Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-12 / 106. szám

Szerda, 1943 május 12. SZENTESI NAPLÓ Együttes munkával Az egész ország gazdasági éle­te az ismeretes Juresek-féle új termésbeszolgáltatási és termelési rend végrehajtásának jegyében áll. Az új termésrendelet kapcso­latosan az egész országban fel­­világosító hadjárat is indult meg, amely igyekszik a gazdát meg­győzni arról, hogy az új rendelet amely talán nagyobb kötelezett­séget ró a gazdára, mint eddig, mindenképpen az ő érdekét szol­gálja, mert hiszen a nemzet biz­tonsága és jóléte mindenkire egyformán visszahat. Ez az or­szág ma háborúban áll. A hábo­rú befejezésének időtartamát senki előre megmondani nem tud­ja, de még ha egészen rövid időn belül is vége szakadna ennek a gigászi küzdelemnek, az irányí­tott gazdálkodásra azután is jó ideig szükség lesz. Az irányított gazdálkodás nem egyes termelő rétegek kihasználására irányul, hanem éppen az egységes igaz­ságos rendszert kívánja megho­nosítani. Mindenkinek egyforma darab kenyér, mindenkinek elér­hető áron megfizethető ruha és így tovább. Az első lépést termé­szetesen valakinek meg kell tenni és miután a föld az alapja min­den életnek,­ minden jónak és minden gazdagságnak, magától értetődő, hogy most is a föld az, amelynek legelső­sorban kell a nemzet egyetemességének szol­gálatában állani. Ez a föld, ame­lyen élünk, amelyet hazánknak nevezünk ezer év óta szolgálta hűségesen az egymást követő nemzedékeket. Ezt a földet az el­telt ezer esztendő óta nem egy­szer termékenyítették meg a ki­omló magyarság vérpatakjai. Ép­pen ezért ez a föld sohasem fog­ja cserben hagyni azokat, akik hűséggel és becsülettel szolgál­ják és éppen ez az, ami miatt szó­lani akarunk. Istennek hála, meg­jött a régen várva-várt eső is és most már semmi sem áll útjában annak, hogy a gazda és munkája megtegyék mindazt, amely a több és jobb termés eléréséhez szüksé­ges. Tudjuk jól, hogy a mai gaz­dálkodási rendszer és annak ren­delkezései súlyos terheket és ál­dozatokat raknak a gazda vállai­­ra. De a gazdáknak is tudniok kell, hogy ezeket az áldozatokat érdemes meghozni, érdemes töb­bet termelni és többet lemondani. A most elkövetkezendő hetek és hónapok elé nagy várakozással tekint a gazda és a városi lakos­ság egyaránt. A gazda lelkiisme­retes és verejtékes szakadatlan munkájának gyümölcsét várja, a városi lakosság pedig és mind­azok, akik más téren szolgálják a nemzetet, a következő időkre a kenyér további biztosítását remé­­lik." Érkeznek hozzánk tűzek arról, hogy itt-ott egyes lelkiismeretlen bérlők elhanyagolják­­ a földet, nem adják meg annak azt, ami szükséges, kiuzsorázzák és ezál­tal kárt tesznek a föld eredeti tu­lajdonosának és az ország közel­­látásának egyaránt. Hisszük és reméljük, hogy ezek a jelenségek valóban csak itt-ott ütik fel a fe­jüket és nem általánosak, mert a magyar gazda, a magyar ember legyen a föld akárkié, mindig megadta azt, amely­ megillette munkában, befektetésben egya­ránt, az eredménye ennek pedig az volt, hogy busásan meg is fi­zetett a munkáért. A most elkövetkező hónapok és évek talán újabb teh­erpróbát fognak valamennyiünk vállaira rakni. Ezeket az újabb áldozato­kat gazdának, munkásnak, tiszt­viselőnek, iparosnak a nemzet ér­dekében és annak jobb jövőjé­ben vetett hittel kell fogadni és vállania. A gazda többet és job­bat fog termelni. Az iparos lelki­­ismeretes és tartós munkát fog készíteni, a tisztviselő gyorsabb és megértőbb szolgálatokat fog teljesíteni mindazoknak, akik hozzáfordulnak, a munkás pedig engedelmeskedik és dolgozik, így mindnyájunk együttes ál­dozatvállalása, együttes munkája, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, nagy­ és komoly eredmé­nyeket fog produkálni. Minden dolgozó összefogása olyan Ma­gyarországot fog teremteni, ame­lyen a poklok minden ördöge sem fog győzedelmeskedni. K. L. Berlinben nem nyilatkoznak Laval és Hitler megbeszéléseiről Arra a kérdésre, várjon Laval Hitlernél ,tett látogatása felis­merhető kihatásokkal jár-e, ber­lini illetékes helyen csak tartóz­kodó válaszokat adnak. Kiemelik ugyan, hogy Franciaország hoz­zájárulása és mindenekelőtt a francia munkásoknak az európai munkához való hozzájárulása, tekintélyes és „állandóan emelke­­dik“, ugyanakkor azonban sej­tetni engedik, hogy nem csupán ez az egyetlen kérdés volt, amely a vezéri főhadiszálláson tartott megbeszélésen szerepet játszott. A megbeszélés többi tárgyáról azonban a Wilhelmstrassén nem hajlandók nyilatkozni. ­ Glória Filmszínház — FIGYELEM! Hétköznapokon 2 előadás, fét 6 és fét S órakor. Május 12 én, szerdán. Csak 1 napig. Lélekkuf­árok Főszereplők : Halmay Tibor a híres magyar komikus színész, Oscar Sima, Ottó Tressler, Iréné Mayendorff stb. Két becsületes ember harca a nemzetközi nagyőiké ellen. UFA hiradó. Franco Almer­iában a béke lehetőségeiről beszélt Berlinből jelentik. Illetékes né­met helyről tájékoztatásul közült: Franco tábornok spanyolországi szemleútja folyamán Almeriában is beszédet mondott, amelyben olyan gondolatokat fejtegetett a békekötés célszerűségeiről, amilyeneket nemrégiben már gróf Jordana spanyol külügy­miniszter is tárgyalt sokat vi­tatott beszédében. Illetékes német körökben ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy Németország és szövetségesei megalkuvás nélkül folytatják a harcot a bolsevizmus ellen s azok ellen, akik Európát a bol­­sevizmusnak akarják elárulni és el­adni. A katyni eset tanulságai Né­metországot és barátait csak még jobban megerősítik elhatározottsá­gukban-Berlinből jelentik. Franco Alme­riában tartott beszédét illető kér­désre válaszolva a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy Jordana spanyol külügyminiszter egykori nyilatkozata nem talált kedvező talajra. A közben lejátszódott esemé­nyek a békeközvetítést a jelen pillanatban még kilátástala­­nabbnak tüntetik fel, mint akkor. Az a tény, hogy Eden és Elmer Davies a katyni tömeg­gyilkosság kérdésében fedezték a Szovjetet és hogy az angol és ame­rikai politika továbbra is igyekszik kiszolgáltatni Európát a bolseviz­­musnak, a háború továbbfolytatását ma­gától értetődővé teszi a tengely­­hatalmak­ számára. Szerb gazdaifjak Németországban Belgrád, május 12. Most indult el Belgrádból 50 szerb ifjúból álló csoport Né­metországba, hogy gazdasági továbbképzésüket előmozdítsák. Indulásuk előtt a belgrádi pá­lyaudvaron ünnepélyesen búcsúz­tatták a szerb gazdaifjakat. A windsori herceg Newyorkban Stockholm, május 12. Newyorki jelentés szerint a windsori herceg és felesége New­ Yorkba érkezett, ahol tárgyalások lesznek a Bahama-sziget gazdasági kérdéseiről. A windsori herceg tudvalevőleg Bahama főkormány­zója. 3. oldal Leleplezték a volt 3-as huszárok szobrát­­ Ünnepi zászlódíszbe öltözött Szeged városa, leleplezték az első világháborúban vitézül helytállt szegedi 3. huszárok hősi emlék­művét. Az előkelőség soraiban megjelent Glattfelder Gyula ér­sekpüspök, Haász István tábori püspök, vitéz Gyimessy Ferenc al­tábornagy a szegedi hadtest pa­rancsnoka, továbbá Takács Sán­dor Szeged város, Molnár Imre dr. Csongrád­ vármegye és Simkó Elemér Hódmezővásárhely főis­pánja. Délelőtt 11 órakor érkezett az ünnepség színhelyére vitéz nagy­­baconi Nagy Vilmos, honvédelmi miniszter. Egy régi ezredtrombi­­tás a vigyázt, majd az ezredhívót fújta. Ezek után Lencz Albin al­tábornagy a honvédelmi minisz­tertől, mint a Kormányzó Úr kép­viselőjétől engedélyt kért a szo­bor leleplezésére. A pompás bronz­szobor kivontkardú, lóháton ülő huszárt ábrázol. A márványla­pokba belevésték a huszárezred és a népfelkelő lovasosztály 434 halottjának nevét, valamint a 3. huszárok dicsőséges harcainak helyeit. A Szózat hangjai mellett elsőnek vitéz nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter helyezte el a kormány­zó hatalmas babérkoszorúját az emlékmű talapzatán. Ezután a honvédség nevében, majd Szeged város közönségének nevében he­lyezték el koszorúikat az előke­lőségek. Megtagadták az engedelmességet­­ a középkeleti lengyel haderők Róma, május 12. A Messaggero című olasz lap jelentése szerint a középkeletre helyezett lengyel haderők között láza­dás tört ki s megtagadták az engedelmessé­get. A lengyel haderő parancsno­ka kijelentette, hogy nem haj­landó állomáshelyét elhagyni és csak abban az esetben hajlandók az angolszász hadvezetőség­­pa­rancsait végrehajtani, ha Anglia és a Szovjetunió együttesen biztosítják a tör­ténelmi Lengyelország 1939. évi határait. Húsz kilométerre állanak a japánok az indiai határtól Berlin, május 12. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy Burmában a japán haderők tovább folytatták a megvert brit­indiai csapatok üldözését. Az ül­dözés során a japán csapatok 20 km-re meg­közelítették az indiai határt. Amszterdam, május 12. Londonból érkező jelentések szerint Északírországban új kor­mány alakult. Az új kormány azonban, teljes mértékben mellőz­te az íreket és majdnem kivétel nélkül angolokból vagy angol­­barátokból alakították azt meg. Tervbe vették ezenkívül, hogy az új kormány bevezeti Északíror­­szágban is az általános védköte­­lezettséget.

Next