Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1875-02-28 / 1. szám

3­4 látásnál biztossággal található meg; kétely esetén az összehason­lítás rendes szeművel vagy még jobb, kimutatott tengelymegnyú­­láson alapuló rövidlátóság ugyanazon fokávali összehasonlítás, ha ilyen rendelkezésre áll, dönthet. Szabitos méréseket lehetővé tenne a fennálló képre nézve a Donders-Epkens-féle mikrométeres állványos szemtükör, a fordított kép nagyságát pedig Schneller módja szerint, esetleg a Liebreich-féle állványos szemtükör fel­­használásával kellene meghatározni. Az elősorolt tüneteken kívül még melléktünetek a körzeti látás és az alkalmazkodás részéről állanak elő, melyek egyelőre azonban a kórismerésnél még nem használhatók fel. Az elősorolt tünetek együttvéve biztosítani látszanak a sza­­rugörbülti rövidlátás kórismerését Az egyszerű vizsgálat a már előzetesen talált rövidlátásnak a szaru túlgörbületébőli ere­­dését fogja valószínűvé tenni, ha a szaruvisz­ény kisebb, a teke rendes hosszúságú, az érhártyasorvadás hiányzik és a szemfeneki képek említett sajátságai megvannak. Teljes biztosságot, sőt az eset részleteinek szabatos felderítését adhatja a röviden jelzett mérések után induló számítás. A felhozott tünetek egyenként azonban nem elégségesek a kórisme megtételére, mert más okból mint szarurövidlátásból is állhatnak elő, így magának a rövidlátásnak jelenlétele nem dönt az okra nézve, a­mennyiben alapulhat szarutulgörbületen kívül nemcsak tengelyhosszúságon, hanem a lencse mellső vagy hátulsó lapjának túlgörbületén, ezen felületeknek egymásházi vagy a sza­­ruházi nagyobb közelségén, úgyszintén a csarnokvíz vagy üvegtest csekélyebb vagy a lencseállomány nagyobb sugártörési kitevőjén, vagy ezen okoknak egymással vagy egymás ellenébeni külömböző szövödésén. A szaru viszfényes képének kicsiny volta ugyan min­denképen nagyobb szarugörbületre mutat, de e mellett ismét a rövidlátás hiányozhat, ha rendes szintekehosszúság mellett a többi fénytörési tényezők gyengébb működése a szaru túlműködé­sét kiegyenlíti, vagy ha a szaru által okozott rövidebb fogyótárol­nak megfelelőleg a szemteke a rendesnél rövidebb. A szemteke hosszúságának rendes voltát kimutatni biztosan, élén, tetemes hibaforrások nélkül, még eddig megbízhatóan alig sikerül,­) de ezt kielégítő módon megtörténhetőnek tekintve is, mellette rövid­látás állhat fenn vagy nem, a törési közegek milyensége szerint. Az érhártyasorvadás hiánya csak azt mutatja, hogy szem távol­pontja nem közeledett az élet eddigi folyamában, hogy tehát teke­­nyúlás nem fordult elő, hosszaikat és ezen alapon álló rövidlátás azonban lehetne jelen. A szemfenék képének nagysága végre az egyes esetben még eddig oly pontosan nem mérhető meg, hogy a rövidlátás fokának kiszámítására szolgálhatna, s ha talán vizs­gálati módjaink tökéletes­ülésével ez elég részletesen sikerülne is, még magában szarurövidlátás jelzésére biztosan nem vezethetne, mivel egy és ugyanazon szemfeneki képnagyság a szaru görbületén kívül különböző, egyelőre nem biztosan vagy legalább nem egy­szerűen meghatározható tényezők hozzájárulása által (értem külö­nösen a szemlencse fénytörési befolyását, úgyszintén a törési kite­vőkét) jöhet létre. A szarugörbületi rövidlátás megkülönböztetése a tengely megnyúláson alapuló rövidlátástól különösen arra fog támasz­kodni, hogy az első esetben a szaru nagyobb görbülete a szarukép kisebbedéséből kimutatható és más, felfedezhető oka a szemüvegek által megállapított rövidlátásáénak nem találtatik, az utóbbi eset­ben pedig a szemtengely rendellenes hosszúsága, akár veleszüle­tett koszalkat vagy nagyalkat, akár tágulás a hátulsó sarkon vagy a sugár- és egyenlítő tája között szolgáltatott rá okot, a szarukép rendes volta mellett ki lesz mutatható. A lencse és a törési kitevők által okozott rövidlátás a szaru­görbület által létrejöttől abban fog külömbözni, hogy az előbbi­nél a szarukép és a szemtengely hossza rendes és mégis rövidlátás mutatkozik, az utóbbinál pedig a szarukép kisebb volta és a kiseb­­bedésre fektetett számítás teljesen megfejti a rövidlátás talált fokát. Még azon esetben is, ha az épen egymás ellen állított ténye­zők együtt működnének közre a rövidlátás előidézésében, meg­ lehetne határozni a szarugörbület nagyobbodásából (illetőleg a ki­sebb szaruképből) és a szemteke hosszúságából, hogy az egész szem rövidlátásában (myopia totalis , Mt.) milyen része van a szaru­nak (myopia cornealis — Mc.), milyen a tengely hosszúságának (myopia axialis = Ma.) és m­lyen kivonás útján található rész ma­radt vissza a lencserendszer s a fénytörési kitevők rovására (myopia lenticularis = Ml.) és ki lehetne tölteni az egyéni esetnek meg­felelően ezen képlet részleteit: Mt. = Mc. -f- Ml. + Ma. Elérkeztem a levezetések azon pontjához, mely feladatul veszi a kérdés megoldását, hogy miként lehet a legegyszerűbb mó­don a szaru által okozott rövidlátás fokát megtudni. Ismeretes, hogy a szarufelület tükrözési tünete ad alkalmat tetszés szerint választott nagysága és távolsága tárgynak szaru­­tükörképét a Helmholtz-féle opthalmom­éterrel egész a milliméter Vivo részéig menő pontossággal kiterjedésére nézve megmérni, és miután a tükörkép nagysága közvetlenül a szarugörbülettől függ, a görbületi sugárt a megfelelő képletek segítségével kiszámítani. Alább közlendő eseteimben ily módon jutottam egyenként a szaru­görbület sugarának ismeretéhez. A leírásokból tudom, hogy Coc­­cius a fentebbi czélra olcsóbb és egyszerűbb kezelésű készletet szer­kesztett­­, melynél a megbízhatóság csak ,­10 milliméterig ter­jed ugyan ki, de ez a fenforgó gyakorlati kérdések megoldására elégségesnek látszik. Kívánatosnak kell mondani, hogy a mérések egyszerűsítése által az észlelt esetek száma is szaporodjék s az ilyen vizsgálatok a rendkívüliség fénysugarát veszítsék. Feltéve, hogy a szarugörbület sugara ki van tudva, segítsé­gével a szaru fénytörési rendszerének mellső (F') és hátulsó (F') fogyótávolát a következő képlettel számítjuk ki: F' == n'­ n" — n' F" = n'g n" — n'6) melyben n' a levegő fénytörési kitevőjét — 1, és n' a csarnokvíz és üvegtest fénytörési kitevőjét = 1.33766 jelenti. Most még azon kérdés megfejtendő, hogy az ilyen egyéni F' és F' fogyótárosokat adó szarurendszer mennyivel tör erősebben mint a rendes (vagyis inkább átlagos) szarurendszer, mely utóbbinál a sugár = 8 mm., F' = 23'692, F' = 3­692 mm. Összetett képletek ki­használása helyett itt a tételt akként állíthatjuk fel, hogy ha a tárgy vég­telen távolban állana, a tőle kiinduló sugarak egyéni esetünkben, a szarurendszert egymagában tekintve, ennek hátulsó főgyutávo­­lában adnának képet­­s nem a rendes szaru hátrább álló hátulsó­­ főgyupontjának távolában, és kérdést tehetünk, hogy mily köze­lebb­i­ távolban kellene a tárgynak lenni, hogy képe az egyéni szaru főgyutávolán túl, oly távolban jöjjön létre, mint a­hol a rendes szemben a párk­ányosan behatolt sugarak gyűlnek össze, a­hol a rendes szem főgyupontja állana és a­hol egyéni szarunk fogyópontja is lenne, ha épen görbülete olyan volna, mint a ren­des szemé. A kérdés közelebbről tekintve tehát az, hogy milyen lennne a tárgy távola, a mellső kapcsolatos gyufával, s, ha sza­vunk előbb kiszámított F" és F' értékei mellett az volna a fel­adat, hogy a kép hátul oly kapcsolatos gyutávolt adjon, melynek hossza egyenlő lenne a rendesen görbült szaru főgyutávolával, a 31‘692 mmrel, és hogy a kép szarunk mögött azon helyet foglalja el, melyben a rendes szem hátuló tőgyupontja lenne. E kérdésre a feleletet f' — f' F' adja, melyben F' és F" szarunk főgyú­f" — F" távolait és f" a rendes szem főgyutávolával egyenlőnek kívánt, te­hát ismert, hátulsó kapcsolatos gyutávolt jelenti. A számítás ered­ménye, az f', a kívánt feltételek mellett előálló mellső kapcsolatos gyutávolt és a szaru keresett távolpontját, mely a rövidlátás kér­déses fokával egyenlő, fejezi ki, szóval f' a myopia keresett foka lesz . A számítás alapját képező felfogás így is érzékíthető, az f nyert eredményének felhasználásával: állítjuk, hogy egyéni sza­runk a rendes szaru fénytörésénél f' értékével erősebb, és hogy ez 4) Kivéve a lencsehiányos szemeket, melyeken e meghatározás könnyű és igen pontos, de fen­t teljes szemről van szó. 5) Graefe és Saemiscb, Handbuch der ges. Augenheilkunde, III kö­tet 1. ré z, 225. lap 6) Helmholtz, physiol. Optik 44. 1, 7) ugyanott 56. lapon.

Next