Szentesi Napló, 1941. április (23. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-24 / 92. szám
. Budapesti Nemzetközi Vásár május 2—12. 1.500 magyar vállalat nagyszabású bemutatója A „100 éves magyar ipar" külön csoportja. — Erdély külön kiállítása. — „A ma ipara". — Közép- és kisipari különcsoportok. — Élelmiszer és borcsoport, kóstolópróbákkal. — Divatrevü 350 modellel. — A „Nemzetek Terén" : Németország, Olaszország, Japán, a Szovjet Unió, Szlovákia és Svájc nemzeti pavillonjai. Érvényes: Budapestre IV. 26—V. 12., vissza V. 2—V. 18. 33 százalék kedvezmény külön vidéki átázásra. Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható: Budapesten a vásárirodánál, V. Alkotmány utca 8., vidéken a menetjegyirodáknál és a vásár tb. képviseleteinél. SZENTESI NAPLÓ Május 1-én lép életbe a város lakbérleti szabályrendelete A város ügyészi hivatalától nyert értesülés szerint a belügyminiszter jóváhagyta a lakások és üzletek, valamint egyéb helyiségek bérletére vonatkozóan a város képviselőtestülete által alkotott lakbérleti szabályrendeletet. A szabályrendeletet a város , a hivatalos lapban közzététette és így a szabályrendelet május hó 1-én hatályba lép. Minthogy a szabályrendelet összes rendelkezéseit nemcsak az ezután kötött bérleti szerződésekre, hanem azokra a bérleti viszonyokra is kell alkalmazni, amelyek a szabályrendelet hatálybalépésének időpontjában, tehát május hó 1-én már fennállanak, a sok vita és pereskedés elkerülése végett tanácsos, hogy a bérbeadók és bérlők szerződéseiket a szabályrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kössék meg. Megemlítjük azonban, hogy a szabályrendelet nem terjed ki a május 1. előtt határozott időre kötött bérleti szerződéssel megállapított jogokra és kötelezettségekre. Értesítés: Tisztelettel értesítjük a n. é. épitő közönséget, hogy Fábiánsebestyén község állomása mellett levő tanyámon téglagyárat létesítünk. Téglát minden mennyiségben lehet előjegyezni, május végi szállításra. Téglát vidékre vasúton szállítjuk. — Kérjük a n. é. Mámsik Dól!r»+ác Cin épitőközönség szives pártfogását. — Tisztelettel ItOINIOlll DallllL GO nd A kormány 3 fontos rendelete A rendkívüli viszonyok rendkívüli gazdasági intézkedéseket tettek szükségessé, amelyek tervszerűen biztosíthatják a termelés folytonosságát és kiküszöbölik a fogyasztó rétegek és a mezőgazdák számos indokolt parnasszát. A magyar agrárélet minden, rétegét közelről érinti a közellátási miniszternek és az árellenőrzés kormánybiztosának az a három rendelete, amely a sertésárakat és a sertéstermékek piacát szabályozza. Ezt a szabályozást régóta várta a gazdaközönség. Amikor ugyanis 1940 őszén a kukorica, a hízott sertés, a zsír és a hús árát szabályozták, más volt a helyzet mint ma. Akkor a gazda még megtalálhatta számítását, azóta azonban az, esős idő miatt rossz minőségű lett a kukorica és így megdrágult a takarmányozás. Az előző évi rossz, termés miatt pedig megfogyatkozott a sertésállomány és meghárult a sovány sertés. A kormány most éppen ezért új sertésáraikat és zsírárakat állapított meg. A sovány sertés legmagasabb ára 1.90 pengő (ősszel 1.50 pengő volt), a hízott serés ára pedig olyan helyeken, ahol felesleg van, 1.74 pengő, olyan vidéken, ahová máshonnan kell hozni a sertést, 1.84 pengő. Budapesten pedig 1.98 pengő lesz élősúly- giogrammonikint. A budapesti zsírár 3.30 pengőre emelkedik s ennek megfelelően emelik a húsárakat, valamint a vidéki zsírárakat is. A legfőbb érdek most az, hogy a sertésállomány növekedjék. Ezért terhelte meg a kormány az átmeneti időben a fogyasztást és éppen ezért gondoskodik arról is, hogy a sertésvágást 30 százalékkal ideiglenesen csökkentsék. Zár alá helyeztek minden hízott, vagy hízásban lévő sertést és az elősertéssel való kereskedést jogosítványhoz kötötték. A húsiparosok csak annyi sertést vásárolhatnak, amennyire a hatóságoktól vásárlási igazolványt kapnak. A gazdák és hizlalók továbbra is vásárolhatnak hizlalásra vagy továbbtartásra sertést, de azokat legalább két hónapig tartaniuk kell. A rendelet végül gondoskodik arról, hogy a tenyésztők kockázata és költsége a szállítások körül is csökkenjen. Nem vonatkoznak a rendelkezések az erdélyi országrészre. A szénárakat is újból szabályozta az árkormány biztosi és egyben korlátozta a kereskedők hasznát. Az erre vonatkozó két rendelet magyarázata az, hogy a széntermelés költségei erősen emelkedtek, növekedtek azonkívül az üzemanyagárak és a beruházásokkal együtt járó terhek. A hazai szénárak 1933 óta változatlanok. A munkabérek azonban immár 15 százalékkal emelkedtek, sőt közben egyéb munkaibérrendezés is volt a bányáisizat terén, másrészt pedig a bányavállalatok nagy költséggel kutatnak újabb széntelepek után és új tárnákat nyitnak meg, hogy hazánk önellátását fokozzák. Ez is növeli a termelési költségeket. A szénárak rendezése az alapárakhoz számítható felárak formájában történik, amelyek mázsánként 6 és 71 fillér között váltakoznak. Végül megemlítjük, hogy a kormány rendeletet adott ki a vetési munkálatok elvégzésének megkönnyítése céljából. Ezek szerint nemcsak arra alkalmas munkaerőket, hanem még gépeket is hatóságilag igénybe lehet venni, szükség esetén a munkák elvégzésére. Ez a nagyjelentőségű rendelkezés mindennél jobban mutatja, hogy az ország minden termelő erejét össze kell fognunk az új termés biztosítása érdekében.*-----□□---- A HAZATÉRT TISZA Mely annyi könnyet látott s annyi vért: A vén folyó, most ő is visszatért. Forrása, élte újra itt fakad, És itt ér célt a magyar ég alatt. Nem bujdosó már és nem hontalan, Nem idegen gátak felé rohan, Nem őrzi partját esetnik és cselák, Magyar föld mind, mit itt a szem belát, Hiába tépték három részre szét Televény partját, dús halas vizét, Hiába volt a trianoni gát, Ö csak dalolta ősmagyar dalát, Amelyet akkor tanult még talán, Hogy Árpád úr itt járt fehér lován. És partjain a menyecskék szelíd Nótával mosták hószín ingeik. Bár lázadozva áradt néhanap, Ö tudta jól: e pár év elszalad Oly nyomtalan, mint habjain a szél, Ö tudta jól, hogy egyszer hazatér. Hogy málló rongy csak minden papiros, Hogy eltűnik a kék, fehér, piros, Az idegen és gyűlölt trikolór, A vén folyó, a Tisza, tudta jól! S ha nem dőlt volna le a gyáva gát, Nem tűrte volna rabláncát tovább, Kiáradt volna, mint az óceán, Végignyargalva városon, tanyán, Elöntve mindent, házat, kerteket, Erős férfit és gyönge gyermeket, Mert jobb a hullámsírba veszni el, Mint szolgaságban élni ezrivel. Gyáva életnél jobb a hős halál — Kossuth népe ezt régen tudja már. És tudja jól az ősi Tisza is, Mely, mint e nép, épp olyan maga is... Kulinyi Ernő. ------------ Mosugár és vegyi Dauer GALLASZNÁL Kossuth u. 18. dleck&rímség. notogátája Lehet-e lelketlenebb dolgot elképzelni, mint amit az angolok Belgiumban véghezvittek, amikor Dünkirchen felé hátráltak, hogy magukra hagyva a belgákat, a saját bőrüket megmentsék. Felrobbantották a hidakat, átjárókat, holott nagyon jól tudták, hogy azt a szegény cserbenhagyott belgáknak kell újraépíteniük. Azután felgyújtották az élelmiszerrraktárakat, nehogy a németek kezébe kerüljön, holott azt is tudták, hogy a háború nyomán éhínség fog kiütni a belga földön. Mindegy! A cél az volt, hogy mindent leromboljanak, megsemmisítsenek abban az országban, ahol sokezer harcos ontotta vérét az ő érdekeikért. A művelt angol nem törődött azzal, hogy mit szól erre a világ minden népe és mit fog róluk feljegyezni a történelem. Most ez a lelketlenség újra ismétlődik Görögországban. Ott is hátrálnak már az angolok, ott is a hajókra igyekeznek, hogy a görögöket cserbenhagyva, megmentsék a bőrüket. Útjukban magukhoz veszik az élelmiszerkészleteket, felgyújtják a raktárakat s amit nem tudnak elvinni, egyszerűen a tengerbe szórják. Ahol pedig elmennek, ott pusztulás, nyomor jelzi az utat, esetleg majd a német csapatok fognak gondoskodni, nehogy az éhhalál legyen sorsa a nyomorba döntött lakosságnak. A német seregben egészen biztosan lesz könyörület, amikor kiszorítja ezt a tatár hordát. Ez a jelző különben azért jut itt az eszünkbe, mert a londoni zsidó csahos azt a hadsereget nevezte Dzsingisz khán hordásainak, amely ezt az izgalmas munkát fogja végezni a dicső angol sereg után. Hogy az angol sereg mit végez a gyors visszavonulás közben, arról szót sem szól a londoni rádió csahosa, de a szaloniki görög újság már feljajdult az embertelen lelketlenség láttán Van is rá oka elég. --------------..a. — •Idái