Szentesi Napló, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-02 / 49. szám
Kedd, 1943 március 2. SZENTESI NAPLÓ Korpaszkikségletbiztosítás az 50 kát. holdon aluli gazdaságok, valamint a földnélküli állattartók részére A Közellátási Értesítő most megjelent számából vesszük a következő hivatalos tájékoztatást: A múlt évi augusztus hó 18-án kelt 322.500—1942. sz. rendelettel az 50 kát. holdon aluli gazdaságok, valamint a földnélküli állattartók korpaellátásának lebonyolításával az alispánokat és a polgármestereket bízták meg és az ugyanakkor kelt 322.510—1942. sz. rendelet megállapította a szóban lévő célra kiutalható korpa mennyiségét is azzal, hogy annak fele m évi szeptember 1 és október hó 31 között, másik fele pedig november 1 és december 31 közötti időben használható fel. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Igazgatóságának jelentéséből megállapítást nyert, hogy a jelzett célra biztosított korpaellátmányból a kiutalt korpamenynyiséget a kiutalásban részesült községek egy része nem vette igénybe, illetve több község még a kiutalási időszak első felében — tehát múlt évi október hó 31- ig — kiutalt korpamennyiséget sem vette át. Ezzel kapcsolatban 306.500— 1943. III/1. b. sz. körrendeletében a közellátásügyi miniszter értesítette az alispánokat és polgármestereket, hogy a fent jelzett állattartó kategóriák részére eszközölt korpakiutalások közül azok a kiutalások, amelyekért az érdekeltek, vagy érdekelt községek 1. évi január hó 31-ig nem jelentkeztek,lletve, amelyeket a jelzett időig át nem vettek, hatályukat vesztették. Ezért egyidejűleg a miniszter felhívta a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, hogy a kiutalt, de f. évi január hó 31-ig át nem vett szóban levő korpakiutalásokról adott szállítási rendelkezéseket a malmoktól azonnal vonja be s egyben figyelmeztesse a malmokat, hogy a jelzett korpamennyiségeket már nem adhatják ki. A kiutalás hatálytalanítására vonatkozó rendelkezés természetszerűleg nem terjed ki az olyan esetekre, amikor a kiutalt korpa átvétele készlethiány miatt nem történhetett meg. A szóban levő állattartó kategóriáknak a folyó gazdasági év második felében történő korpaellátásával kapcsolatban a közellátásügyi miniszter a következőképpen intézkedett: A gabona kiőrlési arányának módosítása folytán előállott nagymérvű korpakiesés következtében a honvédségi szükségleteken felül korpakészlet alig áll rendelkezésre, azokból a szóbanforgó állattartó kategóriák is a korpaellátásban a csökkent készletekhez mérten részesülhetnek. A rendelkezésre álló, valamint a folyamatosan kiőrlésre kerülő gabonafélék után várható korlátozott korpakészletek csupán arra nyújtanak lehetőséget, hogy a polgári ellátás vonalán a szóban levő állattartó kategóriák részére 1. évi február 15-től március hó 31-ig terjedő időre egészen mérsékelt korpaellátmány biztosíttassák. Az ezen felül maradó készletek az 50 kát. holdon felüli gazdaságok tenyészsertéseinek tartására, illetve tejtermelési célra kerülnek kiutalásra. F. évi március 31-ével a készletek felhasználása folytán mind az 50 kát. holdon aluli, mind az 50 kát. holdon felüli gazdaságok sertésállományai részére történő korpakiutalások megszűnnek s ezidőn túl csak a Tejtermelők Országos Szövetsége eszközöl korlátozott mértékben előtakarmány kiutalást a tehenészetek részére. A körrendelet azután tudomására hozza az alispánoknak és polgármestereknek, hogy a február 15-től március 31-ig terjedő időre mennyi korpamennyiség felhasználását engedélyezi. A megállapított korpaellátmány a jelzett időben hívható le a fent hivatkozott számú rendeletekben közölt módon a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől. Az ellátmányból elsősorban az arra rászoruló hadbavonultak igényeit kell kielégíteni, egyébként az ellátmány felhasználása tekintetében a fent hivatkozott rendeletben foglaltak az irányadók. A miniszter végül felhívja az alispánok és polgármesterek figyelmét arra, hogy a most megállapított korpaellátmány felemelésére, illetve a 1. gazdasági évben további ellátmány kiutalására nincs lehetőség, ezért az ellátmány takarékos és kizárólag rendeltetésszerű felhasználását megfelelően ellenőrizzék. tes, nyi Őrségváltás történt a vármegyei múzeum vezetésében. Csallány Gábor múzeumigazgató átadta a múzeum vezetését utódjának, dr. Ferdinandy Gyulának. Ez az őrségváltás nem történhetik meg tiszteletadás nélkül. Búcsúzunk a távozó igazgatótól és köszöntjük az új igazgatót. A búcsúzkodás az elismerés és a tisztelet érzésének teljes kinyivánítása, a köszöntés a bizalom és reménység kifejezésre juttatása. Megmondom őszintén, hogy a búcsúzkodás nehéz, nagyon nehéz. Nemcsak magam vagyok így, de velem együtt így érez ennek a városnak egész társadalma: szinte lehetetlen a mi múzeumunkat Csallány Gábor nélkül elképzelnünk. Mert azt apraja-nagyja tudja ennek a városnak, ennek a vármegyének, hogy ezt a mi múzeumunkat Csallány Gábor hihetetlen szorgalma,akarata, fáradhatatlan és törhetetlen munkássága hozta össze, teremtette meg, tette azzá, ami ma, az ország egyik legszebb gyűjteménye s mint népvándorlás korabeli gyűjtemény, egyedülálló az országban. Magam, az én hatvanba hajló életkorommal elmondhatom, hogy láttam, mikor ez a múzeum megszületett s módomban volt figyelemmel kísérni fejlődését. Én láttam kikelni a magot, — hogy ezt a hasonlatot használjam, — és láttam sudárba szökni, aztán terebélyessé válni a fát. .. Közel fél század az, amire vissza tudok tekinteni s ez alatt az idő alatt a tisztelet, a csodálkozás évről-évre nőtt az én lelkemben Csallány Gábor iránt, de láttam, hogy ugyanez az érzés ad neki tiszteletet és elismerést mindenfelől, mindenki részéről. Hej, a fiatal Csallány Gábor a maga fanatikus hitével dolgozott, amikor hozzákezdett az ásatásokhoz... És hej, mennyi csalódás, közöny, lekicsinylés fogadta az első munkát és annak első eredményeit. Tőle hallottam valamikor a kilencvenes évek végén,, amikor már szemléltető lett munkájának eredménye: minden meg van a sikerhez, mert megértették a szentesiek az én munkámat és szívesen segít, adja meg a lehetőséget mindenki az ásatásokhoz ... így volt. Magam tudom. A világhírű kajáni ásatásokat egyszerű polgár tette lehetővé, pedig áldozatot kellett hoznia. Csallány Gábor nem szentesi, nem csongrádmegyei, de mégis a miénk. Azzá tette munkája és a mi szeretetteljes tiszteletünk, amivel magunkhoz öleljük. De jó volna, ha meg lehetne újulni. Glória Filmszínház Figyelem Hétköznapokon 2 előadás fél 6 és fél 8 órakor, vaaárnap éa ünnepnap 4 előadás fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Március 25-ig, 4 napig ! Bérletjegyek nem érvényesek! A velencei filmversenyen első díjat nyert magyar film: EMBEREK A HAVASON Főszertelők: Szellay Alice új magyar fimszínésznő, Görbe János, Bihary József, Makláry Zoltán, Garday Lajos, Baló Elemér, Borovszky Oszkár, Ferenczy Péterke. Ufa- és Magyar híradó 3. oldal. mondjuk a búcsúzás percében — és a félszáz év előtti Csallány Gábort látnunk újra. Tudjuk, nem lehet, de a búcsúzás percében, amikor az utódját köszöntöm, az én üdvözletem ez: legyen nekünk az, aki Csallány Gábor lett, igazi szentesi, igazi csongrádmegyei, lelkes munkás, fáradhatatlan és mindig mosolygós, mindig derűs, mint elődje volt s akkor a tisztelet és a szeretet őt is elválaszthatatlanul öleli a mi keblünkre. Mi nehezen szeretünk meg valakit, de akit szeretünk, azé a lelkünk és szívünk ... Ezt tudja Csallány Gábor s ezt értse meg utóda. — * — diiUHUHBBiiUMHHBaMBtt LAIKUS. Jie.gé\cUtne£te.h hagy. iik&lK&é. és tetszéssel megy a Glória Filmszínházban a legnagyobb, legszebb új magyar film, az Emberek a havason. Minden várakozáson felül a film Szentesen is nagy tetszést és sikert ért el. Szentes közönsége most megmutatta, hogy szereti a szépet és a finom művészit értékelni is tudja. Megértette, hogy miért nyerte el az Emberek a havason 17 nemzet közül az első díjat. A nem mindennapi téma, a szépséges felvételek, a remek beállítású fényképezés, a lélekbe markoló, könnyekig megható jelenetek, az erdélyi pásztorok nyomorúságos élete, az ezek és csodálatosan csobogó hegyipatakok filmje olyan hatással volt a közönségre, hogy sokan nem tudnak a filmmel betelni és kétszer, háromszor is megnézik. Az erdélyi nép szokásairól, apró babonáiról, de a szent tisztaságban gyökerező mély vallásosság az, amit ez a film feltár előttünk. A gyönyörű film sikere olyan nagy a közönség körében, amire kevés filmnél volt hasonló példa. Az Emberek a havason a további napokon is a legnagyobb siker jegyében szerepel tovább a Glória Filmszínház műsorán. Tájtérképezik az országot A földművelésügyi kormányzat tapasztalatai szerint az ország több részén nem a föld öszszetételének, az időjárási és csapadékviszonyoknak megfelelően választották ki a termelendő mezőgazdasági növényeket. A kísérletügyi állomások igazgatói megbízást kapnak, hogy készítsék el az ország tájtérképeit, amelyeken a talajviszonyoknak és az időjárási adottságnak megfelelően ellenőrzik majd, hogy a mezőgazdasági növénytermelés melyik ága a legmegfelelőbb. A tájtérképezés munkája már igen előrehaladott. Az eddigi munkálatok során megállapították, a termelési szakértők, hogy az eltolódások igen számottevőek. A tájtérkép adatainak alapján a gazdaközönséggel megfelelő módon közlik majd a tudományos terményválogatás tapasztalatait és minden lehető intézkedéssel elősegítik, hogy a gazdák az ország minden táján a legjobban díszlő növényeket és legnagyobb terméseredményeket termeljék.