Református Jókai polgári iskola és Lorántfy leányyinternátus, Szentendre, 1938

I. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE. Az iskola 33 esztendős múltra tekint vissza. Ez az idő kemény küzdelmet, csupa hulló verejtéket tár elénk, melyek az intézet megte­rem­téséért fol­ytak. 1906-ban mint magániskola kezdte meg az intézet működését 19 fiú- és 11 leánynövendékkel. Alig pergett le azonban az első év szervezési munkája egy kis ideig háborítatlanul, máris kiütött a rosszakarat háborúja. Az akkori időben ugyanis volt itt egy pánszláv agitátor, aki az ország összeomlásának első napjaiban mindjárt a­z­esetiekhez szökött át, hogy most már nyíltan üldözhesse a magyarságot, felekezeti békétlenség üszkét dobta fejlődése elé. Az akkori iskoltulajdonos, hogy e huzavonától megszaba­duljon, arra kérte az akkor még csak leányegyház jelleggel bíró szentendrei­­református egyházat, hogy vegye át az iskolát refor­mátus jelleggel. Ebből az átvételből kifolyólag azután úgy a személyi, mint a dologi ügyek rendezetlensége hosszú ide­ig tartó pereskedést idézett elő, mely úgy az egyházat, mint az iskolát végromlással fenyegette. Az egyházi főhatóság a régi tulajdonost és igazgatót végre állásától elmozdítván, más emberek kezébe tette le az iskola sor­sát. Hatalmas erővel indult meg az újjászervező munka. Adóssá­gok kifizetése, a szétdúlt egyházi élet összeforrasztása vette igénybe a vezetőket. A kis leányegyházat anyaegyházzá szerveztük. Templomot szereztünk. Az iskola falai közé új életet, rendet, pontosságot é­s lelkiismeretet vittünk. Már az intézetnek akartunk saját épületet szerezni, amikor kiütött a szerencsétlen kimenetelű háború, mely az eddigi alkotásokat és szép reményeket halomra döntötte. Javában folyt a világháború, de a rosszakarat aknamunkája sem szűnt meg. A vezetők azonban szilárdan fogták a kormányt és részben, viharban évről-évre vezették a rév felé. Fejlődött és izmosodott is az iskola, csak a gyászos emlékű kommüin távolí­totta el a vezetőket az intézet éléről. Ennek bukása után ugyan

Next