Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-11-01 / 4. szám
Szemészet 113. 194—198. 1976. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Szemklinika (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) és II. számú Szemklinika (igazgató: Németh Béla egyetemi tanár) közleménye Szokatlan növekedésű kismelanoblastomák RADNÓT MAGDA és NÉMETH BÉLA Az urea rosszindulatú melanomái közül az iristumorok a legritkábbak. Hogan szerint az uvea daganatainak 6%-a esik az irisre, Jensen anyagában 3% az iristumorok aránya. Az iristumorok a sugártest, csarnokzug, elülső csarnok felé terjednek, esetleg az elülső emissáriumok mentén extrabulbáris terjedés is előfordul. Iristumoroknak hátra az üvegtest felé terjedéséről Ashton, Jensen és Duke Elder sem emlékezik meg. Ezért érdemesnek tartunk két ilyen esetet ismertetni. 1. eset: S. J. 72 éves fia, 1973. május 24 és június 9. között állott az I. számú Szemklinikán ápolás alatt. Felvétele előtt hat hónappal vette észre, hogy rosszul lát. Felvételkor látásélessége f. o.: 1,5 m. u. o., f. é. 5 m. loc. temporalisan centrumig beszűkült, b. o.: 5/10 + 2,0 D / 5/5. Kivonat a status praesensből: O. d. szemhéjak épek. Bulbáris kötőhártyán nasalisan tágult erek. Cornea csillogó, hátsó felszínén pigmentált praecipitatumok. Csarnok egyenetlen mélységű, nasalisan sekélyebb. A csarnokvíz tiszta. A pupilla tág, kerek, reagál. Az irisben IIh és IVh között szövetszaporulat domborodik elő. A lencsében széli és a hátsó kéregben tömöttebb borússág. Nasalisan vörös visszfény nem nyerhető. Az irisben látható szövetszaporulat hátrafelé követhető. Az üvegtest nasalis harmadában Ih és Vih között sárga tömeg figyelhető meg, amelynek felszínén erek és pigmentrögök sejthetők. A szemfenék temporális részén gyengült vörös visszfény, részletek nehezen ítélhetők meg. B. o.: az iris világosabb a jobb oldalinál, a szemfenéken sklerotikus erek. Egyébként ép viszonyok. Lange átvilágítás: i. e. 1111 és VII között positiv. Cornea érzékenység i. e. a nasalis harmadban teljes érzéskiesés. Süllyedés 19 mm/h. Jaksch próba neg. Metastasisra utaló tünet más szervekben nem található. RR - 140/80 Hgram. Egyéb figyelemreméltó tünet nincs. Diagnosis: Melanoblastoma iridis o. d. 1973. június 2-án Enucleatio lbi. d. 2. eset. S. Gy. 79 éves fii. 1972. szeptember 13-tól szeptember 22-ig feküdt a II. számú Szemklinikán. Két héttel ezelőtt véletlenül vette észre, hogy bal szemével nagyon roszszul lát. Visus: jobb szem: 5/30 + 2,0 D sph . 5/5 bal szem: 1 m. o. u. anj. fé. 5 m. loc. jó. J. o.: békés conjunctiva, széles gerontoxon. Pupilla kp. tág, kerek, centrális, fényre jól reagál. Iris ép. Fundusszerte nagyon kanyargós erek, igen szűk artériák, kereszteződési tünet. B. o.: enyhe ciliaris phr. Corneában széles gerontoxon. A szaru hátlapján durva pigmentrögök. Csarnok egyenetlen — felül kp. mély, alul sekélyebb. Az iris színe lényegesen sötétebb a jobb oldalinál — sötétbarna pigmentszemcsék fedik sűrűn egész felszínét. Alul az iris elődomborodik. Pupilla ferdén ovális, merev. A pupilla területében szürke lencse látszik. Vörös visszfény nem nyerhető. A cornea érzékenysége csaknem egész területén csökkent. T.: 15,5 Hgmm. Diagnosis: Melanoblastoma iridis, glauc. sec. o. sin. Enucleatio 30,4 bbi. sin. Szövettani vizsgálat: A daganat kisebb darabját paraffinba, a bulbust a daganat nagy részével celloidinba ágyazták be. Az alábbi leírás Haem.-eosinnal festett metszetek alaján történt. 1. eset: Az iris kiinduló helyenként erősen, másutt kisebb mértékben pigmentált daganattömeg nyomul az üvegtestbe (1. ábra), amely az üvegtest első harmadáig terjed. A daganat (a képen b. o.) a sugártest elülső felével összenőtt. Félvastag metszeten (2. ábra) a sejtek nagyrészt epitheloid typusúak bár a fusiformis typusnak megfelelő sejtek is találhatók. A legtöbb sejtben nagy magok, élénken festődő egy vagy két magvacska figyelhető meg. A centrumban nagy két, magot tartalmazó sejt van. A második esetünkben a daganat az üvegtest nagy részét kitölti (3. ábra). Az irisből való kiindulási helye jól látható. A daganat erősen pigmentált. Ebben az esetben az iris