Szentesi Napló, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

a. oldal. A NŐGYŰLÖLŐ HÁZASSÁGA Regény. Irta: ERDEI PÁL 1 9. , Kádori az erdész arcából akarta kiolvasni szokatlan látogatásának okát. A merev, napszítt barna arc azonban nem sok jóval kecsegtetett. Mintha közelgő tragédia fenyegető­­lehelete áradt volna ki belőle. Mikor megszólalt, Kádori még jobban érez­te, hogy valami nincs rendben. Hir­telen szörnyű álma növelte a valóság érzetét szívébe. — Öltözzön fel, Kádori úr, gyor­san! — mondta elfulladva. — A ko­csi lent vár a bejáratnál, azonnal in­dulnunk kell ki az erdészlakba. — Ember, mi történt? — ragadta meg az erdész vállait. — Kövessürté­­nek történt baja vagy a kis Viliké­nek? Mért nem beszél, az Istenért? *— Eresszen el! Így nem tudok be­szélni, ha a nyakam szorongatja — mondta lihegve. — Nem tudom mi történt, de talán ebben a levélben benne van. Réthy főerdész úr adta a kezembe, hogy ha a föld alól is, de előkerítsem és vigyem ki az erdész­lakba. Kádári kezében remegett a levél, elviselhetetlen szorongástól gyötörve bontotta fel. Alig tudta elolvasni, a veszedelem árnyéka elhomályosította tisztánlátását, a betűk vad táncra perdültek a papíron. Kétszer is el kel­lett olvasnia, mire felfogta a tartal­mát. Ez állt a levélben: „Kedves Lajos! Szörnyű tragédia történt. Vilike nyomtalanul eltűnt. Vilma magánkí­vül van, alig lehet vele bírni. Jöjj azonnal. Misi." Mikor végre megértette, hogy mi történt, a levél hangos zizzenésse­l esett ki a kezéből, le a földre, onnan a hirtelen támadt szellő a nyitott ab­lakon keresztül kisodorta a néma, Csillagos éjszakába. Kádári utána küldte révedező tekintetét, majd fel­nézett a sziporkázó csillagokra. Né­zése fájdalmas volt és vádló. Nem szólt egy szót sem, csak sebtiben, ma­gára kapkodta ruháit és rohant le a lépcsőn. Az erdész mindenütt a nyo­mában, így értek le a hintóhoz. Ká­dári felugrott a bakra, kiragadta a gyeplőt és az ostort a megrökönyö­dött kocsis kezéből és megkezdődött az ,a vad éjszakai száguldozás, amely­ről a kocsis és az erdész is egyönte­tűen úgy emlékeztek meg később, hogy állandóan a­­pokol tornácán ko­ SZENTESI NAPLÓ Péntek, 1938 július 1. csikáztak. A város vil­lanylámpái gyorsan visszamaradtak. Kiint a sík mezőn már csak a hold árasztott enyhe fél­homályt. A hegyek között azonban mind sötétebb és az út is mind vesze­delmesebb lett. A kocsi megbillent, félrevágódott, fákat, sziklákat került ki, szakadék szélére csúszott, de az iram nemhogy csökkent volna, ha­nem egyre fokozódott. Állandóan csat­togott az ostor s a nemes, veréshez nem szokott paripák, mint a sárkány, úgy rohantak a sötét éjszakába. A halál kaszája állandóan ott suhogott a fejük felett, de Kádári erős kézzel tartotta a gyeplőt és minden baj nél­kül érkeztek meg. Mikor a fújó pa­ripák megtorpantak az erdészlak előtt, a két halálra rémült ember moz­dulni sem tudott. Nagy nehezen csak annyit tudtak kinyögni, hogy „hála Istennek!” (Folytatjuk.) Rövidesen megkezdik az alföldi transzverzális út építését Megemlékeztünk arról, hogy Békés vármegye vezetősége közbenjár az alföld-dunántúli tranzverzális út építésének mielőbbi megkezdése ügyé­ben. Ricsey-Uhlarik Béla dr. főispán­­vezetésével szerdán kereste fel egy küldöttség az iparü­gyi minisztert. A küldöttségben részt vettek Bod János ny. miniszter, Pongrácz Géza gróf, Csizmadia András és Tóth Pál or­szággyűlési képviselők, valamint Já­­nossy Gyula Békéscsaba és Varga Gyula dr. Gyula város polgármestere, tovább Beliczey Miklós és Réthy Bé­la. Jelen volt még Szolnok vármegye és Kecskemét város képviselője is. Ricsey-Uhlarik Béla dr. főispán Álgyay Hubert Pál államtitkárnak terjesztette elő azt a kérést, hogy a békési—szarvas—kecskemét és duna­­földvári tranzverzális műút építését a lehető leghamarabb kezdjék meg. Az államtitkár a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a kormány is tudatában van a kérdés nagy fontosságának s ezért a mun­kálatokat a lehető legrövidebb időn belül meg fogja indítani. Mentőszekrények előírás szerinti FELSZERELÉSE APOLLO DROGÉRIÁBAN A zsidótörvény végrehajtási rendelete a gimnázium álláspotját igazolta Schiffer Armandot zsidónak kell tekinteni Annak idején beszámolt a Szentesi Napló arról a bonyodalomról, amely Schiffer Armand volt nyolcadikos gimnazista diák felekezeti hovatarto­­zandósága körül keletkezett. Schiffer Armandról ugyanis csak közvetlenül az érettségi előtt derült ki, hogy zsi­dó, jóllehet az elemi tanulmányait katholikus egyházi iskolában végezte katolikus vallást tanulta. Amikor 1920-ban megkeresztelték, zsidó val­­lású édesapja reverzálist adott és a fiú az édesanyja vallását követte. A józsefvárosi plébánia hivatal bizo­nyítványa tanúsítja, hogy Schiffer Armandot megkeresztelték, de a re­verzálist az akkori zavaros időkben nem vezették be az állami anya­könyvbe.­­ Ez az egyedül álló eset foglalkoz­tatta a helybeli hatóságokat is és fel­merült a kérdés, hogy vájjon Schif­fer Armandot most milyen vallású­nak kell tekinteni. A gimnázium igaz­gatósága azt az álláspontot foglalta el, hogy miután a fennálló törvények értelmében az állami anyakönyv ada­tai az irányadók, Schiffer Armand zsidó vallású és ezt is jegyezték be az érettségi bizonyítványba. A vasárnapi hivatalos lapban meg­jelent zsidótörvény végrehajtási uta­sítása teljes mértékben igazolja a Sírkeretek, sírkövek, műkő lábazatok és mindennemű műkő- és betonmunkák készítését olcsón készül CZUCZI IMRE műkőkészítő, dr. Purjesz Zsigmond­ utca 12. Győződjön meg munkáim mi­nőségéről és olcsóságáról. Autó-, motor- és gép ja­vítást ROYKO LAJOS géplakatosnál végeztesse, ahol megbízható és pontos munkát kap. Autogén hegyesztés. Bartha János út 5 szám, volt Sarkadi telep. gimnázium álláspontjának helyessé­gét. A végrehajtási rendelet ugyanis kimondja, hogy zsidónak tekintendő az, aki 1919. július 31. után született, h­a a megjelölt időpontban atyja vagy anyja az izraelita hitfelekezet tagja volt. Ez a törvényes rendelke­zés most már elejét veszi minden to­vábbi vitának. .. • • - • Tegnap Szentesre hozták a szegvári gyilkost A szegedi ügyészség megkeresésé­re a szentesi járásbíróság vizsgáló­­bírói kihallgatásokat végzett tegnap délután a szegvári gyilkosság ügyé­ben. Előhozták az ügyészség foghá­zából Magyar Lászlóné szegvári asz­­szonyt, aki a múlt év május­­­én agyonlőtte az ittasan fejszével rátá­madó férjét, Magyar László 47 éves gazdálkodóit. A járásbíróság kihall­gatta a gyilkossági ügyben tanúként bejelentett szegvári lakosokat és a jegyzőkönyvet megküldte az ügyész­ségnek. A szegedi törvényszék a közeljövő­ben Szentesen tartja meg a főtárgya­lást is. Ollai József szíjgyártó és nyerges tinit m*tr*ná*li*r* lántrtzémokot, bórindál, pénztárcái in azok faznáját tzaksztrátn ét Itgold­ébbau ttxkislí. 1281 Nyirl-köa Még mindig hatvanezer magyar hadifogoly él Szibériában­ ­Szibéria és Külső Mongólia távoli vidékein még körülbelül 70.000 hadi­fogoly él, akik a legutóbbi világhábo­rúban az osztrák-magyar hadsereg­ében küzdöttek és a galíciai harctéren hadifogságba estek. Közülük egy, aki nemrég egy fogolytáborból elmene­külve Mandzsúrián át Európába uta­zott, elmondta, hogy a volt hadifog­lyok legnagyobb része már letett ar­ról a reményről, hogy valaha is ha­zakerül és családjaik is holtnak vélik őket. Egy részük még a régi fogoly­táborokban vagy munkatáborokban dolgozik, mások szibériai vagy mon­gol helységekben telepedtek le, új éle­tet kezdtek, családot alapítottak, min­den tekintetben hozzáhasonultak új környezetükhöz és eltemették régi éle­tüket.

Next