Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-02-23 / 1. szám
A SZEMÉSZET nyossá teszi a kórokat, a nélkül azonban, hogy a gammanélküli iritis kizárná a syphilist. A dolog tisztázására végre az anatómiai s aetiologikus momentumokon kívül a statistikát is igénybe akarja venni Graefe, mely irányban azon idő óta igen sok jeles dolgozattal szaporodott szakirodalmunk, de eldöntve a lényeg még ma sincs. Ezen irányban óhajtok jelen dolgozatomban tárgyunkra kiterjeszkedni s ha nem is vállalkozhatok a hézag teljes kitöltésére, úgy mégis gondolom, hogy a Schulek tr. úr vezetése alatt álló szemklinika óriási anyagának felhasználása mellett , melynek lehetőségéért legyen szabad ez alkalommal is Schulek tr. úrnak hálás köszönetemet kifejezni; az alapkő letételéhez mint egyszerű napszámos hozzájárulhatok én is. Az iritisek valamennyi alakjára nézve, ha azokat a syphi- sissel való viszonyra tekintjük, a szemészek nagy serege két táborra van oszolva, melyek mindegyikének közös nézete az, hogy a lues által feltételezett iritis felléphet annak minden ismert alakjában; habár kérdés, hogy nem fog-e bebizonyulni Fuchsnak a2 gyanúja, ki egy syphilisben szenvedő egyénnek halála előtt pár héttel előbb fellépett iritisében gummát nem volt képes felfedezni s post mortem a górcső kimutatta azt. Fuchs ekkor azon nem valószínűtlen kérdést veti fel: vájjon nincsen-e ez úgy minden iritis syphiliticánál? Ami pedig az iritis azon alakját illeti, melynél a csarnokba kiemelkedő dudorok lépnek fel, melyet Walther abscessusnak, Beer condylomának, Arit tuberculumnak, Graefe pedig nodinak nevez, az iritis ezen alakjára nézve a szemészek egyik része azt mondja, hogy iritis syphiliticánál gyakori ugyan, de előfordul más okok által feltételezett iritisnél is. Mauthner, Zehender, Fuchs,3 Widder,4 Galezowski5 pedig azt mondják, hogy az iritis gammája mindig s biztosan csakis syphilitikus eredetű. A kérdés tehát még nyilt s nagyobb mennyiségű anyagnak ez irányú feldolgozása nagyon kívánatos. Én a budapesti tud.egyetem szemklinikájának 14 évi betegforgalmát használtam fel, még pedig 1875-től 1888-ig, mely idő alatt 40,288 új szembeteg került megfigyelés alá, kik közül tiszta complicatio nélküli (trauma kizárva) iritisben megbetegedett 618 , F53°/os pedig 401 férfi s 217 nő. Ezen 618 bitisben szenvedő egyénnél a szemek száma úgy oszlott meg, hogy a férfiakra esett 509, a nőkre pedig 294. Legtöbbször volt a férfiaknál a jobb (170), azután a bal (123) s legkevesebb volt mindkét szemen (108). A nőknél nagy differentiák nem voltak : i. sz. 74, i. sz. 66, mk. sz. 77. A 618 tiszta iritisben szenvedő egyénnél volt 35 esetben syphilis is jelen = 5’6%, még pedig 47 szemen = 5'85°/0 syphiliticus, condylomás stádiumban levő küteg, iritis gummosával volt 13 egyénnél — 2'l°/0, 17 szemen = 2'1% s syphilitikus kütegre való adatnélküli (de kitapintható tarka mirigyekkel) iritis gummosa 6 égyén = 0'9%, 6 szemen = 0'7°/o Ha most azt tekintjük, hogy a syphilis siritisben szenvedők közül hány volt gummosus alak, úgy az egyének szerint: 3744%, a szemek szerint pedig: 36'19%-ot kapunk. Ha e számadatok felett egy kis elmefuttatással végig haladunk, mindjárt feltűnik az, hogy azon fontos kérdésre, a syphilitikus betegek közül hányan szenvednek iritisben ? nem kapunk feleletet, hanem a helyett csak azt tudjuk meg innen, hogy az iritisek közül hányan szenvedtek egyúttal syphilisben is. Nem tehettem olyan irányú vizsgálatot, mert egyrészt nagyon komplikálttá tette volna az adatok gyűjtését, másrészt pedig azért nem, mert előre meg vagyok győződve az adatok hiányosságáról, meglévőn szokva a szemorvos a tárgy természeténél fogva saját hatáskörén belül működni, melyet csak akkor hagy el, ha erre esetének természete külön feszólítja. De nem terjeszkedtem ki olyan irányú vizsgálatra ezenkívül még azért sem, mert ismeretes dolog lévén, hogy a syphilitikusok csak egy része lesz egyúttal szembeteg is, ennek megfelelőleg csak e rész fogja az oculistának segítségét igénybe venni; a másik s talán a nagyobb része szerint a számításból kiesvén, a statisztikai adatok természetesen hiányosak volnának. Külön óhajtottam e körülményt felemlíteni, mert fontosságánál fogva megérdemelné, hogy pontos adataink legyenek. Ezeknek gyűjtését azonban a bőrgyógyászra s klinikusra szeretném bízni, kiket azután mintegy kiegészítene a kórboncznak. Történtek ugyan eddig is ilyen irányú vizsgálatok: Hock a Siegmund-féle kórodán 4047 syphilis beteg közül 17 iritist 10'42°/o ; Hebra 766 syphilitikusból 16 iritist , 2'09% talált, Fournier 3—4%, Bock 6'37%, Zeissl 6°/0-ban találták a syphilitikusoknál az iris lobos megbetegedését. Seggel müncheni törzsorvosa az ottani katonai kórháznak 2 ’/1 év alatti betegforgalmát használja fel s kimutatja, hogy a tízezer beteg közül 382 - 25% volt syphilitikus s iritis specifikában szenvedett: 4 — 105%. Azonban egy egységes alapelv, mely a későbbi munkálkodásra is irányadóul szolgálhatna, még nem létezik. Tudtommal még az sincs eldöntve, hogy mikor tarthatjuk biztosan a luetikus egyénnek hitisét a syphilistől függő bántalomnak, mert hogy a syphilis immunná nem teszi az egyént más betegségekkel szemben, az mindennapi tapasztalat, sőt nem egyszer van alkalmunk észlelni, hogy a súlyos luetikus tünetek, egy más heveny lefolyású infectiosus betegség fellépésével, nemcsak hogy tetemesen javulnak, hanem teljes gyógyulás is állhat elő. Ily viszonyok közt, hogy syphilis mellett felléphet még egy genuin iritis is, azt hiszem, bizonyításra nem szorul. Szükségünk van tehát az iritis syphilitikának oly szabatos definitiójára, mely kivételt nem tűr, mely tényleg minden esetben a syphilis által van feltételezve, nem pedig csak esetleg vele egy időben fellépő betegség. Ilyen praecis meghatározásra pedig csak a kórboncztan vezethet bennünket, mert ha a szivárvány hártyalob terményei közt megtaláljuk azon alakelemeket, azon szövettani szerkezetet vagy mikroorganismusokat, melyek a syphilis lefolyásánál is a szervezet különféle helyein mintegy typikusan s pedig szintén lábos tünetek kísérete mellett megjelennek, ha ezt megtaláltuk, úgy azt hiszem, ez az iritis minden kétségen kivül a syphilisnek lesz localis manifestatiója. E czélra vizsgáljuk meg, hogy miben s hogyan nyilvánul általánosságban a syphilis? A lues létezésének bármelyik phasisában lob alakjában jelentkezik, mely lobnak jellegzetes sajátsága az, hogy a szervezet bármelyik részét is választja székhelyéül, terményeinek mintegy felhalmozódására mindig partiális, körülírt területeket occupál: macula, papula, condyloma, gumma stb. Lábterményeit a górcső egymástól annyira nem tudja megkülönböztetni, hogy Virchow2 azt mondja: „in den Gum mitisten wiederholt sich die Induration des Mutterknotens“. Azonban, habár kötőszövet-túltengésben s apró sejtek vagy sejtmagvak szaporodásában nyilvánul minden syphilitikus lábtermény, mely Biesiodecky3 szerint a véredények megbetegedésének, az adventitia vastagodásának folyománya, mégis nagyon helyesen figyelmeztet Widder két körülményre, melyek közül az egyik a véredények mennyiségére, a másik pedig a lobos termények visszafejlődésére, illetőleg változataira vonatkozik. Ami a véredényeket illeti, úgy azt találjuk, hogy a luesnak condylomás stádiumában a lábtermények vérdúsak, kitágult s újonnan képződött edényzettel ellátottak, míg a Ueber Irido chorioiditis gummosa. Knapp Archiv f. Augenu. Ohrenheilk. IX. 4. 2 Die krankhaften Geschwülste. Berlin, 1863. 3 „Beiträge zur path. Anatomie“. Sitzungsb. d. Akad. d. Wissenschaft, Wien, 1867. 1 „Ueber die syphilitischen Erkrankungen des Auges.“ Deutsche Klinik 1858. Nr. 21. 2 „Archiv f. Ophthalmologie“, Band XXX. 3. 3 Alexander: „Syphilis und Auge.“ Wiesbaden, 1888. 4 „Ueber Iritis syphilitica mit Biicksicht auf ihr Verhalten zur allgemeinen luetischen Diathese “ Archiv f. Ophthalm. 27, II. 5 „Traité des maladies des yeux.“ 1890. 1. sz.