Szentesi Napló, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Szeged SZENTESI NAPLÓ­­—— in ii !■■>! ni iiwhi am SZENTES, 1941. SZOMBAT, FEBRUÁR 1 FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP téren csak józan magyar emberként viselke­dünk. AR A 8 FILLÉR kor, ha ezekben a nehéz időkben egyedül és kizárólag csak magyarok vagyunk és minden Nagy események előtt Mindannyian nemcsak érezzük, hanem tudjuk is, hogy olyan nagy események előtt állunk a jelenlegi nagy háború folyamán, ame­lyek nemzeti életünkre és így a magyarság sor­sára és jövőjére hosszú időkön át döntő be­­folyásúak lesznek. Az okosság elemi parancsa követeli, hogy kellőkép készüljünk fel az ese­ményekkel való szembenézésre lelkileg és anyagilag egyaránt. Bármit hoz is a közeli jövő, minden helyzetben az a legnagyobb ér­dekünk, hogy a sorsfordulókon erősek le­gyünk. A katonai felkészültség dolgában, kü­lönösen annak technikai részét illetőleg nyu­godtak lehetünk, mert következeteeen megtet­tük és megtesszük mindazt, amit hadseregünk minél tökéletesebb kiépítése és minél jobb fel­szerelése érdekében tehetünk. A lelki erőt a hadseregnél is csak a szellem egysége és a nagy nemzeti cél szolgálatában való tökéletes felolvadás biztosíthatja. Ezt pedig csak egy politikamentes, a nagy nemzeti katonai célok­nak magát teljesen alárendelő hadsereg szel­leme valósíthatja meg, ahol mindenki a pa­rancsra váró egész katona és csak katona, aki nem ismer politikai árnyalatot, pártot, csak a vezetősége által kijelölt kötelességteljesítést. A másik nagy előfeltétele ennek a nem­zeti döntő fontosságú készenlétnek anyagi ja­vainknak, létfenntartási eszköz­enknek, készle­teinknek olyan elosztása és felhasználása, mely az adott körülmények között a lehető legjob­ban biztosítja a népesség legfontosabb szük­ségleteinek az ellátását. Ehhez ismét lelki nyű­göm kell és kell hozzá bizonyos jóindulatú vi­lágnézet is, bizonyos szűkebbre szabott lehető­ségeknek, a dolgoknak és a helyzeteknek ter­mészetéből folyó jóindulatú nyugalommal való szemlélete. Ezért a nemzetnek életérdekei el­len vétkezik az, aki éppen ilyen nagy sors­fordulók idején akar olyan izgalmakat, vagy olyan törekvéseket beledobni az emberek közé, amelyek nagy mozgalmakat, nagy hullámzáso­kat váltanak ki. Ezek az idők nem arra va­lók, hogy nagy belső mozgalmakat indítsunk, mert minden mozgalom, még ha a legszentebb célból történik is, küzdelmeket, harcot vált ki. Most minden erőnket a rendelkezésre álló esz­közök szerint lehetséges anyagellátás biztosí­tására kell fordítanunk: a mindennapi, a mos­tani kenyér biztosítására. A mindennapi ke­nyér biztosítása ezekben a sorsdöntő időkben még sokkal inkább biztosítéka a jövőnek is, mint bármikor máskor. Amikor majdnem az egész Európa eddig szinte példátlan ostromzár alatt áll, ennek az ostromzárnak a kiállása a legfontosabb feladat. Ezt kell kiállanunk, nemcsak katonailag, hanem gyomrunk és legfontosabb alapvető szükségleteink szempontjából is. Evégett kell nyugalmunkat és egészséges idegeinket meg­őriznünk, hogy a nagy sorsfordulón egész lel­künkkel, egész erőnkkel és minél erősebb fegy­verzettel állhassunk őrt a magyarság legna­gyobb törekvései és várakozásai érdekében. Hogy nagy várakozásainkból minél több telje­sedhessék. Csak ez lehet és csakis ez legyen most a mi nagy nemzeti gondunk. Mindenki, aki akár egyéni becsvágyból, önző számítás­ból, akár ítéletének gyengeségéből, vagy szen­vedélyeit fékezni nem tudásból nagy hullámo­kat indít meg bármilyen jelszavak alatt, alá­ássa azt a lelki erőt és a mindennapi kenyér mindenki részére való biztosítása végett most kétszeresen szükséges ama szorgalmat és nyu­galmat, amely ezen a sorsfordulón való meg­állásunkat egyedül biztosíthatja. Mindezt pe­dig megtenni nem lehetetlen, sőt nagyon is könnyű és nagyon magától értedődő dolog­ok­ Hitler megadta a jelt a döntő harcra Megkezdődik a tengeralattjáró háború — H­itler beszéde az érdeklődés központjában — Elhidegült a német - francia­­viszony Hitler csütörtöki beszéde áll a külpolitika érdeklődésének homlokterében. A német Vezér beszédét milliók és milliók hallgatták, s ettől visszhangzik nemcsak Európa, hanem az egész világ. Egy újságíró valami grandiózus Beetho­ven szimfóniához hasonlította Hitlernek ezt a mostani beszédét, amelynek során a maró gúny, a lágy érzelem, az orkánszerű felhábo­rodás és a derűs kacagás érzelmei olvadtak össze egy százmilliós orchester nagyszerű egy­ségébe. Hol van az a demokrata államférfi, akinek beszédét így lesi a tömeg? Mi taga­dás, félelmetes érzés lehetett valahol Angliá­ban hallani Hitler csütörtöki megnyilatkozá­sát. Bizonyosan Churchill is drukkolt egy ki­csit, talán ő és Roosevelt volt a legkíváncsibb arra, hogy mit mond az ellentábor nagy vezére. Mert bizonyos, hogy olyan ember szólt, akinek minden szava azt árulta el, hogy biztos a dolgában. És minden mondata után a hallgatóság úgy morajlott, mintha már a nagy háború zúgna végig a világon. Küszöbön a német támadás Nincs kétség aziránt hogy a „jótékony szünet" után most már bizonyosan és rövide­sen sor kerül a nagy német támadás megindí­tására. Londonban is bizonyosra veszik, hogy Németország megindítja katonai akcióját és tekintettel azokra a nagy erőkre, amelyekkel Németország rendelkezik, valószínűleg egy­szerre két fronton is támad. Lehet, hogy az egyik támadás célja Gibraltár lesz, de előbb­utóbb egy partraszállási kísérlettel is számolni kell, mert hiszen a cél mégis csak az angol szigetország elfoglalása. Hitler beszédét 667 rádióállomás közvetí­tette 26 nyelven. A közvetítést átvették: Olasz­ország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Norvégia, Dánia, Finnország, Magyarország, Bulgária, Jugoszlávia, Svájc, Szlovákia, Argen­tína, Uruguay, Amerika és Japán. Tavasszal megindul a tengeralattjáró háború Amerikában Hitler mai beszéde legfigye­­lemreméltóbb részének azt tartják, amelyben bejelentette, hogy tavasszal megindul a tenger­alattjáró háború. Ezzel a tavaszra bejelentett búvárhajó háborúval hozzák összefüggésbe a német tengeri erők parancsnokának néhány nappal ezelőtt elhangzott beszédét, amelyet egy tengeralattjáró gyár munkásai előtt mon­dott el. A német nép semmit sem tervez Ame­rika ellen — mondotta Hitler, de minden hajót meg fog torpedózni, amely árut szállít angol kikötő felé. A háború kimeneteléről azt mon­dotta Hitler, hogy azt már a múlt évi nyugati háború eldöntötte. A háború befejezését egyéb­ként erre az évre várja, így vagy úgy — mon­dotta — az egész német véderő ki fogja kény­szeríteni a döntést és ez az év Európa újjá­­rendezésének éve lesz. Németország támasz­pontokat teremtett a maga számára és ha el­jön az óra, nekilendül a döntő csapásoknak. Hitler beszédének olaszországi visszhangja Olaszországban leírhatatlan lelkesedéssel fogadták Hitler beszédét. A lapok nagybetűs címekkel közölték azt a kijelentését, hogy bi­zonyos a tengelyhatalmak győzelmében. A né­met lelki és katonai felkészülés elérkezett csúcspontjára és rövidesen megindul a leg­újabb kor, legnagyobb felszabadító hadjárata. Nagy események előestélyén beszélt Hitler — állapítják meg Rómában — az elkövetkező események hatása pedig évszázadokra kihat. Idézik a lapok Amerikával kapcsolatban Mus­­solininek egy régebbi mondatát, amely így hagzik: Haditettekre haditettekkel válaszo­lunk. Express segítség Amerikából És amennyire közeledik a nagy német tá­madás, éppen annyira sürgős Anglia számára a minél gyorsabb amerikai segítség. A kép­viselőház külügyi bizottsága tudvalevőleg el­fogadta Rooseveltnek Anglia megsegítését célzó javaslatát, Hitler beszéde után pedig a külügyi bizottság 17 szavazattal 8 ellenében kimondotta, hogy a felhatalmazási javaslatot a legsürgősebben tárgyalják le, mert Ameri­kának és Angliának életbevágó érdekei és a­­civilizáció szempontjai" kívánják meg, hogy az amerikai támogatás mielőbb eljusson a de­Amerikával kapcsolatban egyébként fel kell jegyeznünk, hogy Willkienek sokkal fon­tosabb feladata van Angliában, mint eleinte­mokráciák számára. Kimondotta ugyan a kül­ügyi bizottság határozata azt is, hogy ennek a gyorsított eljárásnak szintén az a célja, hogy hadianyaggal segítsék meg Angliát és ezáltal távoltartsák Amerikát a háborútól, nem pedig az a cél, hogy közelebb sodorja Amerikát a beavatkozás felé. Egyébként Hull külügyminiszter is kifej­tette, hogy véleménye szerint Angliát egyre nagyobb veszély fenyegeti és azonnali segtség­­nyújtásra van szükség, látszott. Az eddigi tárgyalásaiból (legutóbb a moszkvai angol nagykövettel tanácskozott Stockholmban) és fogadtatásainak körülme- Willkie különleges megbízatása Angliában

Next