Szent György, 1931 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-10 / 1. szám

VII. évfolyam 1931 január 10 1. szám Szent-György KÉPES SPORTLAP A MAGYAR LOVASSPORT EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK, TIZENKILENC TAGEGYE­SÜLETÉNEK, AZ ÖRKÉNYI RÓKAFALKATÁRSASÁGNAK ÉS AZ ORSZÁGOS MAGYAR GALAMBLÖVŐ EGYLET HIVATALOS LAPJA, A LOVASSPORTOKKAL, LÓTENYÉSZTÉSSEL ÉS A SPORTOK MINDEN EGYÉB ÁGÁVAL FOGLALKOZÓ FOLYÓIRAT Alapította : D’ORSAY EDE GRÓF A szerkesztésért és kiadásért Balásfalvi KISS FERENC felelős Irodalmi tanács: Erdődy Rudolf gróf, Kempner Pál, Kiss Ferenc, Mares István, Mátyás Sándor, d’Orsay Ede gróf, Pettkó Szandtner Tibor, Plósz Béla dr., Reiter József, v. Somorjay Jenő, Scitovszky Aladár dr., v. Szaploncay László, Zuber Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Szentkirályi­ utca 27. fsz. Telefon: József 319 24 Amerikai siker A newyorki „International Horse Show Associa­tion'4' 1930 november 6—12-ig a „Madison Square Garden " ben nemzetközi lovasmérkőzéseket tartott. A magyar színeket úgy ezeken, mint későbben, a Toron­tóban rendezett mérkőzéseken Malanoti Lajos huszár-­­ ezredes, Schaurek Ottmar huszár és Endrődy Ágoston tü­zérfőhadnagy képviselték. Az, ő eléggé föl nem becsülhető, kitűnő szereplésük eredményezte azt, hogy a lovassikerek legelemibb fel­tételeinek állandó hiánya és hosszú, de fáradtságos munkában eltöltött küzdelmek után, a szívós, nehézsé­gektől vissza nem rettenő kitartás az imént elmúlt év­­ben meghozta­ a magyar lovassport kicsiny, de lelkes tábora részére a már mindenki részéről türelmetlenül várt dicsőséget. A téli időszak folytán a lovasembe­rekre kényszerűen rövid pihenő és az ünnepi hangulat által teremtett napokat a legszívesebben arra használ­juk fel, hogy a magyar lovassport kedves barátaival és hatalmas pártfogóival együtt az új sportév kezdetén mindnyájunk meleg érzéseivel szívből köszöntsük ezt a kiváló értékekkel felruházott három lovastisztet, akik a rendelkezésükre álló csekély eszközökkel és az elle­nük küzdő erős ellenfelek jelentékeny számának da­cára is, kivívták azt a csodával határos szép ered­ményt, hogy a messze tengerentúlon többször is ma­gasan lobogott a maroknyi magyar csapat és a ma­gyar lótenyésztés háromszínű nemzeti zászlója. A lovasküzdelmekkel karöltve járó megfeszített teljesítmények közepette a modern idők lármás zaka­toló életében nemcsak a tudás, hanem a hatalmas méretű anyagiak által támogatott erők is felvonultak ebben a nehéz küzdelemben ellenünk. Nálunk egy ugróló alig kerülhet néhány ezer pengőnél többe, de ugyanakkor az amerikai és más nemzetiségű lovasok egy megfelelő lóért 15—20.000 dollárt is fizetnek. Ez a minőségbeli különbség azonban nem minden, mert míg a magyarok hárman négy lóval küzdötték ki az elért eredményeket, addig más nemzetek fiainak sok­kal nagyobb számú ló állott a válogatásnál rendel­­­­kezésükre. Tudunk olyan esetet is, hogy némely nem­­­­zet 127 lovassal és 01 lóval vonult fel a nemzetközi lo­­­­vasmérkőzésen. A többiek már hónapokkal előbb tud­ták azt, hogy részt vesznek az amerikai mérkőzéseken és­ gyakorolhattak az otthon felállított különleges par­­cursokon, addig a mieink csak négy nappal az indu­lás előtt határozhatták­­el a részvételt. Amerikában a hosszú viharos hajóút után az éghajlati viszonyokhoz való szoktatásra, a fáradalmak kipihenésére, tréningre stb. mindössze négy nap állott rendelkezésre. Színpompás lüktető ünnepségek, az újvilág ro­hanó embereinek tömkelege, a mindig mási és más események utáni szakadás viszont lehetetlenné tették a néhány napra összeszorított előkészületek és a foly­tatólagos munka által túlontúl igénybe vett lovasaink rövid pihenését is, hogy az új fokozódó követelmé­nyekhez és a nagy tettekhez erőt gyűjt­hessenek, mert habár a lovasember a régi hagyományokat tisztelet­ben tartva, a nyeregben nem ismeri a fáradalmakat, mégis szüksége van a nyugalomra, már a további si­kerek érdekében is. A szűkre szabott kereteken belül, csak néhány szóval vázolhattuk azt a nehéz küzdelemmel párosult remek győzelmet, amelyet úgy az amerikai magyarok, mint az itthoniak százezrei aggódó érdeklődéssel ügyel­tek és hisszük, hogy ezekben a napokban, az olim­piai eseményeket megelőző újév kezdetén ismét ezrek és ezrek abban a reményben kívánnak minden sikert ennek a három bátor lovasnak, hogy a már számos forró küzdelemben résztvett derék vezetőjük pompás magyar tenyésztésű lován még sokszor vezesse őket győzelemre és az 1932-iki nevezetes évben is hasonló diadalmenet koronázza amerikai útjukat. K. 3

Next