Szentesi Napló, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-28 / 119. szám

■r o. 1942. XXIV. ^FQUAM 119. o. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖKA RA­DO FILLÉR SZENTESI NAPLÓ .ÖÖVETLEN POLITIKAI ,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP Királyi ügyészség szeged nyílt levél dr. Varga József közlekedési miniszter úrhoz Kegyeim é­s Urunk! Ha ez iómód, amellyel tisztelet­­teljes kérésünket N­agyméltósá­godhoz eljuttatjuk, csak egyszik­­rányi látszatát is mutatná a kel­lemetlenkedő molesztálásnak, — bocsánatot­­kérünk érte. Szolgál­jon mentségünkre az a körülmény, hogy az ügy, amelynek­­érdeké­ben felemeljük ez újság hasáb­jain kérő szavunkat, nem szemé­lyi természetű, még csak nem is lokális jelentőségű, hanem ügye , Csongrád vármegye százezer la­kosának, amely innen az Alföld szívéből, a legmagyarabb várme­gyéből fordul most Nagyméltósá­godhoz, hogy jogosnak tartott sé­relmére orvoslást kérjen. A legteljesebb bizalommal tár­juk fel panaszunkat Nagyméltó­­ságod előtt. Ez,a bizalom kettős okban­ fakad. Nagy­méltóságod ed­digi több éves miniszteri működé­se meggyőzött bennünket arról , hogy úó, magyar ipar és kereske­­­delem­­ügye a legjobb kezekben van, a reformok és­­alkotások so­rozata amellett szól, hogy Nagy­­méltóságod működése határkövet frerenti kereskedelmi­­és ipari po­­­ltikánk­ban, de határközlét jelent a magyar közlekedés fejlődése te­rén is. Lelki szemeink előtt az a közelmúlt elevenedik fel, amikor ÉszakErdély visszatért hozzánk s amikor a hajdani magyar vasút­vonalak is visszatértek. He csak a puszta vonalak — mozdonyok, kocsik és minden más berendezés nélkül. Elszorult szívvel néztünk a­kkor az erdélyi vasutakra, de a MÁV-ra is. Ki és hogyan fog itt, ezen a kifosztott és elárvult ré­sze® megfelelő reorganizációt vég­rehajtani a szükséges felszerelé­sek hiánya miatt és hogyan fogja megoldani azt az óriási feladatot, amely viszatért Erdély bekap­csolását, a MÁV forgalmasak biz­tosítását eredményezi minden nagyobb zökkenő nélkül. Kegyelmes Urunk! Ezt a rend­kívüli feladatot a magyar közle­kedési miniszter és a Magyar Ál­lam­vasutak megoldották szinte csodával határos módon! A rend­kívüli idők megpróbáltatásai elle­nére is a mai európai viszonyok­hoz mérten szinte tökéletes for­galom lüktet az anyaország és a visszatért területek között, ide számítva az ugyancsak felszerelés nélkül visszatért délvidéki terü­leteinket. Sőt több is történt! Szeretfalva és Déda között Euró­pa legnagyobb vasútépítése folyik immár második esztendeje, amely­nek méreteire, munkatempójára, megszervezésének és lebonyolí­tásának precizitására egész Euró­pa felfigyelt. A tudós miniszter munkája ez s aki ennyire szívén viseli a ma­gyar közlekedés ügyét, mint elő­dei közül Baross Gábor óta talán senki más, az a férfiú­k bizonyo­sak vagyunk benne — méltányol­ni fogja a mi aránylag rendkívül szerény kérésünket is. Kegyelmes Urunk !• Közel két évtized óta instanciázunk hiába­valóan ennek a Szentes-környéki vidéknek jobb menetrendjéért. Mert Szentes mindig mostoha gyermeke volt a MÁV Igazgató­ságának! Csongrád vármegye tör­vényhatósági közgyűléseinek, Szentes város képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyvei tele van­nak menetrendi panaszokkal s meggyőződéssel állítjuk, hogy alig múlik el menetrendváltozás anélkül, hogy Csongrád várme­gyének, vagy Szentes városának ne kelljen felszólalással élnie amiatt, hogy vasúti közlekedé­se akár Szegeddel, akár Buda­pesttel megjavíthassák. Akuttá váltak már ezek a közlekedési za­varok. Legutóbb például puszta f­eledékenységből Szegeddel nem j­ölt összeköttetésünk, jóllehet en­nek a vármegyének a lakossága a törvényszék és ítélőtábla, a pénz­ügyigazgatóság, a tankerületi fő­­igazgatóság és tanfelügyelőség, az erdőhivatal stb. miatt valóság­gal Szegedhez van láncolva. Csodálkoztunk volna, ha a má­jus 4-én életbe lépett menetrend­­változás nem tartogatott volna meglepetést a számunkra. Sajnos, tartogatott, még­pedig keserű meglepetést! Félreértés ne essék, nem azt panaszoljuk, hogy Bu­dapest irányában a minimálisra redukálódott személyvonati össze­köttetésünk, hiszen jól tudjuk és fismerjük azokat az okokat, ame­lyek a korlátozásokat múlhatat­lanul szükségessé teszik. Különö­sen megértjük mi csongrádvár­­megyeiek, az ország legszínma­­gyarabb lakossága, ez a nép, amely a török dúlások óta állan­dó következetességgel a legna­gyobb részt vállalta az áldozatok­ból, amely éppen ősi rendíthe­tetlen magyarsága miatt volt mindig mostoha gyermeke az osztrák császári háznak. Ez az idő már elmúlt, Szentes és vi­déke azonban a magyar közleke­dési politikában úgy látszik to­vábbra is mostoha sorsra ítélte­tett, legalább is a vasúti közleke­dés terén. Kegyelmes Urunk! Az a gon­doskodó munkásság, amellyel Nagyméltóságod a magyar köz­lekedés ügyét szívén viseli, báto­rít fel minket arra, hogy vasúti összeköttetésünk fogyatékossá­gát, közelebbről meghatározva a Budapest—Szentes viszonylatban jelenleg fennálló lehetetlen csat­lakozási helyzetet a legilletéke­­sebb tényező. Nagyméltóságod elé tárjuk, kérve annak eredmé­nyes és kielégítő megoldását és orvoslását, figyelemmel arra, hogy három héttel ezelőtt elhang­zott panaszunk a vasúti igazgatás valamelyik útvesztőjében úgy látszik, holt­vágányra futott, jól­lehet sérelmünk jogosultságát az illetékes vasúti tényezők elismer­­jék. Ez a lehetetlen, szinte már elvi­selhetetlen közlekedési helyzet a következő: Budapestről Szentes vidékének, közelebbről meghatározva Cson­­grádnak, Szentesnek, Orosházá­nak, Szegvár és Mindszent közsé­geknek, de bizonyos mértékben Hódmezővásárhelynek is egyetlen személyvonata van. Ez Budapest Nyugati pályaudvarról reggel 8 óra 10 perckor indul ki és 11 óra 58­­perckor van Kiskunfélegyhá­zán. A felsorolt környék uta­zó közönsége teljes két és három­negyed órát várakozik Kiskun­félegyházán, mert nincs közvetlen csatlakozása s a legközelebbi mo­toros vonat csak 14 óra 38 perc­kor indul és Szentesre 15 óra 42 perckor érkezik. Ma, amikor a fokozott munka korszakát éljük, amikor elsősor­ban a kormány hirdeti az eddigi­nél több munkateljesítményt, amikor minden foglalkozásbeli embernek drága az ideje, akkor kimondani, sőt elképzelni is sok, hogy munkás ember két és há­romnegyed órányi időt vesztegel­jen tétlen egy állomáson minden ok nélkül. Mert állítjuk, hogy ez minden ok nélkül történik! Kis­kunfélegyházáról ugyanis indul egy motoros reggel 7 óra 31 perc­kor Szentes felé, 9 óra 56 perc­kor indul egy másik motoros is. Ennek a másik motorosnak a köz­lekedési idejét kellene megváltoz­tatni, illetve ebben a kiskunfél­egyházi—szentesi viszonylatban visszaállítani a régi menetrendet, amely egycsapásra megoldaná ezt a közlekedési abszurdumot. Mert régebben is, amikor Budapestről ugyanez időtájban kiindult a reg­geli személyvonat Szeged felé, egy déli 12 óra körüli időben Félegyhá­záról Szentes felé kiinduló moto­ros vonat biztosította a csatlako­zást, pedig akkor az éjjel 23 óra 20 perckor kiinduló Budapest— szegedi személyvonatunk is meg­volt megfelelő csatlakozással. Most azonban csak ez az egyet­len személyvonatunk van Buda­pestről, de a közvetlen csatlakozás lehetősége még sincs biztosítva. Hogy teljes legyen a kép, meg­említjük, hogy az általunk indí­tani kért motoros az előző menet­rendben meg­volt, az új menet­rendből azonban kitörölték. Érde­kes volna tudni, mi lehet az oka annak, hogy a csatlakozó motoros vonatot megszüntette a MÁV igazgatósága, hogy helyébe egy olyan haszontalan vonatot állít­son be, amelyhez nincs semmi csatlakozás. Ez azután betetőz mindent ! És amikor emiatt a köz­lekedési abszurdum miatt felemel­tük szavunkat, valahol a MÁV igazgatóságában egy ismeretlen valaki a sóhivatalhoz utasított bennünket s velünk együtt ennek az ősi vármegyének színmagyar lakosságát, amely ezt az elbánást semmiképpen sem érdemelte meg. Végül engedje meg Kegyelmes Urunk, hogy ennek a közlekedési abszurdumnak még néhány hát­rányára rámutassunk. Először is a szegvári, mindszenti, hódmező­vásárhelyi, orosházi utasok kény­telenek a késő esti órákig Szen­­tesen vesztegelni, mert a szentesi állomásról fél 2 és 2 óra között kiindulnak a motorosok, tehát a további csatlakozás lehetősége ki van zárva. De lehetetlen ez azért is, mert az erre a vidékre irányí­tott postaanyag is ezzel a vonat­tal fut be Budapestről. Miután a kiskunfélegyházai motoros dél­után 15 óra 42 perckor érkezik meg Szentesre, a késő délután miatt már nincs postakézbesítés és a budapesti, valamint a Buda­pesten keresztül más ország­részekből ideérkező levelek ilyen körülmények között pontosan harmadnapra jutnak el a címzett kezéhez. •Az egyszerű megoldást tehát a Kiskunfélegyházáról induló egyik motorosnak a déli órákban törté­nő indítása hozná meg, amint ez régebben is volt. Kegyelmes Urunk! Egy egész vármegye utazóközönsége áll e kérdés kedvező megoldása mel­lett, több mint százezer ember érdeke kapcsolódik egy olyan, aránylag csekély intézkedéshez, amely egyetlen tollvonással is megtörténhet. Tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, legyen kegyes e téren elvesztett bizalmunkat visszaadni és menetrendi pana­szunkat megértő figyelemre mél­tatni. Bizton hisszük — mert bi­zalmunk rendíthetetlen —, hogy Nagyméltóságod bölcsen fogja mérlegelni panaszunkat és gyors intézkedéssel lehetővé teszi, hogy ezek a vasúti anomáliák meg­szűnjenek és megkapjuk a mai lehetőségek szabta legjobb vasúti menetrendet. Amilyen végtelen volt eddig türelmünk, éppen olyan nagy lesz hálánk is Nagyméltóság 2.od iránt. Hazafias tisztelettel: 4 Szentesi Napló Szerkesztősége.%

Next