Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

Szombat, 1943 május 1. SZENTESI NA­P­L­Ó Közellátási értekezlet a vármegyeházán dr. Jánky Gyula miniszteri tanácsos ismertette az új termésbeszolg­áltatási rendszert A közellátásügyi minisztérium minden vármegye székhelyére ki­küldi azokat a miniszteriális ura­kat, akik az új beszolgáltatási rendszer végrehajtását kidolgoz­ták, abból a célból, hogy a rend­szerrel kapcsolatos teendőket a közigazgatási vezető tisztviselők­kel ismertessék és az esetleges felmerült problémákat megvitas­sák. Folyó hó 29-én városunkba ér­kezett dr. Jánky Gyula miniszteri tanácsos és dr Rezucsek Lajos fő­felügyelő, miniszteri revizor. A vármegyeházának közgyűlési ter­mében 9 órakor gyülekeztek ösz­­sze a környékbeli városok fő­­szolgabírái, a főjegyzők és a köz­ellátási előadó. A gyűlésen meg­jelent Csongrád vármegye főis­pánja dr. Molnár Imre és Dobay alispán, Nagy József főjegyző, vitéz dr. Juhász Márton hódmező­vásárhelyi közélelmezési előadó, Pataky Tamás dr. tiszti főügyész, Horváth Ferenc, a szentesi köz­ellátási felügyelőség, dr. Sólyom Károly, Szentes város közélelme­zési hivatalának vezetője és még sokan mások. Az értekezletet a főispán elnö­ki megnyitója vezette be. A meg­nyitó után Jánky Gyula dr. két és fél­órás beszédben ismertette a Jurcsek-rendszer életbelép­tetésének fontosságát. Rávilágított beszédében az eddigi rendszerek hiányosságára és mint egyedüli célravezető megoldást ajánlotta ezt az új rendszert. A Jurcsek rendszer, amely bár szigorúbb, mint az eddigi rendsze­rek, mégsem olyan szigorú, mint a német ,,Hofkarte“ rendszer, amelyet ott 1934-ben vezettek be. A német rendszer ugyanis azt is előírja, hogy az illető gazdának mit és mennyit kell bizonyos nö­vényfajtákból termelnie. A Jurcsek rendszer nem ír elő kötelező termelési rendszert a gazdáknak, ezáltal tehát rugalmasabb, mint a német rendszer, mert módot nyújt a gazdáknak arra, hogy a gazdálkodásba egy évi ta­pasztalataikat és észrevéte­leiket is beleszőhessék. Dr. Jánky beszédét másfélórái vita követte. A vita folyamán az összegyűltek előadták kétségei­ket, véleményeiket a rendszer egyes pontjaival szemben, amely­re azonnal kielégítő és magyará­zó választ kaptak, majd a gyűlés a főispán zárószavaival végetért. 2. A Duna—Száva—Adria Vasút­társaság viszonyainak új rendezése tárgyában Brioniban 1942 augusztus 10-én kelt szerződésnek és a hozzá tartozó okmányok becikkelyezéséről szóló külügyminiszteri törvényja­vaslat. 3. A családjogi határozatok és holtnak nyilvánítások kölcsönös el­ismerése tárgyában Berlinben az 1942 október 2-án aláírt magyar— német egyezmény becikkelyezéséről szóló igazságügyminiszteri törvény­­javaslat. 4. Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyá­ban 1942 október 5-én Budapesten kelt magyar—svájci egyezmény be­cikkelyezéséről szóló pénzügyminisz­teri törvényjavaslat. 5. A pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentes­ségekről szóló 1929:XXIX. tc. 3. és 6. szakaszai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentes­ség tárgyában. A javaslat ellen fel­szólalt Zimmer Ferenc megújulás­párti, mellette pedig János Áron kormánypárti képviselő. 6. A gazdasági hitelélet rendjé­nek, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 :XXVI. tc., valamint az ezt ki­egészítő és módosító 1932: VII., to­vábbá az 1942 :XI. törvénycikkben meghosszabbított felhatalmazás alapján kiküldött 42 tagú országos bizottság jelentése az 1942. évi jú­lius 25-étől 1942 december 21-éig terjedő idő alatt kifejtett működé­séről. Ezután mentelmi ügyek tárgyalá­sa következett. A mentelmi bizott­ság csak Baky László és Kölcsey István képviselők mentelmi jogát függesztette föl. A Ház legközelebbi ülése április 30-án délelőtt tíz órakor lesz. Napi­rendjén a tanyai igazgatás rende­zéséről szóló törvényjavaslat szere­pel.­­ A Ház csütörtöki ülése fél kettő­kor ért véget. A Házban Bánffy Dániel föld­művelésügyi miniszter javasla­tot nyújtott be az állatorvosok államosításáról A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Tors Tibor alelnök csekély érdeklő­dés mellett. Tors Tibor alelnök ismertette a felsőház elnökének átiratát, hogy megválasztották a felsőház tiszti­karát. A jegyző felolvasta a képvi­selőház megalakult bizottságai tisz­tikarának névsorát. Továbbá felol­vasták az állandó összeférhetetlen­ségi bizottság Lili János nyilas képviselő összeférhetetlenségi ügyé­ben hozott határozatát, amely sze­rint nem összeférhetetlen, annak ellenére, hogy őt a Kúria izgatás miatt jogerősen elítélte. Szinyei- Merse Jenő kultuszmi­niszter benyújtotta törvényjavasla­tát a kántortanítók fizetésének ki­egészítéséről. (Taps.) Ezután tértek át a napirend egyes pontjába: 1. A Pozsonyban az 1942. évi jú­lius 12. napján kelt magyar—szlo­vák társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló belügymi­niszteri törvényjavaslat. Ká­llay Miklós miniszterelnök be­nyújtotta a kormány 1940. évi mű­ködéséről és az ország közállapo­tairól szóló jelentést és a statiszti­kai évkönyvet, majd a legfőbb ál­lami számszék elnökének jelentését az 1941. évre megszavazott költség­­vetési hitelekkel szemben a máso­dik félév végén mutatkozó eltéré­sekről, továbbá a Szent Korona egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot. Báró Bánffy Dániel földművelés­­ügyi miniszter a helyhatósági állat­orvosok államosításáról szóló tör­vényjavaslatot nyújtotta be. ­ Glória Filmszínház — FIGYELEM! Hétköznapokon 2­ előadás: fél 6 és fél 4 órakor, vasárnap és ünnepnap 4 előadás : fél 2, fél 4, fél_6_és_fél_8_órakor._ Május 1­4-én, szombat, vasárnap, hétfő, kedd, 4 napig. 2oop pengős férfi Főszereplők: Bilícsi, Vaszary, Hajmássy, Bulla Elma, Simor Erzsi, Kökény Ilona, Juhász József, Bánky Elemér, Bánky Róbert. MAGYAR FILM A JAVÁBÓL. Magyar híradó. Keddtől Via híradó. - • - Franciaországban újból csökkentették az élele­miszerfejadagokat Vichy, május 1. Bonnafous francia közélelmezési miniszter ismertette Franciaország élelmezési helyzetét. Az északafri­kai behozatal kiesése egyelőre fő­ként a zsírellátás terén mutatko­zik. 450 gramról 310 gr-ra szállí­tották le a zsír havi fejadagját. Március vége óta az étolaj adagja is erősen csökkent. Hiányzik a piacról a korai főzelék és a szárí­tott gyümölcs is. A borszállítmá­nyok kiesése következtében a bor­ellátás nagyon nehéz. Az éttermek­ben és a vendéglőkben egy-egy ét­kezésnél csak 2 dl bort adnak a vendégnek. A kenyéradag csökken­tése még nem következett be. A ke­nyéradag leszállítása azonban bár­mely pillanatban megtörténhet. A heti húsadagot az eddigi 180 gr-ról április hóra 120 gr-ra csökkentet­ték. Kolbászárut és halat főként Párizs környékén alig lehet kapni. A rossz táplálkozás következtében, főként a városi lakosság körében sok a beteg, a tuberkulózis is ter­jed. 3. oldal. ói m­ag­y­ar­ munkás­­ már régen túl van azokon az ide­jétmúlt és megtévesztő marxi eszméken, amelyekkel egykor jól ismert jellegzetes vezetői ámítot­ták. Szabadságot ígértek nekik és a munka rabságát teremtették meg számukra, az életnívó fel­emelését, a könnyebb életet s több keresetet hirdettek, de csak szakszervezeteket és sztrájkala­pokat tudtak biztosítani. Önsegé­lyezési, saját pénzintézetet ala­­píttattak a munkásokkal, hogy azután később ugyanazok, akik a munkások verejtékes pénzének gyümölcsöztetését helyezték ki­látásba, nem sokkal később elher­dálják a kemény, dolgos életek gyümölcseit. így volt ez a Törek­vés Takarékpénztárnál és az Ál­talános Fogyasztási Szövetkezet­nél egyaránt, ugyanakkor, ami­kor a munkás a falatot is meg­vonta a szájától, csakhogy minél nagyobb legyen a betétje. A ve­zetők pedig? Különféle titkos alapokból százezreket, milliókat utaltattak ki a maguk számára s amikor szorult a hurok a nyakuk körül, egy elegáns mozdulattal, expressvonat első osztályán meg­léptek külföldre. Íme ez volt az utolsó harminc év álmunkás ve­zetőinek munkáspolitikája, erősen fűszerezve sztrájkokkal, amely­nek mindig csak a munkás volt a szenvedő hőse. De a mezőgazda­­sági munkások között sem szüne­telt az izgatás. V­örös május else­jét akarták a legszebb, a­­leggyö­nyörűbb május elsejéből terem­teni, amikor a nemzetköziség gondolatát szórták a magyar nép között. Hála Istennek, ezek az idők el­múltak s ma már a magyar nép a nemzeti gondolat jegyében fel­sorakozva áll a kormány mögött. Épít és nem rombol, termel és nem sztrájkol, mert érzi és tudja, hogy az új kor Magyarországa felemelkedést, jobb életet biztosít számára, egybeforrva az Isten és haza eszméjével. Azok, akik kinn jártak a „szovjetparadicsomban“, már látták és tudják, hogy a marxista-sztalinizált eszmék csak annak a vékony uralkodó réteg­nek jelentettek minden elérhető földi jót, akik terrorral és hazug­sággal felépítették ezt maguknak — és csak kizárólag maguknak azt az „új világot.** Idehaza min­denki azzal fejezi ki hűségét a magyar nemzeti állameszme iránt, hogy még fokozottabb erővel áll a munka mellé. Megfogja a dolog végét és keményen megbirkózik vele, bárkit bárhová is állítson a sorsa. Aki ezt az ősi magyar föl­det túrja, annak nagyobb darab kenyeret fog adni a hűtlenné so­hasem vált föld. Aki a munka­­padok mellett áll, ugyanúgy át­­érzi hivatása fontosságát, mint az irodákban görnyedő tisztvise­lő. A munka sorsközössége jegyé­ben áll minden magyarul érző és gondolkodó ember s eszükbe sem jut május elsején másra gondol­ni, mint hű kötelességteljesítésre­, amely végül is meghozza mind­nyájunk számára harctereken a győzelmet, idehaza pedig a szebb és boldogabb magyar életet.

Next