Szentesi Napló, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

I. oldal. Olvasás közben Nem tudom, ki miként van vele, de nekem legborzalmasabb­ alkalom az ünnepnap. Babonás ijedelemmel félek tőle. Az ünnepi evés-írástól ép­pen úgy, ahogy az ünnepi szórakozás különféle borzalmaitól . . . Nem nekem találták ki. Ilyenkor "ha tehetem, megszököm a kedélyes" társaságtól és a „kellemes" szórakozástól. ,,Mit van tennem, ol­vasnom tán?" — mondom el Arany Jánossal. Oda­megyek a könyvszekrényhez s a polc belső soráról vakon kihúzok egy könyvet. Mindegy, hogy mit. A könyvet nevezetesen földhöz vághatom, de a társa­ság tagjait még­sem hajíthatom ki . . . Olvastam most is . . . A vakon kivett könyv egy nagyképűn ostoba angol detektív történetet, ami tekintve tíz­éves petitszedését, terjedelmes „regény" volt. El­olvastam és gondolkoztam rajta. A londoni Scotland Yard segítségül hív egy valódi ezredest, mert nem bírja megfogni a tettest. És az ezredes megtalálja, természetesen nem annak személyében, akit tettes­nek hinne a józan ész. Dehogy. Egy másik alak­ban, aki látszatra fehérebb a hónál. Hogy miért ez a tettes és miképpen süti ki ezt az ezredes, arról egy hang sincsen, de vannak egészen kedvderítő szamárságok — sőt a cselekményhez egyáltalán nem tartozó leírások és elbeszélések . . . Azon gondolkoztam, hogy nem kellene-e miss Fantorphe helyett, (ez a megtalált gyilkos,) az írót felakasz­tani és sok évi fegyházzal büntetni a kiadót, aki sajtó alá rendeztette ezt a történetet . . . És aztán még egy: ha előkelő londoni kiadó cég sajtó alá rendezhet egy ilyen hajmeresztő dolgot, akkor miért botránkozzunk meg a mi ponyváinkon . . .? Megjegyzem, nem a közönséget okolom, de belátom, hogy az írók egy része valami megbomlott ideg­rendszerrel — hódol az idiotizmusnak . . . * Egyébként olvastam tovább . . . Megkaptam az úgynevezett ,,legelőkelőbb" szépirodalmi lap leg­újabb számát — és el­kezdtem olvasni a Szerkesztői üzeneteket. Ne tessék ebben mal­dat látni. Elisme­rem, hogy irodalom is akad abban az újságban. Néha több, máskor kevesebb, egyszer-egyszer sem­mi. Erről nem az újság tehet, hanem, akik a cik­keit írják . . . Azonban való igaz, hogy a Szerkesz­tői üzenetekben mindig találhat az ember érdekes problémát, legföljebb a hideg fut végig a hátán, vagy verejték gyöngyözik a homlokán, amikor (‘gy­ógy választ olvas . . . De ez természetes. Az élet­szem másképpen lát Pesten, mint ahogy az élet cselekszik, mondjuk Szentesen. Aztán . . . de nem magyarázkodom, mert eltérek a tárgyamtól. Nem is az üzenet, ami gondolkozásra késztetett, hanem a probléma. Egy vőlegény befejezett tények elé akar­ta" állítani a családját, amelyik ellenezte a házassá­gát s hogy meggyőzze a ,,muszáj“-ról a menyasz­­szonyát, megmutatta neki azt a levelet, amelyben a vőlegény anyja a sárgaföldig lehúzza a menyasz­­szony családját. Azt akarta így bizonyítani, hogy semmi értelme a várakozásnak, beleegyezés nem lesz . . És a szegény menyasszony erre kiadott az előkelő vőlegényen ... A gazdag, a családjától egyáltalán nem függő, előkelő vőlegényen, mert. Erre nincsen semmi kádencia. Bizonyosan azt akarta, hogy leendő anyósa, aki őmiatta kitagadta a (semmiből) a fiát, alázatosan instálja meg a menyasszonyt arra, hogy áldozza fel szegénységét, semmiségét és legyen a gazdag és előkelő állásos vőlegény felesége . . . (A vőlegény gazdagsága ke­­resztapja elörökölt vagyona volt.) Igen, mert mit szól a világ, ha az esküvőn nem jelenik meg a vő­legény anyja, ... A szerkesztői üzenet szerint a kidobott vőlegény várjon néhány hónapig, akkor a menyasszony belátja . . . Szerintem, az eldobott vőlegény ne várjon egy pillanatig sem, hanem nő­süljön meg azonnal, mert ostoba leányból lehet okos fele­ség, de hiú leányból sem lesz jó feleség Aztán olvastam egy cikket a kereszténny egyen­lőségről is. Csak a címéért olvastam el, mert gon­dolkozásra hívott. Ebben a cikkben ezt­ olvastam: „A keresztény egyenlőség eszmei súlypontja nem a különbségekben van, hanem egyrészt az emberi természet lényegi azonosságát jelenti, másrészt az e­mbernek ezt a rangját, amely az ember céljának, hivatásának azonosságánál fogva minden ember­ben teljesen egyforma. Ezt a tételt aztán szélesen­hosszan fejtegeti az író s többek között azt is mondja, hogy a krisztusi kinyi­la­tkozatásokban az egész emberiség nemesi oklevelét láthatjuk . . . Hát jó, hiszen a szó arra való, hogy­­Uralkodjék általa az, aki tudja forgatni . . . Az is igaz, hogy minden bölcselkedés arra jó, hogy rettentő sok, hosszas és javarészt értelmetlen mondatban semmit se mond­janak . . . Minek három hasábot írni a keresztény egyenlőségről, mikor az adva van abban, hogy mindnyájan Isten fiai vagyunk . . . SZFINX Levélapk­ FODOR-nál Kossuth­ utca 18. SZENTESI NAPLÓ Csütörtök, 1912 január 1. Újból leszállították az autók benzinadagját Az üzemanyagokkal való takarékos gaz­dálkodás szükségessé teszi, hogy 1942 január hó első napjától kezdődőleg a magánhaszná­latú személy- és tehergépkocsik mozalkó ki­utalását újból csökkentsék. A közhasználat­i gépjár­művek (autóbuszok, takszik, bérautók, stb.), valamint a motorkerékpárok motalkó­­adagja azonban továbbra is változatlan ma­rad. Az egy jegyre kiszolgáltatható motalkó­­mennyiség a magánhasználatú személy­­gépkocsiknál az eddigi havi 25, 35, ille­tőleg 50 liter helyett havi 20, 30, illetőleg 40 liter, a magánhasználatú tehergépjáró­­műveknél és vontatóknál pedig az eddigi havi 60, 90, 120, illetőleg 180 liter helyett havi 40, 70, 90, illetőleg 150 liter lesz. Az 1942. évi január—február havi motal­kó jegyeken a fenti csökkentésnek megfelelően a hatóság egyes szelvényeket piros feszibé-é­lyegzéssel érvénytelenített s így ezeket a szel­vényeket a benzinkeztkezelők nem válthatják be. ■­­ Illetékes helyen ezzel kapcsolatban újból felhívják a gépjárómű tulajdonosok figyelmét arra, hogy gépjárműveiket a mai idők komoly köve­telményeinek megfelelően csak elkerülhe­tetlen esetekben és kizárólag arra a célra használják, amelyre ü­zembentartási engedélyt kaptak. ------□□-----­ RÁDIÓT­BSzt berkes Imre 1 ." vásároljon Petőfi­ u., posta mellett. Telefon 271. íVt&o## a duyno.hista (Látja: Jteiívatotehi tatották Szilveszter éjén­ek legfontosabb mozza­natba az ólomöntés­. vízbe öntött ólom sze­szélyes alakzataiból olvashatjuk ki, mit tar­togat számunkra az új esztendő, mit rejteget a jövő? Jó jelek Jó jel, ha a szilveszteri ólomból csupa va­donatúj ezüst ötpengősök bújnak elő. Még jobb, ha bankók. Jó jel, ha szilveszteri ólomöntés közben a telefon megszólal és jelentik, hogy százezer pengőt örököltél. Még jobb, ha kettőszázezret. Ólomöntés után, éjféli lámpaoltáskor, sző­ke kislány ha megcsókol, az jó. Ha barna, az még jobb. Ám az se rossz, ha lámpagyújtás után azt tapasztalod, hogy ismeretlen tettes degeszre tömött pénztárcát dugott a zsebedbe. Babonás emberek különösen nagyon kedvelik. Rossz jelek Ilyenek is vannak. Sajnos. Határozottan rossz például Szilveszter élén f ólómöntés közben a kanál tüzes felét puszta kézzel megragadni. Kimondott kellemetlen elő­jelnek tekinthető, ha az ólom a markodba­­ csöppen. Babonás háziasszony kedvezőtlen kabalá­nak tekinti, ha az ólomöntő előbb a garatra öntött fel és a vizesfazekat a szőnyegre ejti. , Különös figyelmet érdemel pláne, ha egyide­jűleg a gyorsforraló feldől és a spirituszlány­­ belekap a balkéz felőli ablak új függönyébe.­­ Némelyik babonás háziasszony azt is zo­kon veszi, ha a vendégek közvetlenül ólómön­tés után szervizpoharakat vagdosnak a vitrinbe. " Rossz, ha ólomöntés közben eszedbe jut, hogy másnap váltód jár le.­­ Kellemetlen előérzet, ha miközben öntöd e az ólmot, egy büdös vas sincs a zsebedben, s Egész napod el lesz rontva, ha újév reg­gelén haza­mégy és mezítláb rajzszögbe lépsz. Éppen ezért a legjobb cipőben maradni és csak másodikon hazamenni, i­­ Kiss József Január közepén életbe lép az egész ország területén a kenyérjegy A hivatalos lap keddi száma rendeletet közöl a liszt, kenyér, és sütőipari termékek ará­nyos elosztásának szabályozásáról. A rendelet értelmében január 15-től a fi­nomliszt, kenyérliszt és száraztésztaféléket, rendes és különleges kenyérfajtákat, zsemlyét, valamint egyéb megengedett sütőipari készít­­ményeket az ország egész területén csak ható­sági jegy ellenében (finomlisztjegy, kenyér­jegy, váltójegy, pótjegy), illetőleg hatósági utalvány alapján szabad forgalomba hozni. Ez a korlátozás nem terjed ki a kenyér­tésztából készült perecre. A közellátási miniszter a lisztből, vagy liszttel készített egyéb termékek jegy ellenében való forgalombahozatalát is el­rendelheti. A hatósági jegy ellenében kiszol­gáltatható fejadagot a közellátási miniszter ál­lapítja meg. Azokban a községekben, ahol sü­tőiparos nem működik, a közellátási kormány­­biztos engedélyével a fejadagot kenyérlisztben kell kiszolgáltatni. Finomliszt- és kenyér­jegyet igényelhet mindenki, aki vámőrlésre nem jogosult, aki gabonáját az arra jogsultaknak eladta.­­ Az igénybejelentést a hatóság által díjtalanul ren­delkezésre bocsátott űrlapon kell megtenni. Azokban a városokban, ahol házfelügyelők is alkalmazásban vannak, az űrlapok kiosztását és összeszedését, valamint a liszt- és kenyér­jegyek kiosztását a házfelügyelők útján lehet végeztetni. Nehéz testi munkások és testi mun­kások kenyérpót­jegyeiket igénybejelentések során az űrlapok beadásával egyidejűleg a munkaadó által kiállított igazolvány benyújtá­sával kérhetik a községi elöljáróságnál, pol­gármesternél, vagy körzeti nyilvántartási fiók­nál. Gabonalappal el nem látott nehéz testi munkát, illetőleg fokozott fizikai erőkifejtést igénylő testi munkát végző mezőgazdasági munkásnak és önálló iparosnak pót­jegyre von

Next