési kitevőkét) jöhet létre. A szarugörbületi rövidlátás megkülönböztetése a tengely megnyúláson alapuló rövidlátástól különösen arra fog támaszkodni, hogy az első esetben a szaru nagyobb görbülete a szarukép kisebbedéséből kimutatható és más, felfedezhető oka a szemüvegek által megállapított rövidlátásáénak nem találtatik, az utóbbi esetben pedig a szemtengely rendellenes hosszúsága, akár veleszületett koszalkat vagy nagyalkat, akár tágulás a hátulsó sarkon vagy a sugár- és egyenlítő tája között szolgáltatott rá okot, a szarukép rendes volta mellett ki lesz mutatható. A lencse és a törési kitevők által okozott rövidlátás a szarugörbület által létrejöttől abban fog külömbözni, hogy az előbbinél a szarukép és a szemtengely hossza rendes és mégis rövidlátás mutatkozik, az utóbbinál pedig a szarukép kisebb volta és a kisebbedésre fektetett számítás teljesen megfejti a rövidlátás talált fokát. Még azon esetben is, ha az épen egymás ellen állított tényezők együtt működnének közre a rövidlátás előidézésében, meg lehetne határozni a szarugörbület nagyobbodásából (illetőleg a kisebb szaruképből) és a szemteke hosszúságából, hogy az egész szem rövidlátásában (myopia totalis , Mt.) milyen része van a szarunak (myopia cornealis — Mc.), milyen a tengely hosszúságának (myopia axialis = Ma.) és mlyen kivonás útján található rész maradt vissza a lencserendszer s a fénytörési kitevők rovására (myopia lenticularis = Ml.) és ki lehetne tölteni az egyéni esetnek megfelelően ezen képlet részleteit: Mt. = Mc. -f- Ml. + Ma. Elérkeztem a levezetések azon pontjához, mely feladatul veszi a kérdés megoldását, hogy miként lehet a legegyszerűbb módon a szaru által okozott rövidlátás fokát megtudni. Ismeretes, hogy a szarufelület tükrözési tünete ad alkalmat tetszés szerint választott nagysága és távolsága tárgynak szarutükörképét a Helmholtz-féle opthalmométerrel egész a milliméter Vivo részéig menő pontossággal kiterjedésére nézve megmérni, és miután a tükörkép nagysága közvetlenül a szarugörbülettől függ, a görbületi sugárt a megfelelő képletek segítségével kiszámítani. Alább közlendő eseteimben ily módon jutottam egyenként a szarugörbület sugarának ismeretéhez. A leírásokból tudom, hogy Coccius a fentebbi czélra olcsóbb és egyszerűbb kezelésű készletet szerkesztett, melynél a megbízhatóság csak ,10 milliméterig terjed ugyan ki, de ez a fenforgó gyakorlati kérdések megoldására elégségesnek látszik. Kívánatosnak kell mondani, hogy a mérések egyszerűsítése által az észlelt esetek száma is szaporodjék s az ilyen vizsgálatok a rendkívüliség fénysugarát veszítsék. Feltéve, hogy a szarugörbület sugara ki van tudva, segítségével a szaru fénytörési rendszerének mellső (F') és hátulsó (F') fogyótávolát a következő képlettel számítjuk ki: F' == n' n" — n' F" = n'g n" — n'6) melyben n' a levegő fénytörési kitevőjét — 1, és n' a csarnokvíz és üvegtest fénytörési kitevőjét = 1.33766 jelenti. Most még azon kérdés megfejtendő, hogy az ilyen egyéni F' és F' fogyótárosokat adó szarurendszer mennyivel tör erősebben mint a rendes (vagyis inkább átlagos) szarurendszer, mely utóbbinál a sugár = 8 mm., F' = 23'692, F' = 3692 mm. Összetett képletek kihasználása helyett itt a tételt akként állíthatjuk fel, hogy ha a tárgy végtelen távolban állana, a tőle kiinduló sugarak egyéni esetünkben, a szarurendszert egymagában tekintve, ennek hátulsó főgyutávolában adnának képets nem a rendes szaru hátrább álló hátulsó főgyupontjának távolában, és kérdést tehetünk, hogy mily közelebbi távolban kellene a tárgynak lenni, hogy képe az egyéni szaru főgyutávolán túl, oly távolban jöjjön létre, mint ahol a rendes szemben a párkányosan behatolt sugarak gyűlnek össze, ahol a rendes szem főgyupontja állana és ahol egyéni szarunk fogyópontja is lenne, ha épen görbülete olyan volna, mint a rendes szemé. A kérdés közelebbről tekintve tehát az, hogy milyen lennne a tárgy távola, a mellső kapcsolatos gyufával, s, ha szavunk előbb kiszámított F" és F' értékei mellett az volna a feladat, hogy a kép hátul oly kapcsolatos gyutávolt adjon, melynek hossza egyenlő lenne a rendesen görbült szaru főgyutávolával, a 31‘692 mmrel, és hogy a kép szarunk mögött azon helyet foglalja el, melyben a rendes szem hátuló tőgyupontja lenne. E kérdésre a feleletet f' — f' F' adja, melyben F' és F" szarunk főgyúf" — F" távolait és f" a rendes szem főgyutávolával egyenlőnek kívánt, tehát ismert, hátulsó kapcsolatos gyutávolt jelenti. A számítás eredménye, az f', a kívánt feltételek mellett előálló mellső kapcsolatos gyutávolt és a szaru keresett távolpontját, mely a rövidlátás kérdéses fokával egyenlő, fejezi ki, szóval f' a myopia keresett foka lesz . A számítás alapját képező felfogás így is érzékíthető, az f nyert eredményének felhasználásával: állítjuk, hogy egyéni szarunk a rendes szaru fénytörésénél f' értékével erősebb, és hogy ez 4) Kivéve a lencsehiányos szemeket, melyeken e meghatározás könnyű és igen pontos, de fent teljes szemről van szó. 5) Graefe és Saemiscb, Handbuch der ges. Augenheilkunde, III kötet 1. ré z, 225. lap 6) Helmholtz, physiol. Optik 44. 1, 7) ugyanott 56. lapon.