Szentesi Napló, 1941. december (23. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-02 / 275. szám

R. p. Közellátás Katonásan rövid, de világos és igen megnyug­tató beszédet hallottunk a minap I­vörffy-Bengyel Sándor közellátási minisztertől a költségvetési vita során. Alig van háborút viselő országnak fonto­sabb kérdése a mindennapi kenyérnél, tehát annál, hogy ezt a mindennapi kenyeret a háborús állapo­tok és különböző nehézségek ellenére is elegendő mennyiségben megtermelje, a fogyasztók között arányosan és igazságosan felossza és pedig úgy, hogy se a termelő, se a fogyasztó azért ne szen­vedjen, egyik a másik rovására, vagy mind a ket­tő a közvetítő rovására kizsákmányolható ne le­gyen. Természetes ez a törekvés, mert a termelő­nek feltétlenül nyereséggel kell termelnie, értve a nyereség alatt a tisztes polgári hasznot, viszont a fogyasztónak megfizethető áron, kell hozzájutni a közszükségleti cikkekhez. A közellátási miniszter beszéde ezeket a­ szem­pontokat élesen kidomborította és úgy a nyers­anyagok előteremtésére, mint azoknak elosztására, nemkülönben a termelés átállítására és a tömeg­szükségletek fedezése érdekében pótanyagok és műanyagok átmeneti­ gyártására vonatkozóan tel­jesen megnyugtató felvilágosításokat adott. Vála­szolt a miniszter a vitában elhangzott minden észrevételre és felvetett elgondolásra és szavaiból a megnyugtató bizakodás csendült ki. A miniszter el van szánva arra, hogy szükség esetén nem riad vissza a keményebb­ rendszabályok alkalmazásától sem, mert meggyőződése — és­pedig minden gon­dolkozó ném­ber által vallott meggyőződése — az, hogy a háborús időknek ezt az egyik legnehezebb problémáját, a közellátást csak fegyelmezettséggel, az egyéni érdekek háttérbes­zorításával, a kénye­lemről, a szükségletek korlátlan lemondásával, nemkülönben a fogyasztás észszerű szabályozásá­val és az árak szigorú ellenőrzésével lehet elérni. Hangsúlyozta a miniszter, hogy akkor, amikor a készleteket számba kell venni és a feleslegeket közcélokra kell felhasználni, egyik legfontosabb szempont gazdatársadalmunk jogosult egyéni ér­dekeinek és szükségleteinek harmóniája azokkal a parancsoló követelményekkel, amelyek viszont az összesség és az ellátatlanok érdekében szükségesek. Részletekre is kiterjed a miniszter, amikor szólott a kenyérváltójegy és a zsírváltójegy bevezetéséről, nemkülönben a sertészsírnak olajokkal, baromfi­zsírral és más pótanyagokkal való helyettesítésé­ről, viszont azonban hangsúlyozta azt is, hogy­­ például a tengeri kérdésénél egyik legfontosabb feladat a termelés folytonosságának biztosítása, a sertéshízlalás lehetővé tétele, mindig gondolva azonban azokra az országrészekre, amelyeknek la­kossága étkezés céljaira használja fel a tengerit. Mindenkit megnyugtathat a miniszternek az a felfogása, amely egyúttal a közellátásnak egyik sarkalatos programpontja is, hogy bizonyos mér­tékig vissza kell szorítanunk ma a luxuscikkek előállítását. Át kell állítani tehát azt az ipart, amely ezeket gyártja a közszükségleti cikkek elő­állítására. Ugyanígy igen megnyugtató kijelentése volt a miniszternek az is, hogy az anyagpazarlás­sal járó sokféleség helyett egyes iparcikkek gyár­tásánál bevezeti az egységes, úgynevezett standard­áruk előállítását. Szoros kapcsolatban van ez a mezőgazdasági és ipari munkásságnak, tehát a legszegényebb ré­tegeknek lábbelivel és textilárukkal való ellátásá­val. Ebben a tekintetben is megnyugtató kijelenté­seket tett a közellátási miniszter, amikor bejelen­tette, hogy a közeljövőben tekintélyes mennyiségű cipőáru kerül szétosztásra, megalakulnak és egy­séges irányítás alá kerülnek a lábbeli és textilköz­pontok, ellenőrzés alá a nyersanyagjuttatás és az elkészült cikkeknek a kereskedőknél való szétosz­tása. Természetes, hogy ez az igen nagyszabású program, amely a mai helyzetnek egyedül felelhet meg, szükségessé teszi az árszabályozást és az ár­ellenőrzést is, szükségessé teszi az áruk visszatar­tásának, rejtegetésének szigorú büntetését és meg­akadályozását. Erélyes rendszabályokat jelentett be a miniszter, olyanokat, amilyenek szükségesek, amelyek azonban csak addig a határig terjednek amint mondotta­m, amíg nem veszélyeztetik a gazdasági életet, tehát amíg nem bénítják, hanem ellenkezőleg elősegítik a termelést. Szeged 1941. XXIXI. ÉVFOLYAM 275. sz. DECEMBER 2. KEDDAra­bo fillér Királyi Ügyészség SZENTESI NAPLÓ Háború Amerika és Japán között Moszkva előtt áll a német haderő — Riadó készültség a Távol­keleten — A német-francia kibékülés — Legújabb jelentések a helyzetről Nem látom őket viszont —,mondotta Hull kül­ügyminiszter szombaton a japán küldöttséggel foly­tatott megbeszélés után. Ennek a nyilatkozatnak a nyomán háborús láz ütötte fel a fejét az egész Tá­volkeleten. Ausztráliában rendkívüli ülésre hívták össze a minisztertanácsot. A maláji félszigeten riadókészültségbe helyezték a légi és haditengert Nem látom őket viszont — i­mételjük Hull kül­ügyminiszter nyilatkozatát. Tegnap az a jelentés ér­kezett, hogy Kuruszu japán rendkívüli megbízott ismét tárgyalást folytat mégis az amerikai külügy­miniszterrel. A hírek szerint Kuruszu a japán kor­togó japán miniszterelnök vasárnap beszédet intézett a japán néphez a tokiói rádióban. Felhívta a népet, hogy legyen készenlétben, mert a japán nép érdekei és jövője dől el ezekben a napokban. A ja­pán miniszterelnök nem tett célzást arra vonatkozó­­lag, hogy a japán—amerikai tárgyalások kudarccal fejeződtek be, de az a körülmény, hogy az új kor­mány uralomrajutása óta­­egyetlen napot sem mu­lasztott el, hogy a háborús készenlétet fokozza, arra mutat, hogy Japán felkészült minden eshetőségre. Hétfőn délután az olasz félhivatalos jelentés azt Az angol hírszolgálat tegnap azt jelentette,, hogy riasztó a távolkeleti helyzet. Valóban, ha a körülményeket­­ figyelembe vesszük, borotvaélen tán­col Japán és Amerika között a háború és a béke. A japán—amerikai tárgyalások egyre rejtélyesebbek szett flottát, ugyanez történt a Fülöp-szigeteken. A japán minisztertanács három napon keresztül fog­lalkozott Amerika jegyzékével s a hangulat arra mutat, hogy a tokiói kormány nem tartja elfogad­hatónak Roosevelt feltételeit. Teljes a készenlét a Csendes-óceán vidékén s mint az angol hírszolgálat jelenti, riasztó a távolkeleti helyzet. Hány válasz jegyzékét nyújtja át az amerikai ja­vaslatokra. Nincs hír arról, hogy ez a válaszjegy­zék mit tartalmaz, a körülmények azonban arra mutatnak, hogy Japán semmiképpen sem tartja el­­fogadhatónak Roosevelt feltételeit, lesznek. Roosevelt azt mondotta pénteken, hogy két­heti pihenőjét csak akkor szakítja félbe, ha a távol­keleti helyzet ezt szükségessé teszi. S íme, Roosevelt félbeszakította szabadságát, sőt már vasárnap visz­­szaérkezett az amerikai fővárosba. Közölte, hogy elérkezett Japán számára a döntés órája s a japán nép olyan meglepetésekkel fog szol­gálni, amilyennel szolgált a német és szövetséges haderő a keleti hadjárat során. Nem tudni még, hogy Hull külügyminiszter és a japán megbízottak között lefolytatott tárgyalás milyen eredményekkel jár, hogy Roosevelt tett-e to­vábbi engedményeket a japán megbízottak szá­mára, s csak az a bizonyos, hogy ezekben az órák­ban dől el a háború és a békéé sorsa a Távolkele­ten. Japán nem fogadja el az amerikai ajánlatot Roosevelt visszatért Washingtonba Japán háborús készenléte Most dől el a háború vagy a béke A legújabb helyzetről a következő tudósításunk számol be. A távolkeleti helyzet az utolsó 24 órában nagy­mértékben rosszabbodott és hivatalos washingtoni körökben tegnap késő este kijelentették: nyilván a külügyi hivatalhoz befutó diplomáciai jelentések bírták rá az elnököt arra, hogy különben is rövidre tervezett szabadságát, amelyre csak szombaton is­növelték a feszültséget a különféle kato­nai mozdulatokról szóló hírek, valamint egy magasrangú japán katonai szószólónak az a nyilatkozata, hogy Japán a burm­ai úton való forgalom megakadályozását létfontosságú fel­adatnak tekinti A burmai út kínai része ellen tegnap is volta­k erős légitámadások. A Thai­föld közelében végrehajtott katonai mozdula­tokról szóló híreikre való tekintettel a Thai­földön tartózkodó amerikai állampolgárokat dúlt el, már tegnap megszakítsa. Ma visszatér Wa­shingtonba és a Fehér Házban fogadja a külügyi hivatal, a hadsereg és a flotta képviselőit. Rossz ha­tást keltett Togo japán miniszterelnöknek tegnap Japán, Mandzsukuo és Kína népéhez intézett üzene­te is, amelyben Amerika és Anglia politikáját a Tá­vol-Kelet kizsákmányolásának mondotta, felszólították: legyenek készen arra, hogy minden pillanatban elutazhassanak. Először történik, hogy Washingtonban hi­vatalos adatokat közölnek az amerikai légi­haderő készenlétéről. Arnold vezérőrnagy, a légihaderő főparancsnoka kijelentette, hogy nyolcszáz korszerű vadász­gép Amerika védő­­állomásain állomásozik és állandóan erősítése­ket kap az anyaországtól.

Next