Szentesi Napló, 1943. április (24. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

Csütörtök, 1943 április 1. SZENTESI NAPLÓ A városi közgyűlés Cseuz Béla műszaki tanácsos érdemeinek méltatása Szerdán délelőtt a városháza 42- es számú tanácstermében tartották K. Nagy Sándor dr polgármester elnökletével Szentes város képvise­lőtestületének március havi közgyű­lését. A közgyűlés tárgysorozatának első pontjaként Nagy József dr fő­jegyző felolvasta a kabinetiroda le­iratát, amelyben a Főméltóságú Kormányzó Úr köszönetét fejezte ki névünnepe alkalmával történt táv­irati üdvözlésért. Ezután egyhangúlag elfogadták a polgármester előterjesztését, amely szerint a városháza közgyűlési ter­mének tatarozási munkálataira elő­irányzott 6000 pengőt teljes egé­szében erre a célra fordítják. Kosz­­ta József festőművész Főméltóságú Kormányzó Urunkat ábrázoló 2000 pengős festményének költségét a város­ közvagyonából fedezik. A közgyűlés ezután Cseuz Béla városi műszaki tanácsos nyugdíja­zásának ügyét tárgyalta. A műszaki tanácsos számára január 1-én há­rom havi betegszabadságot engedé­lyeztek, ő most ismét kéthónapos betegszabadságot kér, majd május 31-vel nyugdíjba helyezését. Cseuz Béla 35 éve áll a város szolgálatában. Ez a szolgálati idő a törvény rendelkezései értelmében —­ az eltöltött katonai idő betudásával — összesen 40 esztendőt tesz ki. A részére megállapítandó nyugdíj te­hát száz százalékos. Ezután Gilicze Antal reformá­tus lelkész emelkedett szólásra, aki Cseuz Béla műszaki tanácsos érdemeit méltatta és többek kö­zött a következőket mondotta: — Én hála Istennek azok közé a kevesek közé tartozom, akik Cseuz Béla műszaki tanácsos urat diákkorától kezdve ismerték. Ő már akkorában is úgy állott a kisebb diákság szeme előtt, mint a pontos és lelkiismeretes diák példaképe. Jól tudom azt, hogy a város, amikor itt a képviselő­­testületben üdvözölte őt, igen nagy reményeket fűzött munkás­ságához. Most, amikor visszapil­lantunk 35 esztendő távlatából munkásságára, magunk is jóleső­­leg állapítjuk meg, hogy Cseuz Béláról csakis tiszta megbecsü­léssel emlékezhetünk meg, most, amikor nyugdíjazását kérte. Ezután rámutatott arra, hogy milyen nehéz helyzete volt a vi­­­­lágháború utáni időkben. Meny­nyit küzdött és harcolt azért, hogy Szentest külsőleg is fel tudja emelni oda, ahova a kör­nyékbeli városok voltak. Cseuz Béla műszaki tanácsos nevét Szentes város történelmében megbecsüléssel és tisztelettel je­gyezzük fel. Ő soha sem akart az élre törni, munkásságával csak a kötelességteljesítésnek akart eleget tenni. — Sajnálom, hogy itt hagy bennünket, de még most is pél­dát mutat, mikor nyugdíjazását kérő kérvényében előrehaladott korára való hivatkozása mellett azt hangoztatja, hogy nyugdíjba megy azért is, hogy a fiatalság­nak helyet adjon, mondotta a polgármester. A város vele egy hűséges és jó tisztviselőt, egy nemes embert veszít el. Most, amikor ez alkalommal is elbú­csúzom tőle, azt kívánom, hogy a jó Isten áldja meg az ő életét és az ő áldása kísérje meg hosszú időn keresztül. Adjon az Isten neki erőt, hogy munkájának eredményeit még sokáig szemlél­hesse­. Az Isten áldása nyugod­jék meg az ő életén. Gilicze Antal református lel­kész, városi képviselő beszéde után K. Nagy Sándor dr. pol­gármester a­­következőket mon­dotta : — A magam részéről hálával veszem Gilicze Antal felszólalá­sát és azokat az igazán szép és emelkedett szavakat, amelyekkel Cseuz Béla működését méltatta. Igazán az a legkevesebb, amit meg kell tennünk Cseuz Bélával szemben, hogy jegyzőkönyvileg megörökítjük érdemeit. Cseuz Béla, amikor a városhoz került, akkor boldog béke­idő volt, s mégis bizonyos biztonság­érzés támadt fel az emberben. Jött a háború, amely elszólította őt a harctérre sok százezer ma­gyar hőssel együtt. Cseuz Béla hősiesen viselkedett a harctere­ken is és az érdemeiért több­­redbeli kitüntetést kapott.­­ A háború után jött a komunizmus, majd az oláh megszállás, az ínsé­ges idők. Bizony ezek az idők nem voltak alkalmasak arra, hogy nyugodtan lehessen tervezgetni. A város nem volt olyan anyagi körülmények között, hogy na­gyobb anyagi áldozatokat hoz­zon, mert a saját erejére volt utalva. Igen nagy körültekintés kellett ahhoz, hogy a várost mégis úgy vezessék, hogy ne ma­radjon le a többi város mellett. A rideg számadatok mutatják azt, hogy mi volt Szentes 35 év­vel ezelőtt és mi ma. — De hosz­­szúra is nyúlna ezeket a változá­sokat felsorolni, de feleslegesnek is tartom, mert aki Szenetes élt, annak módjában állt, ezeket fi­gyelemmel kísérvi. — Cseuz Béla igen nagytudású férfi, szorgalmas tisztviselő és hűséges munkatársa volt hiva­talnoktársainak. Most, amikor hosszú és hűséges szolgálata után a jól megérdemelt nyuga­lomba vonul, fájdalmas érzéssel válunk meg tőle és szeretettel gondolunk rá. Kérjük a jó Istent, aki meg fogja hallgatni kérésün­ket, hogy tegye boldoggá megér­demelt pihenését. Javasolom, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi­leg örökítse meg érdemeit. A polgármester javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogad­ta. Molnár Sándor dr. és két társa, városi orvosok orvosi rendelőik fentartási költségeihez a város 600—600 pengő évi összeggel és­ 1940 januári hatállyal egyhan­gúlag hozzájárult. Solti­­Imre vá­rosi utásznak Anna nevű lánya után, mivel az annak ellenére, hogy családi pótlékra már nin­csen joga, havi 24 pengő csalá­di pótlék kifizetését egyhangúlag megadták. Kutas Ilona városi díjnok szolgálati idejébe a vá­rosnál kisegítő munkaerős minő­ségben eltöltött három eszten­dőt a díjnoki illetmények szem-,­pontjából beszámíthatónak mi­nősítettek. A Baross Szövetség 2000 pen­gő évi segély kiutalását kérte a szentesi kétéves kereskedelmi szaktanfolyam részére. A köz­gyűlés 1500 pengő segélyt álla­pított meg. Virágos Sándor vil­lamosmű pénzbeszedő, másodosz­tályú altiszt nyugdíjaztatási ké­relmét a képviselőtestület enge­délyezte. A polgármester előterjesztésé­re a városi képviselőtestület elha­tározta, hogy a múlt évi pénztári maradvány terhére egy darab hangerősítő-berendezést­ vásárol­­amely berendezés nemcsak az ünnepség alkalmával tesz majd nagy szolgálatot, ha­nem a napról-napra megjelenő nagyszámú közellátási rendeletek­ről is tájékoztatná a város kö­zönségét.­­ A levente otthon ré­szére 600 pengő helységből visz­­szatérítést szavazott meg a köz­gyűlés. Özv. Varga Jánosné szü­letett Dunaházi Tóth Julianna ré­szére a közgyűlés egyhangúlag megszavazta azt a kegdíj össze­get, amelyet férje is élvezett.­­ Ezután a polgármester tett elő­terjesztést egy egészségőri állás szervezésére, amelyet a felsőbb hatóságok rendelkezései értelmé­ben köteles a város fenntartani. A közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta az előterjesztést. Homokay Pál színigazgató részére 300 pen­gő fűtési segélyt állapított meg a közgyűlés, amely összeget a vá­ros pénzá­jából az adományok terhére kifizethetőnek nyilvání­totta. Szentes és Vidéke Ipartestület részére 500 pengőt szavazott meg a közgyűlés ipari továbbképző tanfolyamok, fűtés és világítási költségek címén. A belügyminisz­ter rendelete értelmében egy XI. fizetési osztállyal javadalmazott segédnyilvántartói tisztség szer­vezését, mint népmozgalmi nyit­­vántartói állást szavazott meg a közgyűlés. A belügyminiszter egyik rendelete értelmében egy másodosztályú aljegyzői állás megszervezése ügyében a képvi­selőtestület a polgármester elő­terjesztésére úgy határozott, hogy egy közigazgatási gyakornoki ál­lást megszüntet és helyette egy II. osztályú fogalmazói állást szervez. Ugyanakkor egy II. osz­tályú aljegyzői állást is szervez, amelyet főiskolai végzettséghez kötnek, a belügyminiszter jóváha­gyó leirata alapján. A polgármester ezután bemu­tatta a képviselőtestületnek a Szentes városában levő fogadók, vendéglők, korcsmák és pálinka­mérések tisztántartásáról alko­tott szabályrendeletet jóváhagyó belügyminiszteri rendeletet. A tárgysorozat 18. pontját, mint jo­gilag kivizsgálandó ügyet levet­ték a közgyűlés tárgysorozatáról. ­ Glória Filmszínház — FIGYELEM. Hétköznapokon 2 előadás­­ fél 6 és fél 8 óakor, vasárnap én ünnepnap 3 előadás­­ 3, 5, 7, órakor. Április 1—2-ig Csütörtök, péntek. 2 napig Bűnügyi vígjáték. Izgalmas és kacagtató. Meglepő és mulatságos. Styx kapitány leszámol Főszereplők: Victor De Kowa, Simo Margit, Laura Solari. Minden van ebben a filmben ami tetszik. Ragyogó kiál­ítás, ének, zene, tánc, izgalom, bűnügy, verekedés, bonyodalom, jókedv. Magyar hiradó. 3. oldal A közellátási út rendje A hivatalos lap szerdai száma két rendeletet közölt a közellátásügyi igazgatás szabályozásáról. Az első rendelet széleskörű felhatalmazást ad a főispánoknak, mint közellátási kormánybiztosoknak. A kormány­­biztos a vármegyei, városi és köz­ségi igatóságoknak közellátási ügy­ben hozott határozatát, amelyet a közellátás érdekében sérelmesnek tart, hivatalból megsemmisítheti és szükség esetén saját hatáskörében intézkedhetik. A kormánybiztos a közellátási ügykörben működő al­kalmazottakkal közvetlenül rendel­kezhetik és azt az alkalmazottat, aki a kiadott rendelkezését késedel­mesen teljesíti, vagy rendelkezései­nek nem engedelmeskedik, felfüg­gesztheti. A kormányrendelet felha­talmazza a közellátásügyi minisz­tert, hogy minden törvényhatóság­ban és községben közellátási bizott­ságot alakíthasson. A másik rendeletet a közellátási miniszter adta ki. Ez a­ rendelet ki­mondja, hogy az ellátatlan lakos­ság nyilvántartását és a közszük­ségleti cikkek szétosztását a tör­vényhatósági és községi hatóságok végzik, a termények, termékek és egyéb cikkek beszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat pedig a törvényhatósági és községi hatósá­gokon felül a közellátási felügyelő­ségek látják el. A rendelet a to­vábbiakban intézkedik a közellátási bizottságok megalakításáról. A bi­zottságoknak, amelyeket április 15- ig mindenütt meg kell alakítani, a törvényhatóságokban 12 tagúnak, a községekben és városokban leg­alább 6 és legfeljebb 12 tagúnak kell lenni. Vidéki: — Miféle csete-paté van ott a kocsmában? Helybeli: — Nincs ott csete-paté, csak a bírót hajítják ki a legények, mert a jelenlétében röstelnek vere­kedni. Gyapjúra előleget folyósít BERCZELI JÁNOS gabona és terménykere­skedő Apponyi­ tér 20

Next