Szentesi Napló, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

Kedd, 1943 március 2. SZ­ENTESI NAPLÓ Korpaszkikségletbiztosítás az 50 kát. holdon aluli gazdaságok, valamint a földnélküli állattartók részére A Közellátási Értesítő most megjelent számából vesszük a kö­vetkező hivatalos tájékoztatást: A múlt évi augusztus hó 18-án kelt 322.500—1942. sz. rendelettel az 50 kát. holdon aluli gazdasá­gok, valamint a földnélküli állat­tartók korpaellátásának lebonyo­lításával az alispánokat és a pol­gármestereket bízták meg és az ugyanakkor kelt 322.510—1942. sz. rendelet megállapította a szó­­ban lévő célra kiutalható korpa mennyiségét is azzal, hogy annak fele m­ évi szeptember 1 és ok­tóber hó 31 között, másik fele pedig november 1 és december 31 közötti időben használható fel. A Magyar Mezőgazdák Szövet­kezete Igazgatóságának jelenté­séből megállapítást nyert, h­ogy a jelzett célra biztosított korpael­látmányból a kiutalt korpameny­­nyiséget a kiutalásban részesült községek egy része nem vette igénybe, illetve több község még a kiutalási időszak első felében — tehát múlt évi október hó 31-­ ig — kiutalt korpamennyiséget sem vette át. Ezzel kapcsolatban 306.500— 1943. III/1. b. sz. körrendeleté­ben a közellátásügyi miniszter ér­tesítette az alispánokat és polgár­­mestereket, hogy a fent jelzett ál­lattartó kategóriák részére eszkö­zölt korpakiutalások közül azok a kiutalások, amelyekért az érde­keltek, vagy érdekelt községek 1. évi január hó 31-ig nem jelent­keztek,­lletve, amelyeket a jelzett időig át nem vettek, hatályukat vesztették. Ezért egyidejűleg a miniszter felhívta a Magyar Me­zőgazdák Szövetkezetét, hogy a kiutalt, de f. évi január hó 31-ig át nem vett szóban levő korpaki­­utalásokról adott szállítási ren­delkezéseket a malmoktól azonnal vonja be s egyben figyelmeztesse a malmokat, hogy a jelzett kor­pamennyiségeket már nem adhat­ják ki. A kiutalás hatálytalanítá­sára vonatkozó rendelkezés ter­mészetszerűleg nem terjed ki az olyan esetekre, amikor a kiutalt korpa átvétele készlethiány miatt nem történhetett meg. A szóban levő állattartó kategó­riáknak a folyó gazdasági év má­sodik felében történő korpaellátá­sával kapcsolatban a közellátás­ügyi miniszter a következőképpen intézkedett: A gabona kiőrlési arányának módosítása folytán előállott nagy­mérvű korpakiesés következtében a honvédségi szükségleteken felül korpakészlet alig áll rendelkezés­re, azokból a szóbanforgó állat­tartó kategóriák is­­ a korpael­látásban a csökkent készletekhez mérten részesülhetnek. A rendel­kezésre álló, valamint a folyama­tosan kiőrlésre kerülő gabonafé­lék után várható korlátozott kor­pakészletek csupán arra nyújta­nak lehetőséget, hogy a polgári ellátás vonalán a szóban levő ál­lattartó kategóriák részére 1. évi február 15-től március hó 31-ig terjedő időre egészen mérsékelt korpaellátmány biztosíttassák. Az ezen felül maradó készletek az 50 kát. holdon felüli gazdaságok te­­nyészsertéseinek­ tartására, illetve tejtermelési célra kerülnek kiuta­lásra. F. évi március 31-ével a készletek felhasználása folytán mind az 50 kát. holdon aluli, mind az 50 kát. holdon felüli gaz­daságok sertésállományai részére történő korpakiutalások meg­szűnnek s ezidőn túl csak a Tej­termelők Országos Szövetsége eszközöl korlátozott mértékben előtakarmány kiutalást a tehené­szetek részére. A körrendelet azután tudomá­sára hozza az alispánoknak és polgármestereknek, hogy a febru­ár 15-től március 31-ig terjedő időre mennyi korpamennyiség felhasználását engedélyezi. A megállapított korpaellátmány a jelzett időben hívható le a fent hivatkozott számú rendeletekben közölt módon a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetétől. Az ellátmányból elsősorban az arra rászoruló hadbavonultak igé­nyeit kell kielégíteni, egyébként az ellátmány felhasználása tekin­tetében a fent hivatkozott rende­letben foglaltak az irányadók. A miniszter végül felhívja az alispánok és polgármesterek fi­gyelmét arra, hogy a most meg­állapított korpaellátmány feleme­lésére, illetve a 1. gazdasági év­ben további ellátmány kiutalásá­ra nincs lehetőség, ezért az ellát­mány takarékos és kizárólag ren­deltetésszerű felhasználását meg­felelően ellenőrizzék. tes, nyi Őrségváltás történt a vár­megyei múzeum vezetésében. Csallány Gábor múzeumigaz­gató átadta a múzeum vezeté­sét utódjának, dr. Ferdinandy Gyulának. Ez az őrségváltás nem történhetik meg tisztelet­­adás nélkül. Búcsúzunk a tá­vozó igazgatótól és köszöntjük az új igazgatót. A búcsúzko­dás az elismerés és a tisztelet érzésének teljes kinyivánítá­­sa, a köszöntés a bizalom és reménység kifejezésre juttatá­sa. Megmondom őszintén, hogy a búcsúzkodás nehéz, nagyon nehéz. Nemcsak magam va­gyok így, de velem együtt így érez ennek a városnak egész társadalma: szinte lehetetlen a mi múzeumunkat Csallány Gá­bor nélkül elképzelnünk. Mert azt apraja-nagyja tudja en­nek a városnak, ennek a vár­megyének, hogy ezt a mi mú­zeumunkat Csallány Gábor hihetetlen szorgalma,­­akarata, fáradhatatlan és törhetetlen munkássága hozta össze, te­remtette meg, tette azzá, ami ma, az ország egyik legszebb gyűjteménye s mint népván­dorlás korabeli gyűjtemény, egyedülálló az országban. Ma­gam, az én hatvanba hajló életkorommal elmondhatom, hogy láttam, mikor ez a mú­zeum megszületett s módom­ban volt figyelemmel kísérni fejlődését. Én láttam kikelni a magot, — hogy ezt a hason­latot használjam, — és láttam sudárba szökni, aztán terebé­lyessé válni a fát. .. Közel fél század az, amire vissza tudok tekinteni s ez alatt az idő alatt a tisztelet, a csodálkozás év­­ről-évre nőtt az én lelkemben Csallány Gábor iránt, de lát­ta­m, hogy ugyanez az érzés ad neki tiszteletet és elisme­rést mindenfelől, mindenki ré­széről. Hej, a fiatal Csallány Gábor a maga fanatikus hité­vel dolgozott, amikor hozzákez­dett az ásatásokhoz... És he­j, mennyi csalódás, közöny, le­kicsinylés fogadta az első mun­kát és annak első eredményeit. Tőle hallottam valamikor a ki­lencvenes évek végén,, amikor már szemléltető lett munkájá­nak eredménye: minden meg van a sikerhez, mert megértet­ték a szentesiek az én munká­mat és szívesen segít, adja meg a lehetőséget mindenki az ásatásokhoz ... így volt. Ma­gam tudom. A világhírű kajá­­ni ásatásokat egyszerű polgár tette lehetővé, pedig áldozatot kellett hoznia. Csallány Gábor nem szentesi, nem csongrád­­megyei, de mégis a miénk. Az­zá tette munkája és a mi sze­retetteljes tiszteletünk, ami­vel magunkhoz öleljük. De jó volna, ha meg lehetne újulni. ­ Glória Filmszínház Figyelem Hétköznapokon 2 előadás­­ fél 6 és fél 8 órakor, vaaárnap éa ünnepnap 4 előadás­­ fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Március 2­5-ig, 4 napig ! Bérletjegyek nem érvényesek! A velencei filmversenyen első díjat nyert magyar film: EMBEREK A HAVASON Főszertelők: Szellay Alice új magyar fi­mszínésznő, Görbe János, Bihary József, Makláry Zoltán, Garday Lajos, Baló Elemér, Borovszky Oszkár, Ferenczy Péterke. Ufa- és Magyar híradó 3. oldal. mondjuk a búcsúzás percében — és a félszáz év előtti Csallány Gábort látnunk újra. Tudjuk, nem lehet, de a búcsúzás per­cében, amikor az utódját kö­szöntöm, az én üdvözletem ez: legyen nekünk az, aki Csallány Gábor lett, igazi szentesi, igazi csongrádmegyei, lelkes mun­kás, fáradhatatlan és mindig mosolygós, mindig derűs, mint elődje volt s akkor a tisztelet és a szeretet őt is elválasztha­tatlanul öleli a mi keblünkre. Mi nehezen szeretünk meg va­lakit, de akit szeretünk, azé a lelkünk és szívünk ... Ezt tud­ja Csallány Gábor s ezt értse meg utóda. — * — diiUHUHBBiiUMHHBaMBtt LAIKUS. Jie.gé\cUtne£te.h hagy. iik&lK&é. és tetszéssel megy a Glória Film­színházban a legnagyobb, legszebb új magyar film, az Emberek a ha­vason. Minden várakozáson felül a film Szentesen is nagy tetszést és sikert ért el. Szentes közönsége most megmutatta, hogy szereti a szépet és a finom művészit értékel­ni is tudja. Megértette, hogy miért nyerte el az Emberek a havason 17 nemzet közül az első díjat. A nem mindennapi téma, a szépséges felvé­telek, a remek beállítású fényképe­zés, a lélekbe markoló, könnyekig megható jelenetek, az erdélyi pász­torok nyomorúságos élete, az ezek és csodálatosan csobogó hegyipata­kok filmje olyan hatással volt a kö­zönségre, hogy sokan nem tudnak a filmmel betelni és kétszer, három­szor is megnézik. Az erdélyi nép szokásairól, apró babonáiról, de a szent tisztaságban gyökerező mély vallásosság az, amit ez a film feltár előttünk. A gyönyörű film sikere olyan nagy a közönség körében, amire kevés filmnél volt hasonló példa. Az Emberek a havason a to­vábbi napokon is a legnagyobb si­ker jegyében szerepel tovább a Glória Filmszínház műsorán. Tájtérképezik az országot A földművelésügyi kormány­zat tapasztalatai szerint az or­szág több részén nem a föld ösz­­szetételének, az időjárási és csa­padékviszonyoknak megfelelően választották ki a termelendő me­zőgazdasági növényeket. A kísér­letügyi állomások igazgatói meg­bízást kapnak, hogy készítsék el az ország tájtérképeit, amelyeken a talajviszonyoknak és az időjá­rási adottságnak megfelelően el­lenőrzik majd, hogy a mezőgazda­­sági növénytermelés melyik ága a legmegfelelőbb. A tájtérképezés munkája már igen előrehaladott. Az eddigi munkálatok során megállapítot­ták, a termelési szakértők, hogy az eltolódások igen számottevőek. A tájtérkép adatainak alapján a gazdaközönséggel megfelelő mó­don közlik majd a tudományos terményválogatás tapasztalatait és minden lehető intézkedéssel elősegítik, hogy a gazdák az or­szág minden táján a legjobban díszlő növényeket és legnagyobb terméseredményeket termeljék.

Next