Szentesi Napló, 1943. június (24. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

w IMCUUUnVUUŰ k9£4Vli(/liIdl/dl UHU meg a Kormányzó Úr születésnapját Fábiánsebestyén képvisel­őtestülete Fábián Sebestyén és Magyartés községek képviselőtestülete teg­nap délelőtt tizenegy órakor tar­totta ünnepélyes ülését a Kor­mányzó úr 75-ik születésnapja al­kalmából. A képviselőtestület tagjai között ott láttuk Soós Pál országgyűlési képviselőt, Ba­­loghy Imre bírót, Szepsy Gyula főjegyzőt, ifj. Cserna János föld­­birtokost és még sokan másokat. Az ünnepséget Baloghy Imre sza­vai nyitották meg, majd a Hi­szekegy elimádkozása után Szep­sy Gyula főjegyző tartotta ün­nepi beszédét. Beszédében a kö­vetkezőket mondotta.S­zánkat ebben a nehéz időkben ilyen kivételes és kiváló kormányzóval áldotta meg. Élete legyen és szol­gáljon mintaképül minden magyar­nak. Kövessük őt és teljesítsük minden parancsát, mert erőnket csak akkor tudjuk megsokszorozni, jól dolgozunk. Most, amikor Főmél­tóságú Kormányzó Urunk 75-ik születésnapját ünnepeljük, szálljon imánk a magyarok Istenéhez, éltes­se és tartsa m­eg Kormányzónkat, áldja meg kegyelmével, hogy to­vábbra is oly bölcsen és sikeresen vezethesse országunkat, amint ed­dig. Az Isten éltesse! Az ünnepi beszéd után került sor a fábiáni iskolák államosítá­sának tárgyalására. Szepsy Gyula, dr.. főjegyző ismertette az államo­sítás lehetőségeit, majd a követ­kezőket mondotta: Ünnepeini főttünk országgyarapító Naffyumnkat Ünnepelni jöttünk össze. Ünne­pelni a legelső magyar embert, Fő­méltóságú Kormányzó Urunkat. Ünnepelni a hős és vitéz katonát, ünnepelni az áldozatot adó magyar embert, a bölcs országgyarapítót. Már kora ifjúságában megmu­tatta kiváló képességeit és mint a közös haditengerészet kiváló tisztje több fontos és különleges megbíza­tást teljesített. Kiváló képessége és nagyvonalúsága igazán csak a világ-, háborúban bontakozott ki, amikor ember kellett a gátra. A legnagyobb elismerés akkor érte, amikor a kö­zös tengerészet vezetésével bízatott meg. A többszörös túlerőben levő ellenséggel szemben is megmutatta, hogy a magyar katona halált meg­vető bátorsága, katonai képzettsé­ge, leleményessége elismerést és dicséretet érdemel. Megmutatta, hogy a magyar katonanemzet és nemcsak szárazon, hanem vizen is megállja a helyét. Megmutatta az eskühöz való hűséget akkor, amikor a kegyencek szembefordultak jókte­­vőikkel, megmutatta, hogy kell és hogy lehet harcolni a gyöngébbnek az erősebb ellen, megmutatta, hogy kell szeretni a közkatonát vezéré­nek, megmutatta, hogy kell harcol­ni a magyar katonának a csatame­zőn. Személye oly varázslatos erő­vel rendelkezett, katonái oly szere­tettel és határtalan lelkesedéssel vették körül, amilyenre példa kevés van. Kifosztott, meggy­alázott országból paradicsomot varázsolt . .. A gyászos összeomlás után szeré­nyen kenderesi birtokára visszavo­nult, itt találta a Szegeden alakuló nemzeti kormánynak a fővezérségre való felkérése. Hosszú megfontolás után, élete veszélyeztetésével Sze­gedre ment. A hazafiak élére állt és legendába illő körülmények kö­zött megszervezte a nemzeti hadse­reget. Hosszú és fáradságos út után, mint Fővezér bevonult Buda­pestre, majd ezután következett a trianoni békekötés. Mindenéből kifosztott, kirabolt, a forradalmak által feldúlt, birtokál­lományának kétharmadától megfosz­tott, katonai erő nélküli, csüggedt, gyászba borult nemzet választotta meg a fővezért kormányzónak. Pi­henés helyett újból a munkát, béke helyett a harcot választotta. Építeni a romok felett, lelkesedést önteni a csüggedőkbe, világosságot gyújtani a magyar éjszakába, visszaszerezni azt, ami elveszett, a hitetleneket fanatikus rajongókká átalakítani, az önbizalmát a nemzetnek vissza­adni, ezek voltak jellemző tulajdon­ságai azokban a nehéz időkben. Nyi­tott határainkon körös-körül ellen­ség állott, hadseregünk nem volt, le voltunk rongyolódva, el voltunk adósodva, nem voltak bevételeink s mégis csak azért is állni kellett a vártán. Oh, hányszor és hányszor hallottunk keserves kifakadást az állásnélküliség, az egyre nehezebb és nehezebbé váló megélhetési viszo­nyok, a 8 pengős búza ár, a fizetés­iben elsejék miatt. Mégis, csak azért is állni kellett a vártát. Hinni és dolgozni a jobb jövőért, aminek el kell jönni, mert „nem lehet, hogy annyi szív, hiába ont a vért“! Amint az éjszaka után a virradat következik, ami Kálváriánknak is vége szakadt. Trianon bilincsei le­hullottak, a feltámadás aranyos napsugara hintette be az alföldi rónaságot és a szenvedő lelkekre gyógyulást, vigasztalást és remény­séget hozott. A bölcs vezetés beigazolást nyert és büszkén ünnepelhetjük a négy­szer is bekövetkezett országgyara­podásunkat. Az isteni gondviselés rendelke­zése szerint újból fegyvert kellett fogni nemzeti megmaradásunkért, hitünkért és jövőnkért. Az ország legelső embere a Haza oltárán ál­dozta fel fiát. Megmutatta, hogy az áldozatvállalásban is az első helyen áll és méltó arra a helyre, ahová állították. Mindnyájan büszkén és boldogan tekinthetünk fel rá és hálásak le­hetünk a Gondviselésnek, hogy Ha­ / — Illéria fémgim­irág ~ FIGYELEM! Hírkesnapokon 2 elkadát: lél 6­­él 8 órakor, vasárnap én ünnepnap 4 alkadád­ él 2,­­él 4, lél 6 ént­­ől 8 órakor. Június 18—23. Péntektől — szerdáig. 6 napig. Egy szoknya egy nadrág ! Főszereplők: Csikós Rózsi, Latabár Kálmán, Mihályi Ernő, Csortos Gyula és Somogyi Nusi. Kacagó orkán lesz a Glóriában hét napon keresztül. Bérletjegyek nem érvényesek! Ula híradó. Szombattól Magyar híradó. A község oly nagy terheket visel, hogy több áldozatot hozol képtelen Az Országos Nép- és Család­­védelmi Alap a község területén 100 sokgyermekes család letele­pítésére szolgáló családi házat építtetett és ezenkívül mintegy 50 házhelyet magánosok céljára is kiosztott. Ezzel a telepítéssel a község lakosságának a száma majdnem 100 százalékkal emel­kedett a tan- és leventeköteles gyermekeknek a száma pedig a teljes betelepülés után az eddigi beiskolázott és oktatásra köte­lezett létszámnak a többszörösé­re fog emelkedni. A községben eddig 3 tanyai iskola volt, amely­ben 4 államsegélyes községi ta­nító működött, rendszeresített ta­nítói állásban. A már eddig terv­bevett telepítéssel kapcsolatosan szükségessé vált 5 tanerős isko­lának a felépítése és 5 tanítói ál­lás fokozatos megszervezése. A körjegyzőség 2 községének kü­lönleges földrajzi helyzetéből ki­folyó székhely­­kérdését is a fel­épült ,zárt telepítés miatt záros határidőn belül meg kell oldani s ebből kifolyólag oly nagymérvű beruházás vált már eddig is szük­ségessé, hogy a község — bár törvény szerint erre köteles —, semmiféle iskolafenntartási költ­séget magára vállalni nem tud. A községháza kiépítéssel kapcsola­tosan felmerülő költségekből csupán egy tételt kell megemlí­tenem, amelynek már a bemuta­tott tervek szerint birtokában vagyunk, ez pedig azon közterü­letek megvásárlása, amelyekre az építkezés szempontjából a köz­ségnek szüksége van, amelyeket feltétlenül meg kell vásárolni és 17.000 négyszögölet tesznek ki, ellenértékük pedig a 80.000 pen­gőt meghaladja. Ezen összeg fe­dezésére a községi pótadóalap figyelembevételével 273 százalé­kos pótadót kell kiróni. A község­ államosítás esetén átadja iskoláit A községnek egyetlen vagyon­tárgya van, amit ily célra érté­kesíthet : a községháza,­­aminek forgalmi értéke a 40.000 pengőt nem haladja meg, úgyhogy a köz­ség csaknem kizárólag a felme­rülő rendkívüli kiadások fedezé­sére a pótadóra van szorulva. A községi pótadó jelenleg 140 szá­zalékos s ez az összeg a jövőben lényegesen emelkedni fog. Sú­lyosbítja a község pénzügyi hely­zetét az a körülmény is, hogy a két legnagyobb gazdasága közül az egyiket teljes egészében par­cellázták és 550 holdat 137 kis­birtokos között osztottak ki, a másiknak a parcellázása pedig folyamatban van. Az új vevők, mint adófizető alanyok a község háztartásához, vagy egyáltalán nem, vagy csak alig számottevő összeggel járulnak hozzá, úgy­hogy a község 9203 kát. hold határából csaknem 1000 holdat, csaknem kiváló minőségű földet veszít el, mert az új telepesek jobbára egyszoba, konyhás laká­sa még a házadó alól is mentes. A községi épületek felépítése több százezer pengő kiadást jelent és a megnövekedett munkásság és nincstelenek súlyos terhet jelen­tenek. A község elöljárósága midezideig várakozó álláspon­ton volt, mert a telepítés mérvét s az ezzel kapcsolatosan felmerülő kiadásokat és állandó terheket még körvonalaiban sem ismerte. Ma már azonban ezek az ada­tok a legnagyobbrészt rendelkezés­re állanak, éppen azért ezeknek a birtokában a község jövőjének biztosítása szempontjából keres­ni kell olyan megoldást, amely le­hetővé teszi, hogy a község adó­fizetői a reájuk háruló adóterhet el bírják viselni anélkül, hogy az ő érdekük fenyegetve volna. Az első és legfontosabb megoldandó kérdés az iskoláztatás biztosítá­sa és ezzel kapcsolatosan felme­rülő személyi és dologi természe­tű költségeknek a megosztása. A község képtelen arra, hogy 9 tanerőt fizessen és a felmerülő dologi kiadásokat is viselje. Minthogy a telepítés és a tanulók létszámának ily nagymérvű gya­rapodása állami telepítéssel kap­csolatban állott elő, természetes kérésnek látszik, ha a község képviselőtestülete kérelemmel fordul a kultuszkormányhoz és kéri azt, hogy az összes községi iskolákat államosíttassa. Ezzel kapcsolatosan szükséges, hogy a község a meglévő iskoláit taní­tói lakásokkal együtt 400 négy­szögöles bekerített kerttel, leltári felszereléssel ajánlja fel és egy­ben pedig jelölje meg azt a hoz­zájárulást, amit magától tud vál­lalni. A képivselőtestület egyhangú határozattal kimondotta ezután, hogy kéri a fábiáni iskolák álla­mosítását. Az államosítás­ esetén átadja a község birtokában lévő 3 iskolát, valamint a 400 öles be­kerített kertet és az iskolafelsze­relési tárgyakat. A dologi ki­adásban a fűtés, takarítás, épü­ltek karbantartásának munká­ját magára vállalja. Kimondotta azt is, hogy ha a szükségessé váló tanerők államosítása nem történne meg, akkor a tanügyi hozzájárulások elől kénytelen lenne elzárkózni. -a ------□-----­

Next