Szentesi Napló, 1941. március (23. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
■Királyi Ügyészség11. ÉVFOLYAM, 50. SZÁMÁRA 8 FILLiós FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1941. SZOMBAT, MÁRCIUS 1 A fábiáni per margójára A bíróság súlyos verdiktje tett egyelőre pontot annak a pernek a végére, amelynél kínosabb szenzációja mostanában nem igen volt Szentesnek. Az egyéni életében és közhivatal tevékenységében megbántott községi főjegyzőnek elégtételt szolgáltatott a független magyar bíróság ítélete és lerántotta a leplet mindarról, amit az utóbbi időben már úgy neveztünk: fábiáni ügy. A purifikátor tógájában tetszelgő tanítóról a bíróság állapította meg, hogy gyenge jellemű, felfogású és gondolkodású ember és működésétől nem remélhető, hogy a fiatal lelkeket békére, szeretetre és egymást megbecsülő emberekké nevelje. Más összeroskadna a megállapítások súlya alatt, Vécsey azonban bizonyára tovább fellebbez ezután is, mint ahogy fellebbezett, fúrt, faragott, áskálódott két éven keresztül, hacsak a félszáz tanú vallomása és a tényállásnak a független magyar bíróság által történt tisztázása után a hatóság erélyes kézzel bele nem nyúl ebbe a fábiáni dzsungelba és vissza nem adja a megbolygatott községnek áhított békességét. A tanító, aki elhanyagolta a reá bízott fiatal gyermeki lelkek valláserkölcsi nevelését, aki annyi időt nem tudott hivatásának szentelni, hogy iskolájának tanulói Magyarországát térképéről ne úgy vélekedjenek, mint cifra papirosról, a tanyai kocsma söntésében tiltott szerencsejátékot játszott abból a csekély jövedelemből, amelyet nélkülöző családjára kellet volna fordítania, a tanító, akinek annyi adósa volt, hogy azok valósággal egyesületbe tömörülhettek volna, akiről a bíróság állapította meg, hogy nővel szemben durva kifejezést használt, alaptalanul vádolt, az erkölcsileg kötelező jótékony célú tevékenységből nemcsak hogy nem vette ki a részét, hanem azt akadályozta, egyetlen napig sem maradhat majd azon a poszton, amelyet a magyar kultúra és a magyar jövő őrhelyének tartunk. Aminthogy a jó tanító áldása tud lenni a vidéknek, ahová őt hivatása állította, a rossz tanító annyira átokká válik. Hála Istennek, a fábiáni eset ritka, mint a fehér holló. Ebből az egyetlen példából nem lehet, nem is szabad általánosítani, a fábiáni sár nem fröccsenhet az egész tanítói karra, amely áldozatos munkájával az egész magyar társadalom megbecsülését vívta ki. Mennyire más a jó tanító, amelynek működése áldássá lesz. A magyar tanító a magyar jövőt jelenti, e nélkül nincs magyar élet. A jó tanító nemcsak kulturális vezetője, hanem atyja is annak a kis magyar világnak, amelynek a gondozása reá, az ő kezére van bízva. Egyegy iskola az Alföld tanyarengetegében olyan, mint a világító torony, amelynek a fénye eligazítja a tenger hullámain imbolygó hajókat. Messze a várostól, kevés fizetéssel, sok gyermekkel, gond és baj között végzi a fehér gyermeki lelkek nevelésének szent és magasztos munkáját. A legnehezebb körülmények közepette is erkölcsi alapokon áll és nagy akaraterővel, tisztes szegénységben, távol minden kulturális lehetőségtől és az önművelődés eszközeitől áll a maga lábán és tartja a színvonalat, hogy el ne nyelje a tanyavilág sara, a környezet alacsonyabb kultúrívója. Lelki és szellemi vezetőjének kell lenni környezetének. Egész élete nem az övé, hanem embertársaié. Korán reggel városba induló ügyes-bajos emberek keltik fel, hogy tanácsát kérjék. Azután jönnek a gyermekek a sáros dűlőutakon, vagy télen a töretlen mesgyéken, a hóban, agyonfázva, három-négy kilométer távolságról gyalogolnak s ott várja őket a tanító, hogy a meleg tanteremben meséljen nekik a városról, ahol járdák vannak, ahol mécses pislogása helyett vakító fényesség uralkodik és tanítsa őket a kultúrára, nevelje őket a tisztességre. Ott esznek a gyermekek délben az iskolában s gyakran a legszegényebbek száraz kenyérkéje mellé a tanítóné asszony ad egy-egy tányér levest, vagy egy-egy jobb falatot. A tanítás után sem szabad elfáradnia, mert hozzá megy a postás a tanyaiak levelével, amit szét kell osztania, neki kell megírni a választ a legtöbb levélre. Megérdemelt pihenője helyett az olvasókörbe kell mennie, ahol már várják a gazdák, akikkel meg kell beszélni a mindennapi élet apró gondjait, bajait. A tanító a tanyai élet örökös motorja. Gazdakört szervez, műkedvelői előadást rendez, szereplőket tanít be, felolvasásra készül, népművelési előadásra toborozza össze a környékiét. S amikor végre elérkezik számára az este, nekiül a kis nebulók hibáktól hemzsegő dolgozatainak, javítgatja őket, miközben lelki szemei előtt fel-felbukkan egy-egy buksi gyermekfej, a kis dolgozat pöttömnyi szerzője, amint a tollszárat rágva írja a feladatot . . . Ez a buksi gyermekfej a magyar jövendő, ezt formálja, alakítja a tanító, mint a szobrász az anyagot. A tanítótól függ, a tanító lelkiismeretén múlik, hogy milyenné fejlődik a gyermek s a sok-sok tanító munkája dönti el, hogy milyen lesz a magyar jövendő. A tanító vezeti a tanyavilág elszórtan élő felnőtt magyarjait, összetartja őket, és nem egymás ellen uszítja, mert ennél nagyobb bűnt mostanában elképzelni is alig lehet. Széchenyi mondotta, hogy olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy az apagyilkosnak is meg kell bocsátani. Amikor ezeket a sorokat a jó tanítóról írom, könnybe lobbadt szemmel és hálás szívvel gondolok az én jó tanítóimra, akik az első i betűre megtanítottak, akiknek emlékét soraikban is áldom, Szathmáry István. Újabb súlyos veszteség érte az angol hajóhadat Álhír Graziani olasz tábornok felmentéséről — Az angol külügyminiszter Athénben — Meghalt XIII. Alfons spanyol király A jugoszláv külügyminiszter Székesfehérváron Az ember szinte elképed a számok hallatára. Naponta csak úgy röpködnek a milliárdok Amerikában, amiket a képviselőház megszavaz hadicélokra, hol itt, hol ott, a világnak alig hallott tájékán fordítanak száz és száz milliárdokat bázisok építésére, hadicélpontok megerősítésére. Azt halljuk, hogy mennyi, meg ennyi milliárd dollár megy el új hajók Angliában egyébként sokat beszélnek újabban gázháborúról. Az angol propaganda azt állítja, hogy Németország készül gáztámadásra, ezzel szemben német részről hangsúlyozzák, hogy Anglia foglalkozik ilyen és közben az amerikai szenátus még mindig tárgyalja a Roosevelt-féle javaslatot, az amerikai elnökinek újabb engedményt kellett tenni a beavatkozás ellenes tábor előtt. A szenátus úgy határozott, hogy Roosevelt kezéből az egész kongresszus kezébe tette le a hadianyagkölcsönzés kérdésében a döntést. A vita Az angol rádió jelentette azt a feltűnést keltő eseményt, hogy az angol hazai hadiflotta legnagyobb része kifutott az Atlanti óceánra, hogy megütközzék az ott lévő német erőkkel, kiváltképpen tengeralattjárókkal. Az angol admiralitást erre a lépésre az a körül-Anglia ugyanakkorra a Balkánon is teljes diplomáciai és katonai aparátussal dolgozik. Edén külügyminiszter a vezérkar főnökével már harmadik napja tárgyal a török fővárosban s hír szerint ma Athénba repül, hogy felvegye az érintkezést a görög kormánnyal. A balkáni hírek egymásnak teljesen ellentmonősítésére, holnap annyi meg annyi millió dollár az Atlanti és Csendes óceáni szigetek bástyavárának kiépítésére. Pénz van bőven és mindez az áldozat Anglia érdekeit szolgálja, Anglia megsegítését. A segítség pedig nagyon sürgős az angol kormánynak, amely naponta kap kábító csapásokat hol a tengeren, hol a szigetországban a német haderőtől szokatlanul hosszúra nyúlik, a tervezett időt már két héttel haladta meg, ami érthető izgalmat kelt Londonban. Az idegességre és a félelemre pedig jellemző, hogy az angol anyakirálynő az angol koronaékszerekkel már kimenekült biztonságosabb területre, Amerikába, mény késztette, hogy az angol közvélemény már követelte az angol hajóhad összecsapását a németekével. A közvélemény nyomására határozta el magát Anglia a cselekvésre s most kíváncsian lesi az egész világ a hírt, hogy mi lesz ennek a tengeri viadalnak az eredménye, ehhez hasonló tervekkel. Hiszen Willkienek angliai útja során megmutatták az egyik vegyészeti gyárat, amely gázibombák gyártásával foglalkozik. danarc. Az igaz, hogy a moszkvai angol követ Ankarába érkezett és már napok óta tárgyal Edennel, az viszont nem igaz, legalább is cáfolják azt a hírt, hogy a török kormány lezárta volna a Dardanellák szorosát, de az angol flottát azon bizonyos esetekben mégis átengedi. Az angol külügyminiszter fenyegető- Az amerikai szenátusban folyik a vita Az angol flotta kifutott a tengerre Anglia gázháborút emleget A balkáni helyzet