Szentesi Napló, 1939. december (21. évfolyam, 273-294. szám)

1939-12-01 / 273. szám

Királyi Ügyészség SZEGE­D XXI. ÉVfOLYAM, 273 SZÁM. SZE­NTESI NAPJÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP PÉNTEK, DECEMBER 1. SZENTES, 1939. Revízió alá kell venni Magyarország mezőgazdasági és közgazdasági politikáját és egyrészt a megváltozott világ­politikai helyzethez, másrészt a háborús önellá­táshoz kell alkalmazkodnunk. De van még egy harmadik szempont is, amely ebben az irányban döntő, ez pedig az, hogy az új földreform kap­csán egyre több és több kisegzisztencia terem­tődik itt, akik felé az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kormányzati politiká­nak­, elsősorban a mezőgazdasági és közgazda­­sági politikának. Sohase felejtsük el azt, ke­vesebb lesz, a föld és mindig több az ember, te­hát mindig kevesebb és kevesebb föld jut egy magyarnak, amelyen csak nagyobb tudással, na­gyobb szakértelemmel, több trágyázással és na­gyobb szeretettel de jobb értékesítési és köz­­gazdasági politikával tud az egyén boldogulni. Ha ezeket a szempontokat vesszük figyelem­be, akkor elsősorban új vámpolitikát kell alkot­nunk, amelyben a mezőgazdaság új és külön­leges helyzetet kell, hogy elfoglaljon. A mos­tani érvényes vámtarifa egészen más világpiaci és közgazdasági viszonyok között jött létre és így felette fontos, hogy az új vámtarifa számol­jon a mai adottságokkal, a mai viszonyokkal és a jövendő mezőgazdasági fejlődéssel. Legyen fejlesztő, támogató és igazodjék a mezőgazda­ság j­övőj­éhez. De fontos az, hogy azok a cikkek, amelyek a világgazdasági helyzet feszültsége következ­tében nehezen szerezhetők be, lehetőleg itthon termeltessenek. Ilyenek az olajos magvak, fo­nalas növények és azoknak a cikkeknek a pót­lására termelt növényféleségek, amelyeket je­lenleg be kell hoznunk, amelyeknek a behoza­tala részint valutáris, részint közlekedésügyi, részint pedig világpiaci helyzet miatt nehezen hozhatók be. De fontos a hitelpolitika kérdése is, azt is új alapokra kell fektetnünk. Ezzel kapcsolatos a vasúti tarifapolitika, amelyet a mostani új helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Prog­ramjává kell tenni, hogy az termelést fejlesztő lehessen, épúgy mint a vámtarifa. Az ország központjához, nyugati és­ délnyugati piacaihoz közelebb tudja hozni azokat az­ országrészeket, amelyek ma a vasúti tarifapolitika, folytán vi­harsarkokká lesznek messze- Tiszántúlon és messze északkeleten éppen amiatt, mert nem tudnak részt venni sem Budapest élelmezésében, sem a nyugati piacok táplálásában. Ne a trágya fuvardíja legyen a legdrágább, amely nélkül nincs mezőgazdasági termelés, hanem lehessen olyan támogató, fejlesztő a vasúti tarifapolitika is, amely a kistermelési ágakat támogatja és egyes­ cikkek olcsó fuvarjával elősegíti olyan cikkek termelését, elszállítását és­ értékesítését, amelyek eddig nehézségekbe ütköztek. Különö­sen áll ez a kistermelési politika támogatása ese­tén azokra a cikkekre és azokra a termelőkre, akik nem tudnak mindig vagontételű mennyisé­get szállítani. A földbirtokpolitika új szemlélete nemcsak a földosztást tűzi feladatunkká, hanem a föld jobb megművelését is és a kevésbé hasznosít­ható földek nagyobb mérvű kultúra alá fogását. Értem itt ez alkalommal az 1,2 millió hold szi­kes terület megjavítását, a 30­0.000 hold sivár homokterület munkába fogását és mintegy 150 ezer hold vadvizes, nádas, kákás, szittyós terü­letnek a lecsapolását és munkába állítását. Min­den ország megcsinálta már ezt, mert mindenki tudja, hogy a föld nem lesz több, de az, embe­rek szaporodnak. Ezeket a területeket nagyobb mértékben kell a kultúra alá befogni, bármilyen áldozatba kerül is az. De nem szabad az, új mezőgazdasági politi­kában megfeledkezni a munkások munkára ne­veléséről sem. A gazdaközönség szívesen fi­zet nagyobb munkabért, de akkor a munkabér­nek megfelelő munkát kíván a munkástól. A munka joga is biztosítva legyen, de a munka er­kölcse is! Ez egyaránt áll a munkaadóra és a munkásra. Az új gazdasági politikában az elemi okta­tás reformjának is a nagytömegű földművelő réteg érdekét kell szolgálnia. Százezerszámra vannak olyan falusi és tanyai gyermekek, akik az ele­mi iskolán kívül más iskolába nem járnak, ezért az elemi iskolázás utolsó két évfolyamát, az­ ismétlő iskolát kizárólag a mezőgazdaság ér­dekében kell átalakítani. Hogy új mezőgazdasági és­ közgazdasági po­litikát tudjunk csinálni ebben az országban, ah­hoz kettő kell: a) mezőgazdaságfejlesztő tör­vény, b) egy átfogó agrárpolitikai terv, amely hosszabb időre megszabja a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének, a mezőgazdasági lakosság boldogulás­ának s a föld­politikának a jövendő­jét. (—gnl—) ---□□--­ ÁRA 6 PILLÉR A Szovjet tegnap délelőtt megtámadta Finnországot Szárazföldön, levegőben és tengeren egyszerre indult meg a háború A finn—szovjet viszály az elmúlt huszon­négy óra alatt döntő fordulathoz jutott. Hiába­valónak mutatkozott a diplomácia kéthónapi fá­radságos munkája a béke megmentése érdeké­ben, a finn-­orosz határon csütörtök óta folyik a harc, az elkeseredetten védekező finnek az utolsó lehelletükig hajlandók védeni országuk határait. Szerdán est© pillanatok alatt repült szét a hír, hogy Molotov jegyzéket intézett a finn kor­mányhoz, amelyben bejelentette orosz részről a diplomáciai viszony megszakítását. Finn­ország moszkvai követe szerdán este fél 10 óra­kor akarta átadni Molotovnak a finn válasz­­j­e­gyzéket, a finn válasz átadására azonban nem került sor, mert Potemkin külügyi népbiztos kö­zölte a finn követtel, hogy a Szovjetunió kor­mányának nem állt mód­jában továbbra is fenn­tartani a kapcsolatokat Finnországgal és, kény­szerítve érzi magát arra, hogy Finnország el­hagyására utasítsa politikai és kereskedelmi képviselőit. MOLOTOV RÁDIÓBAN JELENTI BE A DIPLOMÁCIAI VISZONY MEGSZAKÍTÁSÁT Éjfélkor Molotov külügyi népbiztos rádió­beszédet mondott, melyet a Szovjetunió összes adóállomásai átvettek. Molotov beszéde során a következőket mondotta: — A szovjet kormány megállapította, hogy Finnország kormánya ellenséges álláspontot vett fel a Szovjetunió ellen. Az utóbbi hónapok­ban folytatott tárgyalásokon a finn kormány ellenséges magatartásával megakadályozta, hogy a megegyezéshez alkalmas közös alapot ta­láljon. Ezt követték a sorozatosan ismétlődő provokációk Finnország határán. Éppen ezért a Szovjetunió nem tudja fenntartani normális összeköttetéseit Finnországgal. Egyidejűleg a hadvezetőségnek rendeletet adott, hogy minden eshetőségre álljon készen. HAJNALBAN MÉGIS ÁTADTÁK A FINN JEGYZÉKET Újabb hírek szerint a finn jegyzéket mégis átadták a külügyi népbiztosságnak. A finn válaszjegyzékben a külügyminszter a követke­zőket mondja: — Népbiztos úr! November 28-i soraira van szerencsém a következőket válaszolni: A szocialista szovjet­ köztársaság területi érinthe­­telemségét Finnország soha nem sértette meg. Minthogy ezt a tényt teljes bizonyossággal meg­állapították, kormányom azt javasolta, hogy a két állam bízza meg határbiztosát a szóban­­forgó, esetleg az, 1928 szeptember 1-i határbizt­­osságra vonatkozó szerződéssel egyező értelem­ben való közös felülvizsgálásra. Az, orosz határ közelében csak közönséges, határbiztosító csa­pataink vannak, ezek nem jelentenek veszélyt Leningrádra. Molotov külügyi népbiztos rádióbeszéde után Szovjetunió valamennyi nagyobb városá­ban finnellenes tüntetések folytak. CSÜTÖRTÖKÖN MEGTÖRTÉNT AZ ELSŐ TÁMADÁS A finn távirati iroda csütörtökön délben 12 óra 10 perckor adta le jelentését az­ első szovjet orosz támadásról. A finn távirati iroda szerint a szovjet csapatok több helyen megtámadták a finn határbiztosító alakulatokat. Közelebbi rész­letek még nem ismeretesek. 12 óra 43 perckor a moszkvai rádió a finnországi eseményekkel foglalkozva a megtörtént támadásról még nem tesz említést, mindössze a diplomáciai viszony megszakításáról emlékezik meg. AZ ELSŐ JELENTÉS BERLINBŐL Berlini beavatott finn körökből eredő érte­sülés szerint, a szovjetorosz­ csapatok csütörtö­kön reggel hét órakor Suojarvi közelében átlép­ték a finn határt. A finn csapatok azonnal ellentálltak a szov-

Next