Szentesi Napló, 1941. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-26 / 21. szám
8. oldal. SZENTESI NAPLÓ Olasz tüzérség dolgozik Afrikában A hadihajók „réme" ül van^oháomédek, KmA&e&ü’szibák és áskehveiték, $2ázsai$já&u&ox sihját oh&$4égáh& (na$á£&é&áMt a he&bsQdtt aifMdí faJUjáK —Jdk v.o£taJk a h&jiéiy&s Hű£c±tak - napi látogatók A túlvilágra költözöttek emlékének szentelt ünnepen sok elfelejtett sírra bukkan a szemlélő az örök béke országában. A szamosújvári rabtemetőiben csupa jeltelen, földszinttel egyenlő öröklakások nyújtózkodnak szomorú magukrahagyottságban. Mégis van egy sírhalom, amely büszkén emelkedik ki most a többi közül. Rózsa Sándor sokáig jeltelen sírja ez, amit a bevonuló magyar honvédségi felhantolt, faágakból összerótt kerítéssel, fakereszttel látott el. Az egykori negyvennyolcas betyárkülönítmény vezérének, no meg a legendák világába finomult szegényipatrónusnak szólott bizonyára ez a megemlékezés. S a mult évi Halottak-napján újból kigyúltak a kegyelet gyertyái a betyárvezér sírhalmán is, mint valamikor régen, éveken át, a régi jó békeidőbn . . . A sír titokzatos látogatói Gyerekeik voltak a szemtanuk akkor, fegyőrök gyerekei, akik ma is emlegetik, hogy évről évre Minderszentek napján, este tizenegy óra tájiban kétlovasi hintó állott meg a rabtemető előtt. Két feketefátyolos, úriruhás hölgy lépte át a bozótos árkot egy úr kíséretében. Percek alatt virágtakaró terült a Rózsa Sándor sírjára és ragyogó fénnyel nyúlt ég felé a sok gyertya. Keveset időztek a látogatók, nem várták meg, amíg tövig ég a mécsessor; halkan, titokzatosan távoztak, ahogy megjelenteti. Kik voltak, honnan jöttek, merre mentek, senki sem tudhatta. Lehet, a Nagy Magyar Alföldről valahonnan, vagy talán a Dunántúlról. De hogy évenként pontosan megjelentek, nem álomalakok voltak, bizonyítja a rengeteg gyertyacsonk, amelyet a fegyőrgyerekek másnap boldogan összegyűjtöttek. Rózsa Sándor utolsó szökése Arról is tudnak a szamosiújvári idősebb emberek, hogyan került harmadszor is fegyházba Rózsa Sándor, hogy aztán örökös lakójává váljék Szamosújvárnak. Két ízben volt megelőzőleg „állami koszton", egyszer a negyvennyolcas szabadságharc alkalmával bocsátották ki, hogy szabadcsapatot szervezve, harcoljon a honvédség oldalán, másodszor pedig a 67-iki kiegyezéskor kapottkegyelmet, de újra csak visszatért régi „mesterségéhez". Mint mondják, kivénült már a betyárkodásibó, s egy szomorú őszi napon megtört öregemberként jelentkezett a fogházigazgatónál. Egyetlen óhajtása volt csupán, hogy nem őriztessék őt, mert ha szökni akarna, nincs a világinak az a fegyőre, aki visszatarthatná. Az igazgató mosolygott az öreges legénykedésen: — Ne kösse kend úgy az ebet a karóhoz, Sándor bácsi! — csóválgatta hitetlenkedve fejét. S a vén betyár bebizonyította, hogy túljár a fegyőrök eszén, ha akar. A fegyencek román lelkipásztora, aki az övéhez hasonlószakállat viselt, naponta gyakorolta hivatali ténykedését, sorra látogatta, lelki vigaszban részesítette az elítélteket. RózsaSándor egy napon kurtán-furcsán bánt el vele: megkötözte, levetkőztette s magára öltve a papi ruhát, hidegeben kisétált a várkapun. Egyenesen a rendőrségre sietett, jelentkezett a főkapitánynál. „Küldessen, könyörgöm a várbeli igazgató úr után, hogy jöjjön, győződjék meg saját szemével arról, hogy Rózsa Sándor könnyen kilép a kőfalak közül, ha akar", kérlelte a meghökkent rendőrtisztet s vágott egyet huncutul a szemével. Az időjós-betyár temetése Azt bizonygatja egy ma is élő öreg fegyőr, aki valamikor őrizte a legendás hírű betyárt, hogy olyan időjós nem akad egyhamar, mint Rózsa Sándor. A pusztai ember csodálatos időjárás-érző képességével rendelkezhetett bizonyára, naponta előre megmondta: délelőtt szellő fujdogál-e másnap, vagy vihar, napsütés lesz-e, vagy zivatar. Ott üldögélt a Rákóczi-ház előtti kőpadon, pipázott, köpködött s nézte az eget. Arra „Szeged" felé irányult egyre tekintete, szülőföldje felé. Kenyeres pajtásai: Sobri Jóska, Savanyú Józsi, Farkas Béni, Bölöni Bálint, Gáspár Marci s a többi nevezetes betyár is melléje kiőrült apránkint, volt kikkel idézgetni a szép betyárélet színes emlékeit. Egykor délceg tartású dereka egyre jobban rokkant a sír felé. Pattogó beszéde egyre halkult s egy zimankósi novemberi este végérvényesen letette a kanalat. Múltjának kijáró, ritka fegyenc-végtisztességtételben részesítette az igazgatóság. Többi rabtársait csak a várfal nagykapujáig kísérte ki a rabok négyszólamú dalárdája, ott szekérre került, a gyalulatlan deszkakoporsó s két szuronyos fegyőr, meg a lelkész kíséretében jutott el a temetőárokig. Rózsa Sándor koporsóját az egész fegyház népe elkísérhette a sírig, megiható gyászdalokat énekelve. Pedig a feje már Pesten volt spirituszban a híres ibetyákvezérnek. Negyvenkét esztendeje immár, hogy végbe ment ez a nagy temetés. De a Halottak-napi mécses multba mutató fényei mellett ma is visszaemlékezik rá a szamosújvári polgár s így adja át a történetet apa a fiának . . . __nn _ A GUMIGYÁRAK részére mindenféle gumihulladékot veszek. Hoffmann Sándor, Kossuth tér, 1231 Bútort szépet, olcsón jót TOKAI asztalosmestertől, Kossuth ucca 1., udvarban SÍ5 DÚS RAKTÁRON MINDENFÉLE FÉNYEZETT, KEMÉNY ÉS FESTETT BÚTOROK.________________________________|* Vasárnap, 1941 január 26. Várady képviselő lesz a gyógyszerészek országos elnöke A „Magyarország" című lap csütörtöki száma írja a következőket: „A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület körül megindult háborúság újabb fejezethez érkezett, amennyiben dr vitéz Várady László országgyűlési képviselő, alelnök és Temesváryi József szegedi gyógyszerész, társelnök lemondása után most dr Tauffer Gábor országgyűlési képviselő is lemondott tisztjéről. Az egyesület válsága tulajdonképpen a múlt évben kezdődött, amikor a nyilaskeresztes programmal képviselővé megválasztott dr Tauffer Gábor a parlamentben bizalmatlansági indítványt tett a Teleki-kormány ellen. Ezt a lépést a gyógyszerészi kar nagy része nem helyeselte, azóta belső harcok dúltak a gyógyszerész közéletben. Az egyesületben mindjobban tornyosuló válság után az elnök lemondott. A gyógyszerészi kar nagyrészt ar vitéz Várady László országgyűlési képviselőt kívánja az elnöki székbe ültetni." Divatfazon, szolid ár Paksi ruha mindig jól áll András úriszabó, Mécs Balogh ucca 17. A legdivatosabb, legújabb fazonú úri ruhák készítése és vasalása. — Egyenruha szabóság. Olcsó ár ! Pontos kiszolgitás ! Szentes megyei város polgármesterétől. 832/1941. szám. Tárgy: 12 éves fiúgyermekek és 16 éves szakképzett nők bejelentési kötelezettsége. HIRDETMÉNY Felhívom mindazokat a szülőket, akiknek fiúgyermekei folyó évben elérik a 12 évet — vagyis akik 1929 január hó 1. és 1929. évi december hó 31-e közötti időben születtek — és akiknek szakképzett leánygyermekei — csak a szakképzettek — folyó évben elérik a 16. életévet — tehát akik 1925. évi január hó 1. és 1925. évi december hó, 31-e közötti időben születtek, hogy a 380.000/1941. B. M. sz. rendelet 10. §-a alapján,, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg miként voltak bejelentve, az erre a célra szolgáló külön bejelentőlapon folyó évi február hó 8-ig a m. kir. rendőrség szentesi kapitánysága bejelentő hivatalánál jelentsék be. Aki a fenti rendelet értelmében ezt a bejelentési kötelezettséget a határidőre nem teljesíti, kihágást követ el és 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szentes, 1941. évi január hó 21-én. Dr Lakos polgármestere. TUNGSRAM lomnáll KRYPTON l«mpdKf Zseblámpák, zseblámpa elem. — Autófelszerelési cikkek Czsmoccv álaj- és műnagy választékban McpCSSj SSutacL**'