Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-06-01 - Supplementum
148. évfolyam (2011) Supplementum I. Supplement to the Hungarian history of keratoplasty Lajos Kolozsvári University of Szeged, Department of Ophthalmology The Hungarian literature of keratoplasty emphasizes the merit of József Imre, Aladár Kettesy and most of all, the excellence of Béla Alberth deservedly. The available data suggest that corneal transplantation was not implemented in Hungary between 1948 and 1953. Nevertheless, in 2002, one of our patients scheduled for keratoplasty, mentioned that corneal transplantation had been performed on his both eyes in the ophthalmology deparment of the hospital at Hódmezővásárhely in 1951. We consider this case report as significant data of medical history. Besides this, we pay tribute the late surgeon Ferenc Kukán, we lost 40 years ago. Goldzieher Vilmos munkásságáról Németh János Semmelweis Egyetem, Budapest, Szemészeti Klinika Goldzieher Vilmos Köpcsényben született 1849-ben. Orvosi tanulmányait Heidelbergben és Bécsben folytatta, ahol 1871-ben szerzett oklevelet. Szemészeti ismereteit Heidelbergben, Berlinben, Prágában és Lipcsében bővítette. A budapesti orvosi karon 1877-ben a látószerv kórbonctanának egyetemi magántanára lett, majd 1895-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1883-tól 1895-ig a Vöröskereszt Kórház szemorvosaként és az Általános Poliklinika szemészeti osztályának vezetőjeként dolgozott. 1895 és 1901 között a János Kórházban a szemészeti osztály és rendelő főorvosa, majd 1901-től haláláig, 1916-ig a Rókus Kórház szemészeti osztályának vezetője volt. Mindeközben 46 éven át a Vakok Intézetének szemorvosaként is működött, amely munkáért ellenszolgáltatást nem fogadott el. Összesen 122 közleményt publikált magyar és német nyelven, szövettan, élettan, betegmegfigyelések és terápia témákban. 1908- ban jelent meg „Az idült ragályos szemgyulladások (Trachoma)” című monográfiája, és 1881-ben pedig nagy sikerű tankönyve, a „Die Therapie der Augenkrankheiten”, amelyet 1890-ben magyarul is kiadott „A szemészet kézikönyve” címmel. Aktívan vett részt a szakmapolitikai közéletben. A Budapesti Kir. Orvosegyesület tagjaként több mint 30 előadást tartott, és elsőként tett javaslatot 1892-ben szemészeti szakosztály létesítésére. A Közkórházi Orvostársaságban számos előadása mellett alelnökként és főtitkárként is szerepelt. Munkásságának nemzetközi elismertségét bécsi, berlini, prágai, párizsi, lembergi, krakkói szemorvosi levelező és tiszteletbeli tagságai jelzik. Aktív szerepet vállalt az iskola-egészségügyi és iskolaorvosi mozgalomban, és egyike volt az elsőknek, akik hazánkban a vakok oktatását és gyámolítását felkarolták. Méltán kapott emléktáblát 2010-ben a Vakok Iskolájában. About the life and work of Vilmos Goldzieher János Németh Semmelweis University, Budapest, Department of Ophthalmology Vilmos Goldzieher was born in Köpcsény in 1849. He studied medicine in Heidelberg and Vienna and graduated in 1871. He fulfilled his ophthalmic training in Heidelberg, Berlin, Prague and Leipzig. He became private lecturer of pathology of the visual system in 1877 and appointed special professor at the Faculty of Medicine in Budapest. From 1883 to 1895 he worked as an ophthalmologist in the Red Cross Hospital and lead the ophthalmic unit of the General Outpatient Clinic. Between 1895 and 1901 he was the director of the ophthalmological in- and outpatient units of the St. John’s Hospital, and then from 1901 till his death (1916) he lead the inpatient unit of St. Rókus Hospital. Meantime he had worked as the ophthalmologist of the School of the Blind for 46 years without any reimbursement. He wrote 122 scientific publications in Hungarian and German on histology, physiology, case reports and therapy. His monography on the „Chronic infectious eye inflammations (Trachomas)” was published in 1908 and his most popular and famous textbook entitled „Therapy of Eye Diseases” was published in 1881 in German and in A Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa