Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-01-29 / 1. szám

0 R V 0 SI HE rr IL A P — S Z E M É S Z E T 9 védésre azonban mást ajánlani nem tud, mint a sárga üvege­ket, minőket Fieuzal javaslatba hozott, vagy vöröseket. Reményihetem, hogy Krienes tanár jelen közléseim tar­talmát megelégedéssel fogja venni, mert ime itt azt meg fogja találni, a mit elvi fejtegetései elsőrendű feladatként állítanak elénk. Tehát az derül ki, hogy kirívó szükségletet elégítenénk ki, ha sikerülne nemcsak a Fieuzal-féle sárga szemüvegekkel, azaz kerülő úton, hanem egészen és egyenesen, az ibolyántúli fényt Icirekeszteni, és e mellett a többi fényt a hullámlengések teljességében megtartani, vagy ezt is, de a maga összességében, többé-kevésbbé meggyengíteni. Az első esetben színtelen anak- tinos, a másik esetben füstösszürke anaktinos pápaszemek birtokában volnánk.' Mind a két fajtán azonkívül esetleges fénytöréses javításokra is megmaradhatna az alkalom. Már Widmark megadta az ujjmutatást, hogy miként lehet az ibolyántúli fényt kizárni, a midőn az állatkísérletek­hez használt erős villamos fényt chininum bisulfuricumnak oldatán (melyet két óra üveg közzé zárt) keresztül vezette.1 Az alapgondolatot az anaktinos pápaszemek szerkesztésére tehát ő már megadta, csakhogy javaslatokat ennek kihasználására nem tett. Sorét1 2 szinképnézőt (Spectroskop) hozott javaslatba, mely színjátszó (fluorescáló) ocularral bír, melyben uranüveglap helyett két üveglemez között majd chinin. bisulf., majd aesculin van oldva és pedig 1—1T mm. vastag rétegben, a czélból, hogy a színképnek ultraibolyás részét láthatóvá tegye és vizsgálhassa.8 Itt tehát már kamara van előttünk, melyben folyadék optikai czélra szolgál, habár nem épen a szem meg­védése okából. A Vogel-Kurtz-féle eljárás szerint a színes nyomáshoz fényképezés segítségével háromféle színes folyós fényszűrőt, és pedig vöröset, kéket és sárgát, akként használnak, hogy üvegkamarákat (melyeket gondosan kell kidolgozni és ezért drágák) egyenként a színes folyadékkal megtöltenek, velük a színes tárgy képét külön háromszor leveszik, a három lemezről zinkotypiát készítenek, mindegyiket a hozzá való színnel be­kenik és azután pontosan egymás fölé a cartonra lenyomják, miáltal mindegyik helye a képnek a maga színében, a vegyes színű is vegyes színben megjelenik. Színes üvegekkel ezt csak hiányosan lehet tenni.4 íme, itt is találunk példát a kamarás pápaszemekre. Folyadékkal töltött kamarákat tehát már egyéb czélra is mint épen szemvédésre, de mégis mint optikai segédeszközt, vesznek használatba. Mielőtt kamarák használatára magunkat ráadnék, ter­mészetesen tisztába kell hozni, hogy ásványos anyag nem találkozik-e, mely magában vagy üveganyaggal vegyest mint szilárd pápaszem használható, úgy, hogy azért az ibolyatúli sugarakat mégis a szem elől leszűrje. Sok keresés és utánnézés daczára az irodalomból ilyen anyag felől tudomás nem volt szerezhető. Számos kísérlet színképfelvétellel, többek közt a gyógyszerkönyvnek minden idevágó anyagával, szintén csalt tagadó eredményt adott. Ha mégis színtelen anyag léteznék, mely szervetlen természetű, de az ultraibolyát a Fraunhofer H vonalnál élesen elvágja, akkor mégis anaktinos színtelen pápaszem egészen szilárd alakban lehető lenne, ha az az anyag ugyan üvegbe be­olvasztható, vagy vele vegyileg egyesíthető, vagy önmagában is egyenesen köszörülhető.5 * így szerves anyagokra, azaz szénvegyületekre szorulunk. Köztük számos van, mely az ultraibolyát jól elnyeli. Physi­1 Beitr. z. Opht. 1891, a 487. lapon. 2 Poggendorf: Annalen d. Physik u. Chemie. Jubelband 1874, 407. 1. 3 Ilyeneket Kriiss Hamburgban árusít és így úgy látszik, hogy használtatnak. 4 Lásd: H. W. Vogel: Handb. d. Photogr. Berlin 1894, IV. 230. és a kör. 1. - Többek között ebben is bizonyíték található arra, hogy az ásványos anyagok nem óles határával a színképnek absorbeálnak, miről még szó lesz. 5 A folypát pl. nem volna alkalmas, már azért sem, mert lágy és elkarczolódnék, hacsak ttvegköpehyeget nem kapna. 1899. 1. sz. kalis állandósága a legtöbbnek azonban kérdéses és az itt fenforgó czélra csakis oldatban értékesíthetők. Üveganyaggal egyesítés egészen ki van zárva, mert 800—1500 °-ra hevítés­ben nem állanak meg. Tehát csak folyós vagy oldott szerves anyagokkal megtöltött kamarás szemüvegek lehetősége marad fenn és ez is csak olyan anyagokkal, a melyek állandó ter­mészetűek. Az utóbbi körülmény a vizsgálatot és a választást lényegesen nehezíti. A 200-at meghaladó anyagokon tett vizsgálatokról a a jelentést részletesen kell megtennem, hogy az olvasó önálló véleményt alkothasson magának arról, a mit ezen, a szem vé­dése ügyében úgy látszik oly nyomatékos kérdésben körül­belül elérni lehet. A fény elnyeléséről, viszonyban a színkép részeihez, már sok anyagot vizsgáltak és közléseket a természettani és vegytani folyóiratokban bőségesen tettek. Összefoglaló egységes előadás, a felmerülő kérdések közel kimeríthetetlen sokasága mellett, azonban még nem található. Különösen a színkép H vonalához való viszonyt részletesen tanulmányozni eddig még senkinek sem keltette fel a figyelmét. Ha tehát anyagokat ezen tulajdonság révén akarunk találni, erre ezidő szerint még minden szorosabb tudományos támasztópontnak hiányá­ban vagyunk. Önkéntelenül fog azonban figyelmünk a színtelen és mégis színjátszó (fluorescáló) anyagokra fordulni, mert ezek olyanok, hogy ibolyántúli fényt színesbe változtatnak el és magukból visszavetnek, míg a színképnek színes részében mitsem változtatnak,1 úgy hogy a hátul kijövő fény színtelen. Az ide tartozó anyagoknak — melyeknél minden ingerképes fénysugár (erregungsfähiger Lichtstrahl) a fluorescentia spec- trumának csak azon sugarait hozza létre, melyek kisebb vagy legfeljebb ugyanolyan törékenységgel bírnak, mint ő maga - felsorolását megtalálni lehet: Noack, Verzeichniss fluoresciren- der Substanzen.2 Az itt foglalt IV. és V. csoportból (kék és ibolya színben játszó anyagok) a kereskedésben kaphatók megvizsgálásba vétettek. Ezek az anyagok, melyeknek leg­többjét már Hagenbach megvizsgálta,3 a Stokes szabályát követik. Csak színképük törékenyebb végén mutatnak egy­oldalasán fényelnyelést. Ezért sárgák, barnák vagy szín­telenek ; és pedig színtelenek, hacsak a legvégső fényszegény ibolyarészt vagy csak az ultraibolyát nyelik el. Szinjátékos spectrumjuk egyenlőtlen színű, a színárnyalat aprónkénti változásával és a fluorescentia spectruma egyenletes színűvé csak azon helytől kezdve lesz, a melyen a fluorescensfénv színképe végződik. Hagenbach Edének a fluorescentiáról szóló vizsgálataira a figyelem fel lévén költve, vizsgálati eredményeit ábra alak­jába rajzoltam, az elnyelésre vonatkozólag megítéltem és a tárgyamba vágót értékesítettem. H. a nap színképét üvegből való tartónak elülső oldalára vetette; a tartóban a fluorescáló folyadék volt, melynek felületén egy bágyadtra köszörült lemez a fluorescensfényt a színképnek Fraunhofer-vonalaihoz viszonyulásában szemlélni engedte; a tartó mögött ernyő állott, mely a folyadékból kijövő maradékos színképet mutatta, így ki lehetett deríteni, hogy a színképnek melyik része szol­gáltat színjátékfényt, és hogy ezen folyamat után mi marad még meg a fényből a spectrumban, illetőleg hogy belőle mi fogyott el az elnyelés és a színjátékfénynek keltése révén. Hagenbach 40 anyagról közöl vizsgálati eredményeket. A fáradságosan kitudott bonyodalmas tények rajzban csak megközelítőleg tüntethetők ugyan fel, de ám álljon itt a táblá­zat (Lábra), melyet áttekintés nyerésére készítettem (achloro- phyllról és platincyan fémekről szóló adatokat nem foghattam bele, mert ezeket csak domborművesen lehetne feltüntetni). Minden számnál két haránt vonal látható: a szakgatott felső 1 A Lömmel által a fluorescáló anyagokról felállított három osztályból ezek a másodikba tartoznak, míg az ö első és harmadik osztálya itt tekintetbe nem jön. Lásd : Sitzungsber. d. med. phys. Sor. in Erlangen 1877 ; Pogg. Ann. 1872. 143. k.; Pouillet-Müller Physik, II. Optik (Lummer-töl) 335- 367, 9. kiadás 1895. 2 Marburg, 1887. 8 Pogg. Ann. 141., 146. k. és jubil. k. (1871, 1872, 1874).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék