Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

A mostani háború voltaképen nem hozott a harci eszközök terén lényegbeli újdonságokat az első világháborúhoz képest, csupán azok hatásfokában, alkalmazásában mutatkoznak eltérések. A gyalogsági lövedékeknél új pl. a phosphoros nyomjelző, a gyújtó- és az acél­magvas, egyébként általában megfelel a régi réz- vagy acélköpenyes ólommagvának. A mind többet használatos páncéltörő lövedékek fel­adata robbantás, csak mellékesen repeszhatás. A tüzérségi gránátok (srapnel már egyáltalán nincsen!) viszont repeszeikkel hatnak fő­ként és csak mellékesen a robbanásuk okozta légnyomással. A repülő­­bombáknál a helyzet fordított, mert míg a tüzérségi lövedék rob­banótöltete általában 10%-ot tesz ki, addig a repülőbombánál ez 50%; a tüzérségi lövedék falvastagsága nagy, a repülőbombáé kicsiny, mivel azt nem lövik ki, csak leejtik s így a fal csak a töltet tartályául szolgál. A tüzérségi lövedék fémanyaga általában 90 95%-ban vas, a többi (a gyújtószerkezeté) egyéb, nem mágneses. A 21 centiméternél nagyobb átmérőjű tüzérségi lövedékek robbantó­gránátok; az élő célpontok ellen használatos 8 és 21 cm közötti át­mérőjű repeszgránátok nagy repeszekre mennek széjjel, melyek nagyságuknak megfelelő nagy sebeket ejtenek; akad azonban a repe­­szek közt apróbb is, akár 1 grammos. A 8 cm átmérőn aluliak, össz­­repeszsúlya 50%-ban 5—10 grammos repeszdarabokra, másik 50%-a szilánkokra,­­ grammosokra, illetőleg ezeknél még kisebbekre, egé­szen poralakig megy széjjel. (Az öntött anyag jobban szétporlad, mint a préselt vagy húzott.) Amolyan szenzációk, mint pl. a Sztálin-orgona sem jelentenek lényegbeli újdonságot, legfeljebb meglepő különlegességet: itt a tüzérségi lövedékek nem csőből, hanem állványról rakétamódra indíttatnak el. Lángszórót az ellenség a mi arcvonalunkon tudtommal eddig egyáltalán nem alkalmazott. Annál inkább volt mit elszenvedni derék katonáinknak a szovjet erkölcstelen hadviselésének furfangjai követ­keztében. A kiürített területen elszórva hátrahagyott, ártatlannak tűnő bazáráru-trükkök: sebkötözőcsomag, töltőtoll, ceruza, zsebóra, pénztárca, dobozok „tetvek ellen“ magyar felírással stb. mindmeg­annyi flagráns megsértése a hadijognak. Minthogy az összes sebesülésekről statisztika ez időszerint még nem áll rendelkezésemre, csak tapasztalatomból becslés alapján úgy számítom, hogy az összes hátországba került sérüléseknek 5%-a volt szemsérülés. E szám mögötte marad ugyan az Uhthofftől az I. világ­háborúban megállapított 8%-nak, pedig a haditechnika azóta még leleményesebb és még tökéletesebb lett s ezáltal hatásosabbá vált

Next