Szentesi Napló, 1943. április (24. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-04 / 76. szám
Vasárnap, 1943 április 4. SZENTESI NAPLÓ JÚNIUSRA ELKÉSZÜL A FELSŐPÁRTI KAPUCINUS TEMPLOM Sokan érdeklődnek a felsőpárti kapucinus atyák templomának építése felől, azért közlöm, hogy a templom építése halad. Február óta, midőn megszűnt a fagy, szorgos munkás sereg jelent meg az épülő templom körül, hogy az őszszel félbehagyott munkát folytassák. A munkának meglátszik az eredménye. Szorgos kezek serényen dolgoznak, hogy a felsőpártiak örülhessenek a szépen emelkedő tornyuknak. Szinte szent büszkeséggel szemlélik a torony emelkedését, mely hivatva van arra, hogy Istenre irányítsa az emberek figyelmét. Kíváncsian érdeklődnek: Milyen magas lesz? Bizony, majd eléri a 30 métert! Lesz óra is rajta? Lesznek harangok is? Lesz, lesz! csak pénz legyen! A torony még nem készült el. Most épül az órának a helye, majd kap egy beton koszorút, amelyre épül a harangok számára készülő rész. A toronysisak 6 méter magas lesz, amit egy kétméteres kereszt koronáz. Lassanként elkészülnek a katakombaszerű sírhelyek. Ez Szentesnek valóságos látványossága lesz. 51 sírfülke számít örök lakóra. Ide akarjuk elhelyezni rendházunk jótevőinek holttestét. Ide szeretnénk hazahozni mindenek előtt annak az öreg házaspárnak földi maradványait, kiknek köszönhetjük ezt a szép templomot: Fekete Dömötörnek és Aradi Juliannának. A templom mennyezete már elkészült. Szemnek szokatlan a szép kockás mennyezet, amelyre későbben még festmények is jönnek. Megérkeztek az oszlopfők, melyek valósággal díszessé teszik már most is a tágas termet. A templom homlokzatát egy szép mozaik üvegfestmény díszíti, a kapucinus rend címerével. A címer két kart ábrázol, Krisztus és Szent Ferenc karját, mely fölé a kereszt emelkedik. Készülnek az ablakok is. Egyelőre még csak a külső ablakokat szerelik fel, melyek majd mintegy védőül szolgálnak a később elhelyezett színes ablakoknak. Már most jelentem, hogy a színes ablakokat, egyesek ajánlják fel. Eddig özv. vitéz Pásztor Istvánná vállalt egy ablakot, Istenben boldogult férjének emlékére, Szent Erzsébet tiszteletére. Egy másik ablakot a helybeli vasúti fűtőház tisztviselő kara és személyzete készítteti. Ezt a vasutasok jelvénye, a szárnyas kerék díszíti. Hollóssy János malomellenőr is ad egy ablakot, míg a többi ablak még jótevő adakozóra vár. Ha valami közbe nem jön, most már biztosan számítunk arra, hogy az új templomunk július elejére elkészül. Az oltárképet a híres cserkész festőművész, Márton Lajos festi meg. A kép címe ez lesz: Szentes városa hódol Jézus Szent Szívének. A stáció-képek még szintén jóindulatú adakozókra várnak. A tizennégy stációnak egy-egy képe 50 pengőbe kerül. Itt említem meg azt a tervet, hogy egy ablakot Isten szolgája, Kaszap István tiszteletére kellene készíttetni! Megrendeltük a templomot díszítő szobrokat is, melyeknek a költségeit vagy egyesek vállalták, vagy többek adakozásából szeretnénk fedezni. Egy szép Immaculata-szobrot özvegy Szabó Lajosné adományozott. Ez a szép szobor már meg is érkezett. Kis Szent Teréznek a szobrát a jó Blanka néniMajerffy Györgynél adományozza. Szent József szobrát Fischer Józsefék adják, Szent Tádész barát vitéz Tóth Andrásné adományozza, Szent Ferenc szobrához hozzájárult Nagy Ferenc, Kiss Gergely. Ugyancsak Nagy Ferencék Szent József tiszteletének támogatására adományoztak. Szent Antal szobrát Keller Ferenc óhajtja felállíttatni, de már eddig hozzájárultak Hajdú Jánosék, Vass József is, sőt még sokan mások is jelentkeztek, hogy erre a célra adományoznak. Hiszem, hogy ha a szentesiek megnézik az épülő istenházát, öröm tölti el szívüket, hogy ilyen értékes épülettel gyarapszik szép városunk. Vitéz Orgovány János embereivel, Bartha István ügyes segédeivel, Török és Borsy komoly munkájukkal dicséretére válnak a szentesi iparosoknak. Eddig is érdemes volt felmenni a Felsőpártra, de most különösen kedves emlékekkel megrakodva megy haza az, aki eljön, hogy gyönyörködhessen az új templomban. Nem szabad elhallgatnom egy érdekes ajándékot. Hollóssy Jánost is fegyverbe szólította a haza védelme. A Don partján, egy elhagyatott kis harangot talált, haza gondolt az épülő templomra és hős embereivel haza hozta. Itthon van a kis orosz harang, hogy majd a magyar feltámadást segítsen hirdetni. P. Irén A Glória Filmszínház — FIGYELEM. Hétköznapokon 2 előadás fél 6 és fél 8 órakor, vasárnap és ünnepnap 3 előadás 3, 5, 7, órakor. Április 4—5-ig vasárnap, hétfőn. Ma és holnap 2 napig. MAGDOLNA Főszereplők : Sárdy János, Lázár Mária, Petrovics Szvetiszláv, Turay Ida, Somlay Artúr, Somogyi Nusi, Lehotay Árpád, Vaszary Piri, Rácz Vali, Kamarás Gyula, Bilicsi Tivadar, 16 éven felülieknek. Kísérő műsorban: „Örök márciusi kis magyar film. JCádáh, Q&0&IOA, o/l tKO* £jdtnojnda±ta: JC. Kaaif J,án,dox dx. pa£.gá\tne,steX A Népművelés rendezésében vasárnap este hajlott le Kádár Lajos földink szerzői estje. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színháztermet. K. Nagy Sándor dr. polgármester méltatta Kádár Lajos írói munkásságát. A polgármester irodalmi értékű beszéde mély hatással volt a hallgatóságra. Azok számára, akik nem vehettek részt a sokáig emlékezetes estélyen, szószerint közöljük a polgármester beszédét. Mai szerzői estünk előadóját, Kádár Lajost elég sokan ismerjük szentesiek személy szerint is és még többen ismerik irodalmi pályafutását és írásműveit ahhoz, hogy különösebb körülírással kellene bemutatnom. Kádár Lajos közülünk származott a magyarságnak abból a rétegéből, amely faji jellegét, a magyarság ősi tulajdonságait és értékeit a legtisztább formában és a legnagyobb mértékben őrizte meg. Születési helye ugyan Alpár község, de inkább mondható a mi vármegyénkbelinek, Csongrád megyei eredetűnek, a mi vérünkből való vérnek, mint ahogy azt maga is tartja. ApjaCsongrádonszületett, édesanyja Tiszaújfalun, — ez utóbbi ugyan most már nem tartozik Csongrád megyéhez, a 67-es kiegyezés után Pest megyéhez csatolták, a község lakossága azonban lelkében, jellegzetes tulajdonságaiban ma is teljesen Csongrád megyei. Kádár Lajos születésével ezt a Csongrád-megyei lelkiséget hozta magával, ebben a szellemben nőtt fel és ez nyitvánul meg írásműveiben is és ezért érezzük és valljuk a magunkénak. Túlmenne egy ilyen időben és témában rövidre szabott megnyitó beszéd keretén Kádár Lajos élettörténetét, írói pályafutását részletesen ismertetni, erről tehát röviden csak annyit, hogy Kádár Lajos ma már beérkezett író a legnagyobbak között foglal helyet, írásművei a legkedveltebbek és legértékeltebbek, legalább 50 középiskolás olvasókönyv van, amelyek tárcáit, néprajzi cikkeit, egy-egy regényének részleteit közlik és beleillesztik a középiskolás tananyagba. Az út azonban, amelyet meg kellett járnia, a harc, amelyet meg kellett harcolnia, hogy a legelsők, a legjobbak közé felverekedje magát, kegyetlenül nehéz és kemény volt és ha majd megírják az élettörténetét, írói felemelkedését, ez egyike lesz a legszebb hőskölteményeknek. Egyszerű, szegénysorsú családból származott. Gyermekkorától kezdve egész ifjúságán át a megélhetés gondjaival kellett küzdenie, mégpedig a lehető legnehezebb körülmények között és legkülönbözőbb módokon. Számtalan és igen változatos foglalkozási ágban kellett végig vergődnie, hogy a mindennapi kenyeret, a máról hatnapra valót meg tudja keresni. Közbeközbe a szíve hazahúzta, haza csalta a csongrádi Bokros puszta, hogy azután ismét neki vágjon az életnek, a nagy bizonytalanságnak. A világháború azután elszólította őt is, elvitte a Doberdó poklába, majd a végtelen orosz mezőkre és végezetül orosz hadifogságba, a doni halálbányába. A hadifogságból való szabadulás után a boldog szabadság idején azután kezdődött ismét elölről a hánykódás, különböző helyeken és különböző foglalkozásokban, a keserves verekedés és szenvedés néha egészen a halál mesgyéjén járva a megélhetésért, az előhaladásért és a felemelkedésért. Kádár Lajos gyermekkora és ifjúsága, annak minden részlete és időszaka egy-egy kemény, nagy megpróbáltatás, szakadatlan birkózás az élettel, de minden bizonnyal egy-egy, az író képzeletét megtermékenyítő élmény is és ez az élet, ezek a harcok olyan életbölcsességgel, olyan emberismerettel ajándékozták meg, az író lelkének olyan megtisztulását, megnemesedését és megerősödését hozták magukkal, amit semmiféle iskola, semmiféle tanulás nem tud iyen mértékben nyújtani. Isten adta tehetsége mellett nem kismértékben bizonyára ez az élet, ennek az életnek a küzdelmei és hányattatásai formálták Kádár Lajost azzá a nagy íróvá és ami mindenekfelett fontos, ízig-vérig magyar íróvá, akire ma büszke az egész magyar irodalom és különösképpen büszkék vagyunk mi csongrádmegyeiek és szentesiek, akik Kádár Lajost a magunkénak valljuk. Hosszúra nyúlna, ha részletesen fel akarnám sorolni és ismertetni akarnám Kádár Lajos írásműveit. Egy pár művéről szólok tehát csak és az ezekre vonatkozó bírálatok közül is csak néhányat említek meg, ezeket is csak töredékekben, de ezek is elég teljes és tiszta képet adnak Kádár Lajos írásművészetéről és írói nagysságáról. Az orosz hadifogságáról írta meg a „Doni halálbányában" című könyvét. Erről a könyvről Móricz Zsigmond háromszor is írt, mindenkor a legmelegebb hangon és legnagyobb elismeréssel. Teljes egészükben hosszú lenne ezeket a bírálatokat ismertetni, ezért csak pár részletet olvasok fel belőlük. Ennek a könyvnek megbecsülhetetlen érdeme, hogy a tömérdek szellemi foglalkozású ember vallomása után megjelenik itt a tősgyökeres paraszt baka arcképe. 800.000 földmíves magyar szenvedett a hadifogságban, ez az egy fiú, egymaga közli a típusát. 800.000 gyermeki lélek vergődött és veretett a szenvedések és kancsuka által. Milyen mélységes fájdalom süvít ki öntudatlanul ebből a kis könyvből, valóban a magyar sors. Ez az egész könyv nem, ismer más célt és más végrehajtanivaló parancsot, csak azt, hogy haza, haza. Az országot, ahol vannak, csak azért figyelik, hol lelik meg a gyönge pontokat, amelyen áttörhetnek, hazamenek ! 3. oldal