Szentesi Napló, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-17 / 187. szám
Vasárnap, 1841. augusztus 17. SZENTESI NAPLÓ rét. Maga a város belterülete is nagyon alkalmas erre a célra egészen kevés kivétellel, ámbár még a legagyagosabb és szikesebb területeket is hasznosítani tudjuk, ha mással nem: nászpolyával. Hogy pedig érdemes gyümölcsöt termelnünk a talaj alkalmasságától eltekintve, annak a leglényegesebb bizonyítéka az, hogy a szentesi Nagyihegyen a gyümölcstermés átlagban 8—10 nappal előzi meg a délibb fekvésű gyümölcstermő vidékek (Jánoshalma, Kiskunhalas, Szeged) gyümölcsérését is, aminek a jelentőségét külön kiemelni nem szükséges, mert hiszen éppen a gyümölcsben és a zöldségben van meg a legnagyobb fontossága annak, hogy korai legyen. Csak egy nagyon kis példát említünk itt. A tavalyi és az idei rendkívül mostoha érési viszonyok ellenére a májusi korai cseresznye a szentesi piacon tavaly május 21-én, az idén pedig május 19-énmár megjelent. Olyan időben, amikor másutt még alig zsendült ez a legkorábbigyümölcs. Tehát érdemes is gyümölcsöt termelnünk, de ki is kell használnunk a természetadta előnyünket. Ez pedig abban áll, hogy egységes, még fajtában is ugyanarról az anyafáról szaporított egy és ugyanazt a minőségileg is legjobb gyümölcsöt termeljük. Ne sok fajtát, de elsőrendűt. Első gyümölcs a cseresznye. Két exportra való cseresznyét termelhetünk. Egyik a májusi korai, a másik a germersdorfi. Mind a kettőből van kitermelt szentesi fajtánk. Májusi cseresznyénk van olyan fajta, amely normális időviszonyok közt már május 8—10-ére piacképes gyümölcsöt érlel. Germersdorffból a gyümölcsfaiskolák ellenőrző bizottsága 1989-ben törzskönyvezett 533 anyafaszám alatt egyet, amely a rendes hasonló gyümölcsnél egy héttel korábbi, annál lényegesen nagyobb (a bizottság által végzett próbamérésnél 143 szem adott két kilogram cseresznyét s válogatott példányokból55 darab adta ki az egy kilogramot, tehát átlag 16—18 gram súlyú volt egy szem cseresznye), sötétebb színű és pirosabb levű. Nincs értelme, de egyenesen bűn is ezekből a fajtákból más fáról szaporítani a faiskolában a gyümölcsöt. Ez a két faj verhetetlen, tömegtermelésnél is legyőzi az ország minden hasonlajú gyümölcsét. Meggyünk megvan: aszentesi meggy, amely a most felszabadult Bácskának is ezen a néven ismert gyümölcse, amelyről nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az összes magyar gyümölcsök királya. Ezt a gyümölcsöt azonban szelektáljuk. A Nagyhegyen 532. szám alatt a Döme-féle szőlőben van a legszebb szentesi meggy anyafának törzskönyvezve s amennyiben faiskolában nemesítenek, vétek nem erről venni az oltógallyat. Bár nincs törzskönyvezve, de a kispató úti Molnár Sándor-féle szőlőben van egy másik szentesi meggyfa, amelynek gyümölcse versenyez, ha felül nem múlja, az 532-est. Páratlan és versenyen felül áll a szentesi veresszilva, amely amennyire kelletlen gyümölcs volt a múltban, annyira értékessé vált most. Érdemes termelni. Az árviszonyokra jellemző, hogy 1939-ben a vörösszilvát jobban fizették, mint a kékszilvát. A vörösszilva nagyszerűen díszült a Nagyhegyen, de kékszilvát csak azért érdemes ültetni itt,hogy az is legyen. A kékszilva helye a Rét, vagy a Kistiszasziget. Nyári almának a vaj akna, az asztraháni piros és a tüköralma az, amit nyugodt lélekkel ajánlhatunk a Nagyhegyre is, a Rétekre is. A nagyhegyi vaj alma nemcsak gyönyörű színű és nagyon édes, de nagyon korai. Nincs belőle nálunk anyafának államilag törzskönyvezve, de Molnár Imre nagyhegyi szőlőjében van egypár olyan gyümölcsű vaj alma, amely párját ritkítja s szaporítani innen volna érdemes. Különben, hogy miképpen fizeti ki magát ez az alma, legyen rá tanulságtétel az, hogy ez idén egy tizenötéves vaj almafa, a Nagyhegyen 58 pengő áru gyümölcsöt termett! Az asztraháni pirosnak értéke az,, hogy fája nagyon hamar fordul termőre, gyümölcse mind piacinak, mind csemegének elsőrendű. A tüköralmának hibája, hogy nehezen jön termésbe s bizonytalan mennyiségű a hozama, de viszont a legkapósabb nyári almánk. őszi almának a Sándor cár és az Őszi piros (édes) az, ami termelésre nálunk érdemes s a téliek közül a Nagyhegyen két fajta az igazán érdemes: a véralma (Simonffy piros) és a batul, ajánlható még a téli pármén, de ez váltva termő, tehát csak minden második esztendőben terem. A Réteken és a Szigeten jók a Jonathán s a téli fehér Galvil is. A körték minden fajtája díszült nálunk. Legjobban érdemes volna nagyban termelni a búzával élő korai körtét, amely a Nagyhegyen utoléri az árpával élőt, szép nagy gyümölcse van, amelynek mind a színe, mind a formája szemgyönyörködtető. Kár kiveszni engedni a speciális szentesi körtét, a nyári Csengő körtét, amely a krónika szerint a szentesi meggyel együtt került Ahmed bej által Bartha Gáspár részére küldött ajándékképpen. Ez a körte nem elsőrendű csemege, de nagy és szép gyümölcsű, július derekán érik, kereskedelem által is, keresett gyümölcs. Téli körtének a Pap körte és a Hardepont a legjobb. Szentes valamikor a püszketermelésben Szentendrével vetekedett. Ma az amerikai lisztharmat miatt visszaesett a termelése.Értékes gyümölcse pedig nagyon megérdemelné, hogy újra termeljék. A betegség elleni védekezés költségét bőven megtéríti a termés. Jellegzetesen szentesi gyümölcs, a aonzpólya. Ez a gyümölcs csak a Nagyhegy homokos részén nem díszült jól. (Itt is terem bőven, de apróra marad a termése.) A szentesi meggy mellett mindenütt tömegesen, kellene termelni a nosztályát, amelyből éppen úgy tízezrével kellene termőfának lenni a szentesi határban, az agyagos és szikes talajokat értjük, aminthogy a szentesi meggyből se tudnánk elegendőt ültetni. Mert ez a két gyümölcs az, amely Szentest újra igazán gyümölcsexport hellyé tudná tenni. A kajszi szépen díszlik s a nagyhegyi kajszi olyan színű és zamatú, amilyen nincs az országban másik. Megérdemli a nagybani termelést, de csak abban az esetben, ha vörösszilvára, vagy fehér lószemű szilva alanyra 120—140 centi magasságban van nemesítve, mert egyedül ez állandó fa. Mirabolánára, vagy pedig tőbe nemesített kajszit okos ember nem ültet el, mert fája legtöbb esetben, még az első két évben elpusztul. "♦ Nincsen semmi értelme nálunk az őszibarack erőltetésének. Ez a gyümölcs éppen úgy nem a mi éghajlatunk alá való, mint általában a téli almák. A fentiekben vázoltuk a bennünket leginkább érdeklőgyümölcstermelési kérdéseket s kifejezzük azt a nézetünket, hogy a városi facsemete iskolának ezeket az itt említett gyümölcsféleségeket kellene nagyban termelni, mert tapasztalati adataink szerint ezek felelnek meg legjobban nálunk. Megtoldják az egészet még azzal is, hogy a mostan divatos tőbe való nemesítést helyes volna a kororban való nemesítéssel fölcserélni, mert így előbb van kiültetésre alkalmas csemete s a kiültetett csemete is előbb jön termésbe. (Szó) „1 bili tilt” Saját maga győződjön meg a Gallaszféle hajkímélő vegyi DAUER kiváló tulajdonságairól. Célr: Kossuth utca 18 szám. Terményeit tűzkár ellen átalánybiztosítás keretében biztosíthatja A moszkvai Kreml „ Szegény Kovács Mihály Nyírbátorból, szegény Szabó János Kálkápolnáról; miért kell most nektek itt feküdnötök a moszkvai Kreml tövében; miért kellett nektek kis, akáclomba temetőtöket felcserélni ezzel az irdatlan nagyvárossal, annak is a lármás térségével: miért kellett nektek beavatkoznotok abba a háborúságba, testvérgyilkosságba, amely itt a nagyvárosok utcáin, vagy végig az országon folyt 1917-ben! Mi közötök volt nekitek a fehérek, meg a vörösök harcaihoz, mikor titeket otthon várt a kis házatok, a kis birtokotok, a születek, a feleségtetek, gyermekeitek? Miért?! Ezek a gondolatok ébrednek fel abban, aki megáll Moszkvában, a mostani Vörös-téren és nézi ott a Kreml csipkés falai tövén a hosszú katonasírokat, amelyekben Európa és Ázsia talán minden nációja képviselve van a porladozók között. Van ott az oroszon kívül kínai, török, tatár, lett, észt, mongol és ki tudná elszámolni, kaik és kányán részegedtek még 1917-ben a vörös mákonytól, avagy bizonyos előnyöket sejtve csi várva léptek be a vörös hadseregbe, harcolni a fehérek, a burzsujok ellen. Volt ott elég Kovács Mihály, meg Szabó János, akik szintén a vörös szarfpadságért fogtak fegyvert és harcoltak, egészen a Kreml fala mellett domboruló sírig. Mert 1917-ben, amikor a vörös pokol lángja Moszkvát nyaldosta, az orosz helyőrség a Kremlbe szorult, kívülről pedig a diadalittas vörös csapatok ostromolták a védőket. Nem sokáig tartott az ostrom, többen voltak az ostromlók s a belváros, a fellegvár a vörösök kezére került. Az áldozatokat, az elhullottakat ot temették el a nagy fal tövén, a mostani orosz főváros kellős közepén. Ott domborulnak a magyar sírok is, de kétséges, hogy azok a magyar, porladó szíveik valóban erről a proletár szabadságról álmodnak-e, amelyben most nyög Szovjet-Oroszország közel 200 milliós népe. A búza-, rozs-, árpa-, zabfeleslegek egyharmadának kötelező felajánlása. Fontos rendlelet a termelők részére. A folyó hó 1-én megjelent kormányrendelet kötelességévé tette a gazdáknak, hogy minden gabonatermésük (busa, ion, árpa, sab) feleslegének egyharmad révét folyó hó 15-ig ajánlják fel a Futura gabona vásárlási szerveinek. Felhívjuk a gazda osztály tagjait, hogy ezeket az eladói felajánlásokat a legsürgősebben tegyék meg, nehogy a felajánlás elhilasztásával kellemetlenségnek tegyék ki magukat. Irodánk a felajánlásról a tarmelőnak igazolást ad, mellyel tanúsítjuk, hogy a termák eleget tett felajánlási kötelességének. A vételre felajánlott, általunk megvett gabonára megfelelő előírást adnak addig is, amíg a leható leszállításkor a vételárat teljesen kifizetjük. Kiváló ttastelettel: Szentesi Takarékpénztár mami a Fatara (Hombár) fólálományoan. 7. oldal. Közismert LEGJOBB RETORTA FASZÉN ömlesztve és csomagolva minden mennyiségben kapható ! Pólyánál. Telefon : 187. sí. Apponyi-tér.