Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)

1959-09-01 / 3. szám

3. Paraicz Ervin—Bauer Henrietta : A pangásos papilla kialakulásának gyakorisága agytumorok elhelyezkedése szerint. A pangásos papilla kialakulása szempontjából 467 agydaganatos beteg kórrajzát dolgozták fel. Hozzávetőlegesen az agydaganatok 70%-ában észlelhetők pozitív szemfenéki elváltozások. A szemfenéki elváltozásokat legjobban a daganat localisatiója befolyá­solja. Pangás foka és gyakorisága frontalis és parietalis daganatoknál kisebb, mint temporalis és occipitalisaknál. Axialis daganatok nem vezetnek minden esetben pan­gásos papillához , azaz ép szemfenéki lelet nem zárja ki az axiális helyzetűnek ítélt daganat jelenlétét. A daganat szöveti felépítése biológiai tulajdonsága a szemfenéki elváltozásokra messzemenően nem fejt ki döntő hatást. Ez kitűnik abból a tényből, hogy a jó és rosszindulatú tumorok 7 : 6 arányban különböznek csak egymástól a szemfenéki elváltozások előidézését illetően. Anyagukban ez alól egyetlen kivételt a ponto-cerebellaris tumorok adtak, ahol a daganat oldalán csaknem szabályszerűen fokozottabb szemfenéki pangást találtunk. Végső conclusióként tehát megállapítható, hogy a pangásos papilla kialakulása egy komplex folyamat eredőjének tekinthető, melynek három összetevője fontossági sorrendben a daganat localisatiója, az általa okozott liquordynamikai zavar, a daganat nagysága és strukturális sajátossága szolgálatra. Ezek a tényezők azonban nem jelen­tenek kizárólagos szabályt. Elképzelhető, hogy a n. opticusoknak és környezetének locális viszonyai is fontos szerepet játszanak az egyes eseteknél. 4. Sebestyén Gábor : A szemteken belüli réz-idegentestek sorsa. A szerző a diabcosis irodalmának ismertetése után 4 esetet mutatott be. Az első esetben az intraocularis réz-szilánk spontán kilökődött a szemből. A második esetben a traumás cataracta műtéte után az intraocularis réz tönkretette a szemet. A harmadik esetben Na­thiosulfat kezelés a jól látható szilánk színváltozását vonta maga után, a lappangó gyulladás megszűnt. A negyedik esetben Na­thiosulfat kezelés után az üveg­test feltisztult és a beteg kifejezett dialcosis retinae ellenére visszakapta normális látását. A szerző a bemutatott esetekből azt a következtetést vonta le, hogy a szem bel­sejében levő réz-idegentestek esetében a tennivaló — az időszakonként fellépő gyul­ladás tüneti kezelésén kívül — a várakozni tudás. Ajánlatos a betegeket komplex kén-vegyületekkel kezelni a várakozás ideje alatt. Ezzel a már kialakult elváltozáso­kat nem valószínű, hogy vissza tudnánk fejleszteni, de mai tudásunk szerint mindent megteszünk a további károsodás meggátlására és engedjük szabadon érvényesülni a szervezet regeneratiós kézségét. Műtéttel csak akkor szabad beavatkozni, ha egész bizonyos, hogy a szilánkot el lehet távolítani a legkevesebb traumával; ellenkező esetben többet árthatunk, mint használunk. (Jegyezte: Uzsonyi György) 1956. június 22-én du. 5 órakor a 3. sz. Szemklinika tantermében megtartott tudományos ülés Előadások : 1. Bertényi Anna : A cornea-lencse alkalmazásával szerzett tapasztalataink. (Megjelent a Szemészetben.) Hozzászólás : Győrffy István: Az előadó a tárgyat teljesen kimerítette, így csak annyiban kíván hozzászólni, hogy a gyakorlatban is teljesen bevált a cornea-lencse. Ennek bizo­nyítására bemutat egy beteget, aki minden panasz nélkül hat órán keresztül tudja viselni a cornea-lencsét. Kifejezi sajnálatát, hogy Kettesy professzor nem jelenhetett meg, kinek számára szintén készítettek cornea-lencsét és azt rendszeresen viseli. 2. Paraicz Ervin : Agydaganatos betegek szemfenéki artériás vérnyomása. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az agytumorral nem jár szabályszerűen együtt az arteria centralis retinae hypertensiója. A tumorok localisatiója szerint fronto­­occipitalis irányban haladva egyre gyakrabban mérhetünk magas artériás nyomást a szemfenéken. Fronto-basalis térszűkítő folyamatok a szemfenéki artériás nyomás csökkenését okozhatják. Ha a fundus artériás nyomásviszonyait az intracranialis viszonyokkal összefüggésben vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nemcsak intracrania­­lisan fonódnak szorosan egybe a liquor- és haemondynamikai viszonyok, hanem ennek kivetüléseként a szemfenéken mérhető artériás nyomásviszonyok is mutatnak bizonyos jellegzetes, bár nem annyira szoros kapcsolatot a liquornyomással, ill. az intracranialis dynamikával.

Next