Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

Szemészet 109. 1—13. 1972. Szegedi Orvostudományi Egyetem, Szemklinika (igazgató : Kahán Ágost) A szemfenéki erek lipoid-felszaporodásának pathogenesiséről KAHÁN ÁGOST, KAHÁNNÉ LÁSZLÓ ILONA,SZABÓ MÁRTA és JUHÁSZ KAROLIN Mióta nagy munkacsoportok közös munkái [7, 8] a coronaria sclerosis mérté­kének és a szérum koleszterin- [6], triglicerid- [1] és alacsony, valamint igen alacsony sűrűségű lipoprotein [20] szintjének legalábbis statisztikai összefüg­gését felderítették, a figyelem főleg utóbbiakra irányult. Az atherosclerosis szempontjából azonban nem a vérplazmában oldatban maradt, hanem főleg az érfalakban képzett [22, 23] vagy lerakodott [9] lipoidok a döntőek. A cellularis lipoidok képződésébe jó betekintést ad a vörös vértestekben vég­bemenő glukóz- és inzulin-igényes zsírsav- és lipoid-szintézis [22]. Mértékének jó indikátora a vörösvértestek foszforlipoid tartalma [23]. Saját vizsgálataink [16, 17] szerint viszont a vérplazmával az érendothelhez hasonlóan állandóan érintkező és azzal dinamikus egyensúlyban álló [11, 21] vörösvértest-lipoidok következtetéseket engednek meg az érfal lipoid tárolására vonatkozólag. A koleszterin lerakódásának egyik feltétele, hogy az telített vagy egyszer telítetlen zsírsavval észteresített kötésben legyen. E „depót forma” megkötését a vörösvértestek, ill. az érfal szialomakoidjainak végálló N-acetil-neuraminsav (NANA) csoportjai teszik lehetővé [16]. Ez a Thann­­hauser [27] által posztulált egyik „szöveti faktor” a savanyú mukopoliszacha­­ridák szulfátján [9] kívül. E különböző tényezők feltehetőleg eltérő mértékben érvényesülnek a külön­böző lipoid-felszaporodással járó szemfenéki vascularis kórképekben, és külö­nösen azok spontán vagy gyógyszerek hatására bekövetkező változásaiban. Az alábbiakban a klinikai kép alapján képezett 6 betegcsoport lipoidstátusa és annak változásai alapján próbálunk az érfalak lipoid-felszaporodásának pathogenesisére következtetni. Esetek, módszerek Az I. csoportban (7 eset) az arteriosclerosis a sárgafolttáji érhártyában volt szembetűnő. Két esetben a könnytermelés is csökkent volt. Mivel vizsgála­taink szerint az anabolikus szteroidok a könnymirigy lizozim-termelését is fokozzák [14] és az öregkori sárgafolt-folyamatokat is kedvezően befolyásol­hatják [16]. 4 ízben 5 naponként 0,025 g 19-nor-androsztenolon-fenilpropioná­­tot (Nerobolil-t) kaptak i. m. A II. csoportban (6 eset) a macula-tájon a Bruch-membrana öregkori repe­désein keresztül vérzés és sarjszövet hatolt a pigmentepithel mögé (1. ábra)­ ­ Szemészeti

Next