Szentesi Napló, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-09 / 180. szám

Vasárnap, 1942 augusztus 9. SZENTESI NAPLÓ Rózsa Sándor titkos alagútja a kondorosi csárda alatt ! Petőfi-emlékek, — költészet és valóság — Erkel Ferenc zongorahangversenye a csárdában a betyároknak — A romantika és a legendák szülőhelyén Még száz év se választ el bennünket a 48-as és azt követő mozgalmas évektől s máris dús romantika és legenda-erdő árnyazza be az akkor élt nagyemberek személyét s a helyeket, ahol megfordultak. Történelemben még legszegényebb része az országnak az Alföld, melynek történelemhumuszát vér- és vízözönök kopárosították és szíkesítették el. De még a túlságosan anyagias élet is meddővé tette az ittlakó nép lelkét ahhoz, hogy az értékes történelem-magokat megőrizze és belőlük virágos, dús emlékkertet teremjen erre a lapos, józan földre. Inkább csak a betyár-romantika érdekelte ezt a vidéket s ezt a népet. Nem csoda, hogy egyik legnagyobb most élő írónk is ebbe a betyár-romantikába markolt bele, hogy regényt lelkezzen belőle. Tanulságos ennek a romantikának a fejldését a helyszínen eredeti termőhelyén tanulmányozni. Ez az érdeklődés vitt el bennünket is a híres-neves kondorosi csárdába, amelyet halhatatlanná Arany János dalolt ezzel a versével: „Kondorsi csárda mellett, csárda mellett. Gulya, ménes ott delelget, ott delelget. Csárdabeli szépasszonynál ott mulat az öreg bojtár, öreg bojtár. A régi csárdához új szárny épült s ezzel a csárda frontját és képét is teljesen kifordította. A réginek a képe ott függ a régi szárny Petőfi-szobájának falán. Ezen a falon lehetett még nemrég olvasni Petőfi és Arany János sajátírású verssorait is, de a kegyetlen, illetve az érthetetlen utókor lehántotta a költői vakolatot és rámeszelte a nagy fehér semmit. A romantikus betyárvilágnak élénk helye volt ez a csárda. Ötfelől futottak itt össze a pusztai utak, érthető, hogy a betyároknak is itt volt a főhadiszállásuk. A régi csárdarész padlásán hatalmas méretű, H-alakú kémény van, a kőművesek úgy hívják az ilyet, hogy nadrágkémény. De a h-betű lába nem füstjárat, hanem betyársüllyesztő volt. A felsőben a betyár, azaz maga Rózsa Sándor bújt meg s lappangott napokon, éjeken át, míg az alsó járaton a pincébe lehetett lesuvadni, ahol meg ott volt a széles, magas alagút, melyben lopott lovakat is el lehetett istállózni napokon át, vagy át lehetett hajtani a föld alatt a kiskondorosi csárdához. Az alagút most már járhatatlan, beomlott. De inkább valószínű, hogy itt is egy kis legendás túlzással állunk szemben. Az tény, hogy a titkos kéménymenet és búvóhely ma is megvan, de az is tény, hogy azt nem Rózsa Sándorék, nem is a korcsmáros, hanem a régi uraságok valamelyike építtette abban az időben, amikor Bécs ellen conspiráltak nemeslíraink. Pandurszállás — betyárszállás Emellett szól az is, hogy a kondorosi híres betyárszállással éppen szemközt építették fel abban az időben a pandúrszállást, laktanyafélét is, de mindkét fél: betyárok s pandúrok vigyáztak arra, hogy egymásba ne botoljanak. Ha a pandúrok jöttek, megléptek a betyárok, s ha a betyárok jöttek, másfelé akadt dolguk a pandúroknak. Merthogy nem is a betyár miatt telepítették ide a pandúrokat, hanem a csákói Batthyány gróf miatt, aki gyanús volt a bécsi udvarnak, mert lófuttatások ürügyével gyakran birtokán gyülekeztette a magyar urakat. A bécsi udvar szerint itt konspiráltak a rebellis magyar urak Bécs ellen, őket kellett figyelniök a pandúroknak. A pandurdokat Bécs fizette, a betyároknak meg a birtokosok nagy része rendes konvenciót fizetett a vagyon- és életbiztonság okáért s úgy látszik, az utóbbi jobb befektetésnek bizonyult. Olyan bevett legitimált szokás volt ez, hogy a kasznárok szabályszerűen el is számolták a betyároknak nyújtott összeget. így: Kanalas Menyhártnak (Rózsa Sándor egyik betyárjának) szállás és koszt, 50 krajczár. Kötőpénz 10 rénes forintok. Az is megesett, hogy az elkötött lovakat a betyárok egyszerűen becsapták valamelyik uraság ménesébe. Ott biztonságban voltak, míg a pandúrok nyomozása holtpontra jutott. Akkor aztán érte jöttek a betyárok s továbbhajtották a lopott lovakat. Cserébe, szívességért vigyáztak rá, hogy betyárok részéről kár ne érje az uraságot. Erkel és Rózsa Sándor Hihetetlenül hangzó legendát mesélnek a kondorosi csárdában. Egykor Erkel Ferenc is átutazott errefelé delizsánszon s megállóit a híres csárdánál. Ott épp Rózsa Sándorék mulattak. Midőn meghallották, hogy minő híres muzsikus utazik a delizsánszon, behozták a szekérről Erkel zongoráját s megkérték a mestert, játsszon rajta valamit nekik. Erkel készséggel megrendezte a betyároknak a „házi-hangversenyt". Hálából azután a betyárok Szentesig elkísérték, nehogy bántódása legyen „holmi kapcabetyárok részéről." De hagyjuk a betyáros álromantikát, melyben több a költés, mint a valóság s térjünk át az itteni Petőfi-emlékekre. A volt Batthyány-, később Geist-uradalomban szolgált, mint kasznár, iletve gazdasági tisztviselő (Beamter) a nagy Petőfi öccse, István. Láttam az íróasztalát, végigjártam a kasznárlakban, amelyet egykor ő lakott s lapoztam érdekes írásai között. Petőfi Sándor kézírása fegyelmezett, rendszerető, komoly és gyakorlatias embert mutat. Eleinte német volt a könyvvitel nyelve. Az egyik fizetési lista első tételei Petőfi Istvánra vonatkoznak s szóról-szóra így vannak megírva: Zahlungs-Gebühren Liste des Csákóer Wirtschafs Personales für das Jahr 1860. Octbr. 1. Beamter Stefan Petőfi Baares Geld 315 forint. Gebühren für ein ganzes Jaur geackertes Kukuruzfeld 6 Joch, Kuhhaltung. Kühe im ganzen Jahre 6 Stück Schweine im Sommer 2 Stück. Magyarul: évre: 6 darab disznó, nyáron két darab. Nagyon meg lehetett vele elégedve a csákói akkori földesúr, Geist Gáspár, mert már 1864-ben 1000 forintra emelte a készpénzfizetését természetbeni járandóságait pedig így emelte. Búza 30 mázsa, árpa 50 mázsa, kása 1 mázsa, morzsolt tengeri 50 mázsa. Tíz hold föld megművelve, tíz szarvasmarha és három disznó tartása. (Ekkor már a könyvelés magyarul ment!) Petőfi István számadásait időnként Petőfi Sándorné Szendrey Julia édesatyja az árpádhalmi jószágigazgató vizsgálta felül s hagyta jóvá. Költészet és próza: Sándor és István világa és természete. Míg Sándor a fellegekben mászkált s jussát a Parnassuson kereste, István ilyen irodalmi alkotásokat írt: Lábas jószágom jegyzete: Srászon van 4 darab negyedfű tinóm, bal faron P. Csökmőn van 2 darab másféléves tinóm, bal faron P. Csökmőn van 3 darab másféléves üszőm, bal faron P. Csökmőn harmadfa tinóm bal faron P. Idehaza 3 darab tehén, 1 darab magamnevelése, vett. Idehaza 1 darab 3 éves üsző. Idehaza 1 darab szopos üszőborjú. Idehaza 1 darab szopos tinóborjú. Idehaza 1 darab szopos tinó, a kovátstól vettem. Összesen 19 darab. Disznó: 1 darab hízott, az Pestre szállíttatott Geist úr által. 5 darab egy és féléves ártány, hízóba. 3 darab koca. 13 darab egyéves malac. Összesen: 22 darab. 1 hátasló. Octbr. 20. 1866. Petőfi István. Szegvári Kendergyár vásárol minden mennyiségű MAGLEN szalmát Friss divatlapok érkeztek, kaphatók lapunk kiadóhivatalában. 7. oldal. „FUTURA" „HOMBÁR" a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt.-a, FŐ BIZOMÁNYOS: SZENTESI TAKARÉKPÉNZTÁR, SZENTES, PETŐFI-u. 1. sz. BŰZÁT, árpát, zabot és egyéb gabonaneműt a legmagasabb áron vásárolunk Gyapjút, báránygyapjút becsléssel azonnal kifizetjük. Olajosmagvak, takarmánymagvak, és egyéb magvakra szerződést kötünk és azokat a „FUTURA" megbízásából a legmagasabb áron átvesszük. Ajánljuk a jól jövedelmező konyhakerti magvak termesztését. Iroda: Pet6fí-u. 1. Telefon 205 és45. Raktárak: Vásárhelyi u. 1. sz. (Telefon 7 sz.) Rákóczi F. u. 39 (volt Pásztor magtár) Apponyi tér 26. (volt Károlyi magtár) Felvilágosítással készséggel szolgálunk. — Szíves tudomására hozom az igen tisztelt közönségnek és a női szabóknak, hogy az új őszi és téli divatlapok elegáns modellekkel megérkeztek és nagy választékban kaphatók a Kultúra és Untermüller Testvérek könyvkereskedésében. 4708 *■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ | HIRDESSEN LAPUNKBAN!