Szentesi Napló, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

/T\ Királyi ügyészség | 1^1 '^A J j -——■' XXI. ÉVFOLYAM 49 SZÁM. SZEGED ÁRA 6 FILLÉR SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1939. SZERDA, MÁRCIUS 1. A Magyar Elet Pártja Túlkorán örültek vitéz; Imrédy Béla távozá­sának azok, akik azt hitték hogy ez a távozás maga után vonja a Magyar Élet Mozgalom meg­szűnését. Arra számítottak a bal- és a szélső- jobboldalon, hogy a mozgalom életrekeltőjének visszavonulásával automatikusan szétbomlik ez az alig hat hét alatt csodálatosan népszerűvé vált mozgalom. Tévedtek. Tévedtek, mert Víz- kereszt óta — amidőn Imrédy Béla akkori mi­niszterelnök a pesti Vigadóban kibontotta az új Magyar Élet zászlaját, az egész ország józan magyar népe megértéssel fogadta Imrédy cél­kitűzését és meleg együttérzéssel, őszinte ro- konszenvvel sorakozott a kibontott zászlók alá. Tévedtek, mert a zászlók meglobogtatásakor és amidőn a mozgalom maga elé tűzött feladatairól tudomást szereztek az értelmesen gondolkodó magyar tömegek, nemcsak szíwel-lélékkel csat­lakoztak a mozgalomhoz, hanem ösztönösen megérezték, hogy Imrédy Béla a MÉM mozgal­mán keresztül valóban a jobb, boldogabb, az új magyar élet megvalósítását munkálja és éppen ezért, természetesen, magukévá tették prog­ramjának minden pontját. Sokkal jobban meg­alapozott ez a mozgalom, mint gondolták libe­rális körökben, mert a magyar nép ráeszmélt arra, hogy az új magyar élet megalapozásához szükséges sorsdöntő reformokat a Magyar Élet Mozgalmán keresztül kell megvalósítani, mert ez a mozgalom,, amelynek eszméi a népi tömegek gondolatát és vágyát fejezik ki, amelyeket a si­ker érdekéiben az egység erejével kell alátámasz­tani. emelték fel és ezzel szemben 1 pengő 80 filléres napszámukat változatlanul meghagyták. Az in­dítvány szerint akkor, amikor a napszám szer­szám nélkül 2—2.50 pengő, méltánytalan, hogy az inségmunkások napi 8 óra helyett 9 órán át szerszámmal együtt 1.80 pengőért dolgozzanak. Indítványozza: mondja ki a képviselőtestü­let, hogy a polgármester az inségmunkások mun kabérét 8 órai munkaidő mellett 2 pengőben ál­lapíttassa meg naponta. Az indítvány felett a legközelebbi közgyűlés határoz. Ma ül össze a pápaválaszló konkláyé Ma ül össze Rómában a Konklávé, hogy megválassza az új pápát. A konklávé a bíboros- dékán, vagy valamelyik idősebb tábornok Veni iSancte-jával kezdődik. A szertartás után a bí­borosok a Szent Péter bazilikából átvonulnak a Sixtinába. Ott felolvassák a pápaválasztásra vonatkozó rendelkezéseket, majd megesketik a konklávé őreit és a többi résztvevőket. Előző nap estjén megszólal a cammerlengo harangja és jelzi a konklávé megkezdését. Minthogy a koniklávén hatvankét kardinális vesz részt, az új | pápa megválasztásához szükséges kétharmad többséghez negyvennégy szavazat kell. Az előkészítő munkálatok már befejeződ­tek. A bíborosok celláinak nagy része elkészült és megtörtént a Szent Damazus-udvar nagyka­pujának megfelelő átalakítása is. Különösen nagy munkát végeztek a Sixtus-kápolnában, amelynek felemelték a padlózatát. A bejárattól balra helyezték el azt a nagy vaskályhát, amely­ből a pápaválasztás eredményét jelző füst, a I stumata felszáll. Vitéz Bonczos Miklós dr* belügyi állam-' titkár Vásárhelyen és Kunszentmártonban A vásárhelyi frontharcosok a tradícióhoz híven az idén is impozá^ keretek között ün­nepük meg a március 15-ét. A Fekete Sas nagytermében bankettet rendeznek, amelynek ünnepi szónoka vitéz Bonczos Miklós dr. állam­titkár lesz, akit a frontharcosok küldöttségileg keresték fel, hogy jelenjék meg közöttük. Március 5-én Kunszentmártonban lesz a belügyi államtitkár Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszterrel együtt. Úgy Kunszent­mártoniban, mint Hódmezővásárhelyen nagy | szeretettel várják és ünnepélyesen fogadják. Gróf Károlyi Imre nyilatkozata a zsidó lapok támadásairól A népben, a magyarság széles rétegeiben, mélyebb gyökeret vert tehát a Magyar Élet Mozgalom, minthogy azt a kormányelnök sze­mélyében beállott változás elsöpörhesse. A kor­mányváltozással nemcsak, hogy nem tűnik el a MÉM, hanem az erők összefogása révén még szélesedik a kerete. Eddig is párhuzamosan haladt a MÉM és a NÉP s a MÉM, ahogy azt Teleki Pál a Nemzeti Egység Pártjának érte­kezletén kifejtette —■ szélesebb alátámasztása volt ugyanannak a politikai iránynak, amelyet ez a párt képviselt. Éppen ezért vált szüksé­gessé, hogy azoknak a célkitűzéseknek a diadal­ra juttatása érdekében, amelyeket a párt és a mozgalom maga elé tűzött, egyesítsék az erőket s Teleki által a parlamentben körvonalozott po­litika jegyében szélesebb bázisra építsenek. így merült fel az a gondolat, hogy a Nemzeti Egy­ség Pártja egyesüljön a Magyar Élet Mozgalom­mal és vegye fel a „Magyar Élet Párt“ elneve­zést. Ez a népi erőkkel megizmosodott párt viszi tovább és fejleszti Gömbös Gyula szellemi örö­két azon a nyomon, amelyen Darányi Kálmán és vitéz Imrédy Béla haladt. A szociális politikát folytató népi kormány a két országos alakulat egyesülésével megerő­södve haladt a kitűzött cél felé: az új magyar élet megvalósítása és az új, szociális alapokon nyugvó népi Magyarország megteremtése felé. NYOLC ÓRÁBAN ÁLLLAPITSA MEG A KÉP­VISELŐTESTÜLET AZ INSÉGMUNKÁSOK NAPI MUNKAIDEJÉT Nagy-Imre, a városi képviselőtestület föld­munkás tagja indítványt terjesztett a polgár- mester elé, amelyben szóváteszi, hogy az inség­munkások munkaidejét nyolcról kilenc órára Gróf Károlyi Imrének a következő nyilat­kozata jelent meg az Uj Magyarság keddi szá­mában: „Hallom, hogy némely zsidó liberális la­pok, amelyeket én természetesen nem szok­tam olvasgatni, ismét tücsköt-bogarat hazu- doznak össze rólam. Mint már a múltban, úgy most is kijelentem, hogy eszem ágában sincs és amíg a jelenlegi csámpás sajtótör­vény van érvényben, addig ezután sem lesz szándékomban sajtópert indítani ilyenek ellen. Felőlem összefirkálhatnak rólam annyi sületlen hazugságot, amennyi nekik jól esik. Nem bosszankodom fölötte, sőt mulatok raj­ta. Idézem egyébként erre vonatkozólag a Pesti Naplóban hallomásom szerint megjelent támadást és egy Esti Kurír című zsidóujság- nak rámvonatkozó cikkét, illetőleg Agócs Sán­dor csongrádmegyei gazdának a vármegyei gazdasági egyesület február 26-i közgyűlésén elhangzott és hozzám, mint elnökükhöz inté­zett következő szavait: ,Kuvaszok és komon­dorok mérgesen szokták megugatni az em­bert. A mi elnökünk csak haladjon a becsü­let útján tovább és tekintse a személyét érő támadásokat kutyaugatásnak/ Párszáz jó al­földi magyar parasztgazdának erre kitörő tomboló helyeslése bőségesen kárpótol engem néhány pesti zsidó firkász pocskolásáért.“ 7/7 A főispán utolsó figyelmeztetése a munkássághoz Békés vármegye törvényhatóságának most tartott közgyűlésén vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán elnöki megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt napokban lezajlott kormány- változás a vármegye népének lelkében mély nyomokat hagyott hátra. Aggódva tekintett ezekben a napokban megyénk közvéleménye az ország fővárosa felé. Aggódva, de mégis biza­kodva abban, hogy a boldog nemzeti jövendő felé haladó út, melyet Gömbös Gyula jelölt ki s amely Darányi Kálmán és Imrédy Béla vezetése alatt mindinkább reménytkeltőbb perspektívát mutatott, továbbra is töretlenül a nemzeti mun­ka iránya marad. Fájdalommal fogadta a vár­megye egész lakossága Imrédy Béla távozását. — Az alföldi magyar lélek szeretettel és ragaszkodással tekint Imrédy Béla izzó magyar lénye felé és bizalommal néz az új zászlóvivő, gróf Teleki Pál felé s bizalommal követi a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék