Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

Kedd, 1943 május 11. SZENTESI NAPLÓ ■ Szerényen és józanul A komoly időkhöz méltó ko­moly hangú figyelmeztetéssel for­dult a belügyminiszter az ország lakosságának ahhoz a kisebbik tö­redékéhez, amely feltűnő és visz­­szataszító módon léha életmódot folytat, jogosan vagy jogtalanul szerzett pénzét mulatókban, ká­véházakban és egyéb nyilvános helyiségekben szórja és ezzel meg­botránkoztatja a társadalomnak azt az óriási többségét, amely példás kötelességtelenítéssel áll helyt a külső és a belső arcvona­lon és zokszó nélkül, példás ma­gatartással viseli a háború nagy terheit és korlátozásait. Különö­sen a főváros egyes helyein látjuk ezeket a jelenségeket, amelyek ki­hívó hangosságukkal alkalmasak arra, hogy visszahatást és elke­seredést szüljenek. A háborús idők élősdjeivel most alaposan leszámol a belügyminisz­ter. Sorozatos razziákon igazoltat­ják a nem kívánatos feltűnést­­keltő elemeket s nem csupán nyil­vános helyeken, hanem egyes ma­gánházakban folyó dorbézolásnak is erélyesen véget fognak vetni. Az ilyen társadalmi fekélynek a mai időkben igen hatásos­ és ered­ményes ellenszerei vannak: a munkatáborok és az internáló­táborok — mondja a belügymi­niszter s nem kétséges, hogy a sza­vait a lehető legkomolyabban kell venni A dolgozó és áldozatokat vál­laló társadalom nagy megelége­déssel és örömmel fogadja a kor­szerű intézkedést s akik még visz­­szaemlékeznek az első világhábo­rú idejének itthoni társadalmi je­lenségeire, kétszeresen helyeslik a kormányzat elhatározását. Hu­szonöt esztendővel ezelőtt a lelki ellenállás csökkenésének egyik fontos oka volt az, hogy kiala­kult az új­gazdagoknak egy ellen­szenves, hangos, önző és kárté­kony rétege, amely még csak ele­gendő ízléssel sem rendelkezett ahhoz, hogy a nagy megpróbálta­tások idején szerzett vagyonát polgári becsülettel félretegye és teljesítse azokat a kötelességeket, amely­eket a vagyon birtoklása je­lent. Ma, szerencsére, sok tekintet­ben más a hely­zet. A gazdasági élet és az árellenőrzés háborús át­szervezése, a visszaélések hatáso­sabb bírói üldözése ma szűkebb körre szorítja a rendkívüli idők­ben való jogtalan meggazdagodás lehetőségeit, mint az első világ­háború idején. De a törvény keze nem érhet el mindenhová s ha ki­sebb mértékben is, mint régeb­ben, ma is elég gyakran bukkan­nak fel az élősdiek, akik vámsze­dői a háborúnak és szegényebb­­sorban élő embertársaikat meg­botránkoztató módon, tékozolják a könnyen szerzett pénzt. A belügyminiszter kijelentése szerint a rendőrség kérlelhetetlen szigorral csap le ezekre. És így is van rendjén. A háborús élet para­zitáinak kiirtása azonban nem­csak a hatóság feladata, hanem a társadalomé, mindnyájunké is. Soha nem volt a szerénység, a tiszteség és a józan életmód oly­an fontos nemzetfenntartó erény, mint éppen ma. Gyakoroljuk te­hát ezeket az erényeket magunk is, de ne hunyjunk szemet akkor sem, ha az élősdiek tobzódása ki­hívja maga ellen a becsületes dol­gozók kiérdemelt marasztaló íté­letét.­ Új német búvárhajó taktika Berlini érdekeit körökben nagy figyelmet keltett egy német ka­tonai részről kiadott közlemény, amely szerint a most befejező­dött szünet módot nyújtott a né­met búvárnaszádok új csoporto­sítására. Katonai körök ugyan közelebbi részleteket nem közöl­nek, de ebben a közleményben Berlinben arra vonatkozó célzást látnak, hogy ismét Az északkínai arcvonalszaka­­kaszon, Sanzi és Hanan tartomá­nyok határvidékén a japánok újabb döntő győzelmet arattak. Szerdán, a kora délelőtti órákban, a japán csapatok rendkívül el­keseredett közelharc után ro­hammal elfoglalták Tocsuocsen városát. A városért vívott csata, csaknem megszakítás nélkül, újítás várható a német bú­­várhajók harcbavetési tak­­­tikája terén. Dönitz vezértengernagy a búvár­­hajóháború ugyanolyan ta­pasztalt, mint leleményes irá­nyítója, aki eddig az egyes bú­várhajók alkalmazásáról a bú­várnaszád flotillák taktikai al­kalmazására, majd végül az úgy­nevezett falka-taktikára tért át, hatvan óra hosszat tartott. A csing-kínai csapatok rendkívül szívósan védekeztek e hadász­a­­tilag rendkívül fontos városnál és alig néhány száz ember mene­kült meg a várost védő kínai ezredekből. Ez a csata összeha­sonlíthatatlanul a legvéresebb volt, amelyet eddig az új északi offenzíva során megvívtak. Nagy csata Kínában ­ Glória Filmszínház — FIGYELEM! Hétköznapokon 2 előadás: fél 6 és fél 8 órakor, vasárnap és ünnepnap 4 előadás: fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Május 11—12 én, kedden, szerdán. Csak 2 napig. Lélekkufárok Főszereplők: Halmay Tibor a híres magyar komikus színész, Oscar Sima, Ottó Tressler, Iréne Mayendorff stb. Két becsületes ember harca a nemzetközi nagyőtke ellen. UFA híradó. 3. oldal. Felmentéssel végződött két árdrágítási ügy Vaj és tejdrágítással vádoltan állott tegnap a járásbíróság uzso­rabírósága előtt Mucsi István szentesi lakos, az egyik tejüzlet alkalmazottja. A bíróság külön­választotta a két ügyet és először a vajdrágítás ügyét tárgyalta. A vádlott beismerte, hogy 5 pengő 80 fillérért adta. A vád szerint 5 pengő 50 fillérért kellett, volna adnia. A bíróság szakértői véle­mény meghallgatását kérte, aki megállapította, hogy a vádlottnak jogában állott a príma minőségű pasztörizált vajat 5 pengő 80 fil­lérért adni, sőt a szóbanforgó rendelet szerint 5 pengő 90 fil­lérért is adhatta volna. Az üzem, amelyben Mucsi Ist­ván dolgozott, 40 fillérért szállí­totta a tejet a különböző intéz­ményeknek, többek között a köz­kórháznak is. A közkórház más­honnan is vásárolt tejet, de azért csupán 38 fillért fizetett. A vád­lott itt is beismerte, hogy a tej literjét 40 fillérért adta. Az ügyész a tisztiorvos ki­hallgatását kérte. A tisztifőorvos elmondotta, hogy nincs oka Mu­csi jóhiszeműségében kételkedni és ő maga is 40 fillérnek gondol­ta a tej árát, bár nem hivatalos közeg. Az ügyész ezután Kürti Szabó Lídia kórházi tisztviselőt hallgatta ki, aki vallomásában előadta, hogy napi 25 liter­ tejet kaptak a kórház részére Mucsi­­tól, 40 filéres árért, tavaly szep­tembertől idén januárig. Ekkor a szakértő megkérdezte, hogy mi­lyen volt a tej minősége és me­rült-e fel kifogás? A tanú vallo­mása szerint Mucsi mindig első­rendű tejet szállított és kifogások sohasem merültek fel.. Ezek után a bíróság szakértő véleményét kérte. A szakértő mellékesen meg­említette, hogy a múlt évben 69 rendelet jelent meg, csupán a tej­jel kapcsolatban. Rámutatott to­vábbá arra, hogy Mucsi igen sok helyen tévedhetett. A rendelet szerint ugyanis a tejet törvényha­tósági joggal felruházott város­ban 40, megyei városban 38, fa­luban 36 fillérért szabad árusíta­ni. Szentes csupán megyei város, viszont egy másik rendelet ki­mondja, hogy amennyiben gümő­­kórmentes, egészséges tehenészet­ből származik a tej, ami ebben az esetben is fennáll, akkor plusz két fülért lehet bizonyos címeken felszámítani, véleménye szerint az ár teljesen megfelelő. Az elhangzott vallomások és a szakértői vélemény alapján a bí­róság elejtette mindkét esetben a vádat. Lampionos menettel vettek búcsút a diákok Az érettségiző ifjak ballagását szombaton este újra megfenye­gették a gyülekező fellegek, azon­ban nem történt semmi zavar, a ballagást nyugodtan megtartot­ták. Este fél 9 órakor indult el a lampionos menet zeneszó mellett, az érdeklődő közönség sorfala kö­zött régi diáknótákat énekelve. Tisztelgésük legelőször Szöllő­­ssy Géza igazgatónak szólt, majd v. dr. Mihóczy Rezsőt, Virányi Lajos hittanárt, Zolnay Dezső osztályfőnöküket, Járay Imre volt igazgatót és Böszörményi Ede hittanárt köszöntötték egy­­egy diáknótával. A ballagó menet aztán a Hor­­váth-szobor elé vonult és kifejez­te tiszteletét a gimnázium név­adója előtt. A szobor elől Juhász Márton hittanár köszöntésére vonultak, majd vissza a gimná­ziumba, ahol még néhány vidám diáknótát énekeltek az örvendező érettségizők. Örültek azért is, hogy a folyton csepegőre álló időben kifoghatták ezt a pár vi­dám órát. Gazdasági kérdések a nyugatindiai szigeteken A Középamerikában fekvő nyu­gatindiai szigeteken az angol tő­ke eddig nem kizárólag az ásvá­nyi kincsek feltárásával és érté­kesítésével foglalkozott, viszont az egyéb ipari fejlődési lehetősé­geket teljesen elhanyagolta. Pe­dig a bányászatban a lakosság­nak csak egy része talál magának munkát. Greenidge ismert angol gazdasági szakember nemrégiben a Times-ben felszólította az an­gol kormányt, hogy­­gondoskod­jon a megfelelő iparágak fejlesz­téséről. Ezenkívül javasolja, hogy a kormány már most vásároljon az egyes szigeteken földet és osz­­sza szét méltányos feltételek mel­lett a lakosok között, akik ilyen­formán maguk gondoskodhatnak élelmiszerellátásukról. Gresnid­­ge hangsúlyozta, hogy a jelenlegi földbirtokviszonyok nem­ felelnek meg a szociális szempontoknak s utal arra, hogy például a St. Kitts-szigeten egyáltalán nincsen kisbirtokos. Barbados­on a meg­­művelhető földnek csupán ötöd­része van kisemberek kezén. A 60.000 lakosú Brit­ Honduras-ban pedig a Wales tartománynak megfelelő nagyságú terület alig kétezer nagybirtokos tulajdoná­ban van.­ ­ Mosott géptörlő rongyot vesz lapunk nyomdája!

Next