Szentesi Napló, 1940. március (22. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
4. oldal Az udinei kastély REGÉNY IRTA: T. Thury Zoltán 18. A hadnagy lehajolt hozzá: — Mia cara... mia bella... — Édesem, szépem — suttogta kábultam A szőke haját csókolgatta, a kezét simogatta. Boldog volt. Nem félt a gróftól. Ha férfi, vagy megérti és belenyugszik, vagy harcol. Küzd az asszonyért. Szenthegyi erre is el volt készülve. A sír széléről alig tért vissza, de erősnek, legyőzhetetlennek érezte magát. Húszéves volt,és szerelmes... nagyon szerelmes! Mit jelent ilyenkor négy alig behegyedt lyuk a tüdőben. ... De Carlo gróf nem harcolt a feleségéért . . . Carlo gróf futott. Csak a Piave nyugati oldalán állította meg az autóját. 6. Megérkeztek az osztrák-magyar csapatok előőrsei. Ella contessisa remegve várta az ellenséget. Szenthelgyi hiába magyarázta, nem akarta elhinni, hogy az előnyomuló csapatok nem gyilkolnak, nem kegyetlenkednek, nem fosztogatnak és a polgári lakosságnak hajaszála se görbül. Az antant sajtója borzalmas színekkel ecsetelte az ellenség kegyetlenkedéseit. Ella grófné naponta olvasta a szörnyűségeket, túlságosan a befolyásuk alatt állt. Nem tudott hinni Szenthegyinek, bármennyire szeretett volna. Nagyon csodálkozott, amikor a csapatok zöme megérkezett és egy ezred letáborozott a kastély közelében (az elővéd tovább vonult pihenő nélkül). A tisztikar egy része felment a kastélyba; a segédtiszt engedélyt kért a grófnétól, hogy a kastély néhány szobáját igénybe vegyék és egyben bejelentette, hogy az ezredes úr tiszteletét óhajtja tenni. A grófné a szalonban fogadta az ezredest. Jó negyvenes, napbarnított arcú, karcsú férfi volt, tökéletesen beszélt olaszul. Biztosította a grófnét, hogy huszárjai (gyalogosított huszárok voltak) és tisztjei élnek a vendégszeretetével, de nem élnek vele vissza. Azt azonban ne vegye nagyon tragikusan, ha a huszárok, ha netalán egy kis zabot találnak, vagy szénát, nem tudnak ellentállni a kísértésnek és azt... hm... magukhoz veszik. A lovak miatt. Egynéhány ló ugyanis még van az ezrednél. De ez a kis baj odahaza is megtörténik,nagygyakorlatkor . . . A grófné, aki sokkal rosszabbtól tartott, felszabadultan mosolygott és biztosította elnézéséről. — Az ezred egyelőre tartalékban marad — jelentette ki az ezredes. — Háború van (sajnos), tisztelem érzelmeit, grófné. Tudom, hogy bizonyára lelkes honleány és bennünk csak az ellenséget látja, azt is kellemetlenül érinti, hogy idegen haderő áll hazája földijén, mégis megkérem, hogy minket tekintsen vendégeinek, mi magyarok nem harcolunk civilek ellen. — Maguk magyarok? — kiáltott fel őszinte örömmel Ella grófné. — Nekem is van egy magyarom! Ez egy kicsit komikusan hangzott, de szent igaza volt. Az ezredesnek ideje sem volt elgondolkozni a szavak értelmén, már kopogtattak is az ajtón és egy nagyon sovány, nagyon sápadt tüzérhadnagy lépett be rajta. — Ezredes úrnak Szenthegyi Lajos tüzérhadnagy alázatosan bemutatkozom. — Jelentkezett németül, katonásan, feszes, állásban. — Balás — nyújtotta kezét az ezredes. — Hát te hogy kerülsz, ide? Szenthegyi néhány rövid mondattal elmondta sebesülése, fogságba esése és kalandos menekülése történetét. — Csak beszélj magyarul. Betyáron hangsúlyozod a német szavakat. Szenthegyi elmosolyodott és magyarul fejezte be elbeszélését. Az ezredes a grófnéhoz fordult: — Köszönöm önnek, asszonyom. Nemes, cselekedet volt — és megcsókolta a piruló contessa kezét. — Na, ülj le — fordult Szenthegyihez magyarul. — Ez az asszony egy angyal. Látom, még silány bőrben vagy. Egyelőre itt maradsz a felelősségemre. Azt hiszem a Piavéig nem állnak meg az olaszok. Mi kétheti pihenőt kaptunk. Utánunk biztosan valami magasabb parancsnokság fészkeli magát ebbe a gyönyörű kastélyba, az majd gondoskodik a sorsodról, addig érezd jól magad. Hogy ,beszélsz a grófnéval? — Franciául — mondta Szenthegyi és enyhén elpirult. Az ezredes sasszemét nem kerülte el ez a pirosság. — Ejha! Hát ennyire vagytok.! — Most a legtökéletesebb francia kiejtéssel fordult a grófnéhoz. — Madame, ön úgy látszik nem csak az életét mentettel meg ennek a gyereknek — szólt és huncutul kacsintott egyet. Még sokáig beszélgettek hármasban. Amikor elmentek és a grófné egyedül maradt, megállapította magában, hogy a magyarok kedves emberek és az antant-lapok túloztak. (Folyt. köv.) SZENTESI NAPLÓ Péntek, 1940 március 1. Gyógyüdültetési akció a szentesi iparosok részére Az IPOK minden esztendőben kedvezményes árú gyógyüdülési akciót rendez az arra rászoruló iparosok részére. Az akció tavaly szép eredménnyel zárult, mert a hajdúszoboszlói és balatonfüredi IPOK nyaralóiban igen sok szentesi iparos töltött kellemes napokat. Az IPOK most újból leiratot intézett ebben az ügyben a szentesi ipartestülethez. Mártius 1-től 15-ig bezárólag a balatonszentandrási üdülőtelepen rendez gyógyüdültetési akciót, melyre felhívja a szentesi iparosság figyelmét. A napi penzió ára hat pengő lenne, ebből azonban az IPOR a szegénysorsú iparosoknak három pengő 50 fillér visszatérítést ad, tehát az, egynapi ellátás mindössze 2 pengő 50 fillérbe kerül. A homokbánya sérültje túl van az életveszélyen Beszámoltunk arról a súlyos szerencsétlenségről, mely Mindszenten történt az elmúlt hét szombatján a község közelében fekvő homokbányában. Farkas József 32 esztendős mindszenti napszámos a fagyott homokréteg alá ásott néhány társával együtt. Már jó mélyen aláástak a homokrétegnek, amikor az megmozdult és egész súlyával Farkasra zuhant, akit nyomban el is temetett. Társai csak nagy nehezen tudták kiásni a homok alól. Nyakcsigolyatöréssel szállították be a vármegyei közkórházba. Állapota életveszélyes volt. A vizsgálat nyombat a szerencsétlenség után megindult és megállapították, hogy azért senkiit felelősség nem terhel. Farkas József állapota egyébként jobbra fordult és túl van az életveszélyen. Hatósági munkaközvetítőt kérnek a gazdák Különböző gazdaérdekeltségek értekezletein már többször szóba, kerültek a mezőgazdasági munkások megfogadása körüli állapotok visszásságai. Ma ugyanis a helyzet az, hogy a gazdaságii cselédfogadás a Kossuth téri piactéren történik. A legnagyobb nehézségek árán lehet csak ott gazdasági cselédet megfogadni — mondják a gazdák —, mert a gazdasági cselédpiacon egy-két lazító majd minden esetben megakadályozza a gazda és cseléd közti megállapodás létrejöttét. A gazda sokszor itt gúnyolódásoknak is ki van téve. A megfogadott gazdasági cselédek közül különben is csak talán minden tizedik áll munkahelyein. A gazdák már többízben kifejezték óhajukat, hogy hatósági beavatkozás változtasson e visszás állapotokon. Egyik minapi gazdaértekezleten, a gyűlés egyik felszólalója a legilletékesebb fórum képviselője előtt tolmácsolta e kérdés kapcsán a gazdapanaszokat s kérte, hogy az anomáliák megszüntetésére állítsanak fel hatósági munkaközvetítőt, miként az megtörtént más városokban. Értesülésünk szerint a munkaközvetítő felállítása meg fog történni. PUHAFA TŰZIFA kötegelt puhafa-szerezés minden mennyiségben _________________________kapható 100 kg.-ként 3 P 60 f -ért. T a ZSOLDOS Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Részépttrsastó fűrésztelepén. Engedélyezett ménemmel a fedeztetést megkezdtem. Oroszi István, Lapistó 41 szám (Fekete Márton-féle tanya).