Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
i szem látóélessége között. Az ő természetes és relatív látóélessége egyszerű képlet segítségével átszámítható absolut látóélességgé, ami anynyit jelent, hogy ezáltal a retinális képek azonos nagyságúakká lettek, tehát az értékkülönbség a törőrendszer állapotán kívül fekvő okokban keresendő. Nem is kell persze mondanom, hogy a minimális 5 méteres távolságot be kell tartani, ha a látóélesség meghatározásával egyidejűleg a szem fénytörését is megállapítjuk (az ú. n. subjektív módszerrel), ahogy egyébként rendszerint történni szokott. 2. A tábla progresszója. Erre a javaslatra nem volna szükség, ha a jelek nagyságát egyenletesen tudnánk változtatni optikai, vagy mechanikai úton. A felismerésre vonatkozó tudományos vizsgálatoknál ez az egyenletes változás nem is nélkülözhető. Magam ilyenkor a vizsgáltat 50 méteres szalag mentén mozgatom a felmutatott jel előtt. Ez azonban csak szabadban, megfelelő helyen, tehát erősen korlátozott időpontokban vihető keresztül. Jel, betű, szám stb. nagyságát tetszés szerint változtató készüléket szerkeszteni sem volna ugyan lehetetlen, de ez mindenesetre bonyolult és költséges volna és magát a vizsgálatot is megnyújtaná. Nincs más jó megoldás, mint a jelenleg is használatos táblák, amelyen csak bizonyos számú jel foglalhat helyet. Melyek legyenek az értékek és milyen sorozatban? Ez a kérdés 1800 óta vitatott és a mai napig sem tisztázott kérdése az egységesítésnek. Az internacionális //es.s-tábla bukásának főoka kétségkívül a tábla helytelen progressziója volt. A haladványnak három lehetősége van: 1. arithmetikai sor, 2. geometriai sor, 3. szabálytalan, önkényes sor. Érdekes, hogy a vita mindig kizárólag a körül forgott, hogy a sorozat számtani, vagy geometriai legyen-e. A szabálytalan sort sohasem tették megfontolás tárgyává, noha éppen a legelterjedettebb ,S'ne//en-tábla, bár hasonlít a geometriaihoz, önkényes sorozat. A szerzőknek mintegy fele, pl. Green, Javai, Nicati, Salzer, a geometriai haladvány mellett foglalt állást, különböző, 1*8 és 1*3 között mozgó quotienssel. Másik fele, Monoyer, Hess, Landolt és legújabban Dufour, tehát éppen a kérdés hivatalos szószólói, az arithmetikai sor mellett, 0-1—1 -0-ig.