Szentesi Napló, 1941. október (23. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-10 / 231. szám

6- oldal. •••• • ••• a* •••• •••• • a* • ••• •••• •A· #• • • •• * • ••• a W • • ••• • ••• •A* • •• Elsőrendű női és férfi cipőket rendelésre készít, rendelési utalványra Halál János cipész mester Szent Anna utca 18. • ••• int •w# • ••• • ••• ifi •••• •••• *|W| •••• •••• int • •• • ••• • ••• tat • wa •••• SZENTESI NAPLÓ Péntek, 1941. október 10. A német sajtófőnök bejelenti a vörös hadsereg összeomlását Dr Ditrich német birodalmi sajtófőnök, aki kü­lön repülőgépen érkezett a vezéri főhadiszállásról Berlinbe, a külföldi újságírók előtt nagy feltűnést keltő tájékoztatásokat adott a keleti arcvonal pilla­natnyi helyzetéről. A birodalmi sajtófőnök bejelen­tette, hogy a keleti hadjárat a Timosenko hadsereg­­rész szétrombolásával eldőlt. A helyzet katonai szempontból végleg eldőlt. A keleti arcvonal kato­nai helyzete úgy fog alakulni, ahogyan mi akarjuk. Szovjetoroszország a rámért utolsó hatalmas csapás­sal katonailag elintézettnek tekinthető. A két arc­vonalas háborúról álmodott angol álom egyszer­­s mindenkorra végleg véget ért. A birodalmi sajtófőnök a továbbiakban közölte, hogy a keleti hadműveletek nagyszabású és gondo­san előkészített terv eredményei. Ezzel kapcsolatban utalt Hitlernek az­ október 2-ra virradó történelmi éjszakán tett kijelentésére, amelyben közölte, hogy, a küszöbön álló csapás már a tél beköszöntése előtt szétzúzza az ellenséget és ennek az esztendőnek az utolsó nagyszabású döntő ütközete megkezdődött. A birodalmi sajtófőnök ezután ismertette a német véderőfőparancsnokság már közölt rendkívüli jelen­tését a brjanszki térségben történt újabb elenséges hadseregek bekerítéséről. Mint ebből is kitűnik, a középső arcvonalon végrehajtott hatalmas áttörés Timosenko tábornagy hadseregének két katlanba való bezárásához vezetett. Az itt körülzárt szovjet hadseregeket 60—70 hadosztályra becsülik. A Vjaz­­m­a közelében körülzárt szovjet kötelékekkel együtt Timosenko tábornagy is feláldozta az egész szovjet arcvonal utolsó teljes harci erejű hadseregeit. Ha figyelembe vesszük — mondotta a német sajtófőnök — hogy Vorosilov hadserege Szentpétervárba van bezárva és Budjenin hadsergét is sikerült elintézni, akkor kétségtelen, hogy most már az egész szovjet arcvonalat szétzúztuk. Timosenko hadseregének most folyó megsemmisítése után az utolsó szovjet had­sereg csoportokat is félreállítjuk az útból és harckép­telenné tesszük. A Volga forrásától az Azovi tengerig eltekintve a megsemmisülés előtt álló körülzárt hadseregektől, a megvert szovjet seregek mindenütt visszavonul­nak. A német sajtófőnök rámutatott arra is, hogy megtörtént az, amit német részről június 22-én, a hadjárat kezdetekor nem is reméltek, az tudniillik, hogy a szovjet csapatok ahelyett, hogy kitértek vol­na a küzdelem elől, harcba szálltak és úgy semmi­sültek meg. Ha bármely ellenség védereje megsem­misül, akkor minden más kérdés megszűnt döntő problémának lenni — fejezte be nyilatkozatát a sajtósnök. A Német Távirati Iroda most hozta nyilvános­ságra Hitler október 2-i napiparancsát, amelyet a keleti arcvonal katonáihoz intézett és amelyre a né­met birodalmi sajtófőnök nyilatkozatában célzást tett. Katonák! — eltelve a legmélyebb aggodalomtól népünk jövőjéért június 22-én elhatároztam, hogy felhívást intézek hozzátok, hogy az utolsó órában még megelőzzük az ellenfél fenyegető támadását — kezdődik Hitler napiparancsa. A Kreml hatalmasai­nak az volt a szándéka, hogy nemcsak Németorszá­got, hanem egész Európát megsemmisítsék. Azóta két dologról győződhettetek meg: 1. Az ellenfél katonailag olyan óriási mértékben szerelte fel magát támadásra, hogy a legsúlyosabb aggodalmainkat is meghaladta. 2. Isten legyen izgalmas népünknek és az egész európai világnak, ha ez a barbár ellenség előttünk indította volna el páncélosainak tízezreit. Egész Európa veszett volna oda, ugyanis az ellenség na­gyobbrészt nem katonákból, hanem bestiákból áll. Hitler napiparancsában azután utal arra, hogy a keleti fronton harcoló katonák saját szemükkel győződhettek meg, hogy milyen volt a munkások és parasztok paradicsoma. A nyomor szinte elkép­zelhetetlen volt a németek számára. Ez az eredmé­nye a már közel 25 éves zsidó uralomnak. Ezután a Szovjet eleni háború adatait ismertette, majd azután így folytatta: Azt, amit Ti, Baj­társaim és a velük szö­vetséges bátor katonák, alig három és fél hó­nap alatt teljesítettetek, bátorságban, hősies­ségben és erőfeszítésben, senki sem tudja jobban, mint az, ak­i valaha az elmúlt hábo­rúban maga is mint katona teljesítette köte­lességét. Most már megtörtént valamennyi előkészület, hogy az utolsó hatalmas csapást, amely teljesen szétzúzza az ellenfelet, még a tél beköszöntése előtt megadhassuk. Ma kez­dődött meg az év utolsó nagy csatája, ez a csata megsemmisítően fogja érni az ellensé­get és így az egész háború okozóját: Angliát. Ugyanis mikor szétvertük az ellenfelet, el fogjuk távolítani Angliát végleg az európai kontinenstől. Ezzel elhárítunk Németország és Európa felől egy olyan veszedelmet, amilyen­­borzalmas a mongol törzsek ideje óta nem fenyegette Európát. 'T't __i _ 1011_1 értesítem a n. é. közönséget I IsZUfhogy cipész műhelyemet Bah­­hyányi utca 19 szám alól Babes utca 12 szám alá­áthelyeztem. Kérem a nagyérdemű közönség további szives pártfogás­t. Készítek férfi és női, valamint gyer­mek cipőket és csizmákat. Kiváló tisztelettel Nagy József cipész A református presbitérium állást foglalt a polgári fiúiskola mellett A polgármester nagyfontosságú nyilatkozata az iskolaépítésről . A református egyház felajánlotta Kossuth­ téri bérházát az épít­kezésre A református presbitérium október kilencediki presbiteri gyűlésének a tárgysorozatán szerepelt az elnökség előterjesztése a Szentesen felállítandó pol­gári fiúiskola ügyében, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A lelkészelnök által bemutatott elnöki javaslat nyomatékosan hangsúlyozta, hogy régóta élt már a lelkekben az a vágy, hogy a város gyerme­kei számára egy ilyen iskola állíttassák fel; most azonban az óhajtás határozottabb alakot öltött és éppen azért remélhető, hogy ha minden jól megy, az 1942 év szeptemberében megnyílnak az iskolának a kapui. A város egész polgársága a gondolat meg­valósítása mellé szegődött, ebben a vonatkozásban egységes a közvélemény, mert mindenki érzi, hogy mennyire szükség van éppen erre az iskolára. Ennek az illusztrálására nem kell más képet rajzolni, mint a reggelenként a vasútállomáson sereglő félszáz gyermeknek a képét, akik a megyeszékhelyről in­dulnak Csongrádra, hogy ott tanuljanak, nem lévén a megyeszékhelyen polgári fiúiskola. Ha ez meg­nyílik, már más meg lehett állapítani jóelőre, hogy 90—100 közt lesz az első osztályba beiratkozó gyer­mekek száma. A presbitérium mindig együtt érzett a város egész polgárságával, amikor a város egész polgársá­gát érdeklő ügyről, vagy ügyekről volt szó. Ezért ju­tott az elnökség arra az álláspontra, miután a kér­dés mindegyik vonatkozását alaposan átgondolta, hogy a legelsők közt lesz, akik a gondolatért síkra szállanak és épen ezért vette fel a gyűlés tárgysoro­zatába. Az iskolát fenntartó egyházakra különben újabb gond nehezedik a VII. és VIII. elemi osztály felállí­tásával. A polgári iskola felállítása tehát bizonyos könnyebbséget adna a fenntartóknak, nem is szólva arról, hogy gazdák, iparosok, kereskedők és mun­kások gyermekei számára elsőrangú szükségletet elégít ki, vagyis elsősorban azoknak lesz ez javára, akik nem készülnek tudományos pályára. Az előterjesztés örömmel hozta a presbitérium tudomására, hogy a városi képviselőtestület legkö­zelebbi gyűlésén tárgyalás alá kerül ez a nagyfon­tosságú ügy és az elnökség hajlandó belemenni a kérdés olyan tárgyalásába, hogy az egyházközség Kossuth­ téri bérházát át­adja az államnak azzal a feltétellel, hogy arra emeletet épít és így társasháztulajdono­­si kapcsolatba lép az állammal; ebben az esetben — ha t. i. az állam az építkezést vállalja és felépíti — úgy a földszint marad az egyház használatában és tulajdonában, míg az emeleten lenne a tanonc­ és a pol­gári fiúiskola. Az iparos tanonciskola kérdését meg lehetne így együttesen oldani és általános megnyugvást váltana ki a polgárság lelkéből. Az elnökség azonban gondolt arra is, hogy ha a fenti megoldás a mai nehéz viszonyok között nem volna megoldható, úgy az egyház­elnökség kész szívvel belemegy egy olyan lehetőségbe, amely sze­rint váltakozó tanítással saját központi nagyiskolá­jában adna átmenetileg hajlékot az iskolának, amennyiben akár a gimnázium, akár a polgári leány­iskola épületében ez nem volna keresztülvihető. Az elnökség előterjesztését a presbitérium tag­jai nagy érdeklődéssel és helyesléssel hallgatták, majd felállott dr. K. Nagy Sándor polgár­mester, aki új megvilágításba helyezte az ügyet, elmondván, hogy a polgári iskola kérdésével a városi képviselő­­testületi közgyűlés évek óta foglalkozik. Az 1937. év­ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter Szentesen jártában nagyobb segítséget helyezett kilátásba, majd írásban megkaptuk válaszát, amellyel 80.000 pengőnyi segélyt helyezett kilátásba azzal, hogy megfelelő épületet épít; a miniszter elgondolása sze­rint ez az összeg egyharmadát tenné ki az építke­zésnek. A város azonban nem volt abban a helyzet­ben, hogy 160.000 pengőt elő tudjon teremteni és így újabb kérelemmel fordult a kultuszminiszter­hez. A közbejött események azonban — amelyek mindnyájunkra­­nézve örvendetesek — területünk megnagyobbodása miatt, mégis annyira igénybe vették az államot kultuszi vonatkozásban, hogy na­gyobb ígéretet nem kaphattunk a segélyösszeget il­letőleg, de ezt a kérdést állandóan szőnyegen kell tartanunk, amellyel készésggel foglalkoznak ők is és megfontolás tárgyává teszik, hogy milyen mérték­­ben tudják előmozdítani és megvalósítani a városra nézve annyira jelentős ügyet. Arra nem számítha­tunk, hogy az állam maga építse fel, a várostól is kér bizonyos áldozatot, amely lassanként talán abba a helyzetbe kerül, hogy ha sikerül az iparostanonc­­iskola kérdésével kapcsolatba hozni, úgy elő tud te­remteni egy bizonyos összeget, amivel hazáj­árulhat az építéshez. Nem kívánunk mindent az államtól, a város szintén kész bizonyos áldozathozatalra. Talán úgy sikerül megoldani a kérdést átmenetileg, hogy egyes iskolahelyiségeket bocsátanak rendelkezésre az iskolafenntartók. A polgármester azután kijelentette, hogy örömmel veszi, ha támogatást nyer az egy­háztól- A presbitérium álláspontját örömmel hallgatta. Felszólalása különben mély­ hatással volt a jelenlevőkre és újabb lehetőségét látták an­nak, hogy bármilyen nehezen menne a dolog, de 1942. év szeptemberében megnyílhatnak az iskola kapui, ha átmenetileg egy másik is­kolának a kölcsönadott helyiségében is. A presbitérium megbízta végül az elnök­séget, hogy jegyzőkönyvi kivonaton értesítse a várost elhatározásáról és a képviselőtestület közgyűlésén élőszóval is terjessze elő azt.___ DEREKEGYHÁZI osztott földön 323 számú parcel­la árendába vagy felesbe kiadó, értekezni lehet Sáf­rány Mihály­ utca 78 sz. 13566 fb Híjfizetési áll: A megyé­kul 2 P. 50 f. Vidékié 2 P 50 fülét.­­ HIRDETÉ­SIÉ : Ulltiméteno­ 10 l. EUdóhivatal és nyomda: Petőfi-n. I. — Telefon 19. Szerkesztiség: Petőfi-n. 7. — Telefon: 41. — Hyst-tél és Miói­­télét Kivinként 20 fillér. Nyomatott a SZENTESINAPLÓ nyomdájában Szentesen. — Tulajdonos : BÜGYI ANTAL. — A nyomdáért NÉMETH IMRE felelés. —

Next